Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Szathmári Ildikó - Megjegyzések a bronzkori háztartások edénykészletéről
Tisicum XIX. arra következtetünk, hogy a hordozható katlantűzhelyek, a tűzhelyrostélyok a háztartások mindennapi életében igen fontos szerepet töltöttek be. A régészeti kutatás a tűzhöz kapcsolja, és az étkezésekkel hozza összefüggésbe az ún. parázsborítókat (3. kép 28). A parázs őrzésére, az ételek melegen tartására használt alulfelül nyitott, áttört felületű kerámiákat - a néprajzi példák alapján - nem kizárt, hogy világításhoz is használták. A pásztoremberek az éjszakai világításhoz még a múlt század első felében is használtak hasonlót. A bronzkori parázsborítókkal formára teljesen megegyező, kissé nagyobb méretű világítóeszköz kellemes, szórt fényt adott a sötétben. 3 5 A Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli telep kerámialeleteinek vizsgálata jól tükrözi a füzesabonyi népesség háztartási edénykészletének, konyhai-étkezési kultúrájának sokszínűségét. Ez nemcsak a füzesabonyi fazekasság magas színvonalát jelenti, hanem azt is, hogy a mindennapi életet, a háztartást, étkezést szolgáló és könnyítő, olykor praktikus okokból gyártott edényeket (pl. fedőhornyos tárolóedény, gyerekek étkezésére szánt kisedények, stb.), katlantűzhelyeket, rostélyokat a céloknak megfelelően napi rendszerességgel használták a telepen. A finoman iszapolt, díszített kerámiák aránya az egyszerűbb, durvább kidolgozású edényekhez képest nagyon magas. Ezek jelentős hányada, elsősorban a bögrék, korsók, „egyszemélyes" kistálak a kopásnyomokból ítélve hétköznapi edények voltak. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a háztartási edény-alapkészletek mellett, olyan különlegesebb kerámiákkal is rendelkeztek (ovális tálak, nagybütykös svédsisak alakú tálak, csúcsosan felhúzott, benyomott peremű - a gyakorlatban használhatatlan - kancsók, stb.), melyeket a külső-belső kopásnyomokból ítélve csak kivételes ünnepi alkalmakkor vagy kizárólag díszedényként használtak. A füzesabonyi népesség étkezési kultúrájával szorosan összefüggő hosszabb távú tervezés bizonyítékai a bronzkori háztartásokban elengedhetetlen, a tartósításhoz, erjesztéshez (savanyításhoz) gyártott és használt edények. A füzesabonyi telepen a háztartások edény- és eszközkészletének kialakulásában, összetételében a környezeti hatások, a gazdasági társadalmi háttér mellett a füzesabonyi közösségek kapcsolatrendszere, de mindenekelőtt a kulturális tradíciói játszhattak döntő szerepet. 4. kép: Tompa Ferenc 1931-es füzesabonyi telep feltárásán készült tűzhely-rekonstrukciók. Méri István rajza 35 Köszönöm CSUPOR István néprajzkutatónak, hogy a Magyar Néprajzi Múzeum kerámia raktárában egy ilyen tárgyat tanulmányozhattam. | 304
