Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Szathmári Ildikó - Megjegyzések a bronzkori háztartások edénykészletéről

Régészettudomány ban vízszintes állásban a has legszélesebb pontján (Üllő, Érd-Simonpuszta) helyezkednek el.

2

2 A pácolóedényként meghatározott, a bronzkor folyamán végig használatban lévő edények belső kialakítása több szempontból is eltér egymástól. A Patay Pál által részletesen leírt diósdi kora bronzkori (nagyrévi kultúra) kerámia belseje bár seprőzött, de bütykök nem találhatók benne. Megvannak ugyanakkor a vállon elhelyezkedő „léleklyukak". A körülbelül 45 literes űrtartalmú edényt a kutató erjesztőedénynek tartja.

2

3 Más hasonló, kora és középső bronzkori makói, hatvani kultúrába sorolt példányoknál (Üllő, Gyomaendrőd, Tószeg)

2

4 elsősorban az edénybelsők aljrészén alakítottak ki sűrű bütykökkel tagolt durva felületeket, az oldalfalakon egyáltalán nem vagy csak elszórtan helyezték el azokat. A pácedények egy újabb változatában a különböző bütykök az edény egész belső felületét sűrűn beborítják, egészen a váll részig.

2

5 Ilyenek a kora bronzkorra keltezett gerjeni, pisçolti edények, a hatvani kultúra törökszentmiklósi, alsóvadászvárdombi darabjai,

2

6 valamint a hatvani, esetleg a füzesabonyi kultúra emlékanyagába tartozó ároktő-dongóhalmi kiegészített példány.

2

7 Az említettektől formára és belső kialakítására is jelentősen eltér a legutóbbi időben Érd-Simonpusztán feltárt késő bronzkori (urnamezős kultúra) lelet. A szűknyakú, hosszúkás, halbárka alakú edény belső felülete gondosan elsimított, a benne lévő bütykök az edény aljától egészen a vízszintes állású fülekig csupán egy keskeny sávban húzódnak. A leletet publikálók az edény használatát a rázással történő valamilyen tejtermék (vaj) készítésével hozzák összefüggésbe.

28 Mivel a pácedények technológiailag bonyolult készítése nagy kihívást jelenthetett a bronzkori fazekasoknak, az edénybelsők eltérő kialakításának tudatos, funkcionális okai lehettek. A bronzkor teljes időszakában elterjedt „belső bütykös edények" többsége valószínű az élelem tartósításához, erjesztéséhez készült, de ezen belül feltétlenül valamilyen speciális céllal. Azokat az edényeket, amelyek csaknem egész belső felületét durva seprőzéssel, bütykökkel borítottak be, szinte lehetetlen volt tisztán tartani. Ezt nehezítette 22 KŐVÁRI Klára - PATAY Róbert 2005. Fig. 34. Ezúton köszönöm TÓTH Gusztávnak, hogy az Érd-Simonpusztán feltárt késő bronzkori (urnamezős kultúra) edényt restaurálás közben tanulmányozhattam. 23 PATAY Pál 1965.163-166. 1, 7. kép 24 KŐVÁRI Klára - PATAY Róbert 2005. Fig. 33-34; BONDÁR Mária 1999. 9. kép 2; BANNER János - BÓNA István - MÁRTON Lajos 1959.102. Abb. 9.9. 25 KALICZ Nándor 1968. Taf. XXIII. 24. XXVI. 7; SZABÓ Géza 1992. LXXXV. 1.1; ROMAN, Petre - NÉMETI, loan 1986. Fig. 5. 2. 26 TÁRNOKI Judit 1996. Az Alsóvadász-Várdombon a hatvani kultúra teli telepén SIMÁN Katalin végzett leletmentést 1979-ben. AII. települési szint házának egyik feléből nagyon sok, legalább két nagyedényhez tartozó töredék került elő. A leleteket SZATMÁRI Ildikó dolgozza fel. A teli leletanyaga a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. 27 P.FISCHL Klára 2006. 65. 28 TÓTH Gusztáv 2010. (kézirat) az edény mérete, a nagyon szúk nyaka is. Éppen ezért csak olyan élelem, élelmiszer kiegészítők készítéséhez használhatták, ahol nem volt feltétel az edények rendszeres, alapos tisztántartása, sőt az edény alján összegyűlt megmaradt „ágy" hasznára volt a készülő anyagnak. Ilyenek - többek között - a különféle savanyító eljárások,

2

9 Kevés hiteles régészeti forrással rendelkezünk a bronzkori háztartásokban folyt konyhai tevékenységekről, azok helyszínéről, berendezéseiről. Ritka véletlen Csányi Marietta és Tárnoki Judit túrkeve-terehalmi teli ásatásán feltárt, koszideri korú ház fennmaradt teljes berendezése. A feltehetően hirtelen tűzvész áldozatául esett házban a vastag omladékréteg pontosan rögzítette az eredeti bronzkori állapotot. A kéthelyiséges ház döngölt agyagpadlós nagyobb helyiségében minden a konyha meglétére utalt: a tűzhelyek, a padlóra tapasztott katlan, az eredeti helyükön, a fal mellett sorakozott edények, köztük a feltehetően fapolcról lecsúszott, három sorban elhelyezkedő, szájukkal lefelé fordított tálakkal.

3

0 A füzesabonyi teli telep feltárásain a háztartási-konyhai tevékenységekre az edényleleteken, valamint az étkezéssel összefüggő egyéb leleteken (kanalak, szűrők, fedők stb.) kívül csak a házakban előkerült jól megépített, padlóra tapasztott tűzhelyek, kemencék utalnak. Az 1976-os leletmentésen a IV. települési szint egyik házából kivételesen nagy számú tűzhelyet bontottak ki. A hat egymás mellett elhelyezkedő peremes tűzhely mellett előkerült egy 150 cm átmérőjű tapasztott falú kemence is. Bizonyos, hogy az épület nem lakóház lehetett, de a benne előforduló leletek (késztermékek) nem valószínűsítik, hogy fazekasműhely volt.

3' Mindenképpen a konyhai tevékenységekhez, az étkezési kultúrához köthetők a hordozható katlantűzhelyek (3. kép 27), a különféle lábas tűzhelyrostélyok. A füzesabonyi és tószegi bronzkori feliekről származnak a Közép-Duna-medence legszebb és legváltozatosabb darabjai.

3

2 A tűzhelyrekonstrukciók első próbálkozásai még Tompa Ferenc 1931— 1937-es füzesabonyi ásatásán születtek, ahol a feltárásokon résztvevő Méri István az ásatási naplóban tett erre egy sikeres kísérletet (4. kép).

3

3 A füzesabonyi telepen a hordozható tűzhelykatlanoknak két fő típusa fordul elő, a rostéllyal, illetve az edénnyel egybeépített változat. Kísérleti régészeti megfigyelések igazolták,

3

4 hogy az ezekkel történő főzés gazdaságosabb, mint más tűzhelyeken. A katlantűzhelyek nyílásokkal tagolt palástjának következtében az ételek gyorsabban, kevesebb tüzelőanyaggal készülnek el, a kész ételek is hosszabb ideig melegen tarthatók. A telepen feltárt nagyszámú töredékből 29 KARDOS László 1943.156-157; KISBÁN Eszter 2003. 21-55. 30 CSÁNYI Marietta-TÁRNOKI Judit 1992.162-164. Fig. 116.118. 31 SZATHMÁRI Ildikó 1992. Fig. 93. 32 Összefoglalóan lásd: P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 2001. 33 MNM Adattár F. II. 106. 34 GUCSI László 2001. 303 |