Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Sánta Gábor - A Halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete

Tisicum XIX. deri korszak jól ismert tárgytípusa, mely felbukkan a késő magyarádi kultúrában

1

2, a Vétérov-kultúra böheimkircheni csoportjában

1

3, korai halomsíros környezetben

1

4, valamint koszideri korú teli-kultúrák leletanyagában is

1

5. Használata azonban nem nyúlik bele a késő bronzkorba, a BB2-BC korú leletek között nem találkozunk vele.

1

6 Hasonló keltezést enged meg a középső bronzkori, ezen belül magyarádi analógiákkal is rendelkező parázsborító (3. kép 1, 9. kép 2.).

1

7 A rákoskeresztúri sírlelet urnáján látható, kissé felkunkorodó bajuszdísz (3. kép 7, 9. kép 3.) a Halomsíros kultúra ritka díszítőmotívuma. Telepünkön két gödörből is napvilágot látott, ami szélesebb körű elterjedését bizonyítja. A leletek feldolgozója, Schreiber Rózsa nem foglalt állást a kérdéses együttes pontosabb datálásával kapcsolatban, a Halomsíros kultúra „klasszikus" szakaszába helyezte az együttest.

1

8 Tölcséres nyakú korsókat és bögréket (3. kép 3.) a koszideri időszakból és a korai Halomsíros kultúrából széles területről ismerünk. A magyarádi

1

9, késő Vatya

2

0, Füzesabony és késő Hatvan

2

1 kultúrák mellett a Mistelbach-Regelsbrunn csoport (kora Halomsíros kultúra)

2

2 egyik vezető edénytípusa, s a vizsgált terület késő bronzkorának első periódusában (BB2) nagy számban előforduló típus, de a tápéi temetőben már nem találkozunk vele.

2

3 A bögrék és korsók kettős kúpos testkiképzése (3. kép 6.) szintén a szűkebb régió korai halomsíros edényművességének jellegzetessége.

2

4 A gödörben előkerült leletek között fazéktöredékek is vannak, a legérdekesebb egy erősen behúzott szájperemú típus (3. kép 2.). Bár a fazekak nem alkalmasak a pontos datálásra, meg kell jegyeznünk, hogy ez a darab nem fordul elő a nagy halomsíros temetők anyagában, igaz, házikerámia ritkábban kerül a sírokba. A tálak gazdag formavariációkban képviseltetik magukat a telep anyagában. Az 1. objektum vízszintesen kihajtó, meg12 TOÊIK, Anton 1978. Typentafel. Typ A2-5. 13 BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ, Zoya 1976. Abb. 2. 6., 11. 14 Dolny Peter: DUSEK, Mikulás 1969. Abb. 7. etc., Ménfőcsanak: KOVÁCS Tibor 1997.; EGRY Ildikó 2002. 9. kép 4., 7.; Mistelbach: BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ, Zoya 1976. Abb. 3.; Nagydém, Hegykő: ILON Gábor 1999, l.t. 4., VIII. tz. 1., 4. 15 Jól jelzi a stílusok keveredését a süttői telep: KOVÁCS Tibor 1988. Abb. 4. 2,10. A rákospalotai edénylelet is tartalmazott ilyen korsót: SCHREIBER Rózsa 1967.1. kép 2. A késő mészbetétes leletanyagban is jelen van: KISS Viktória 1997. 5. kép 2. 16 Lásd ezek teljes hiányát a nagy halomsíros temetőkben: KOVÁCS Tibor 1975.; TROGMAYER Ottó 1975.; CSÁNYI Marietta 1980. 17 BÓNA István 1975. Taf. 146. 10., 197. 10.; TOCIK, Anton 1978. Typentafel, Typ G6. 18 SCHREIBER Rózsa 1971. 295. 19 TOCIK, Anton 1978. Typentafel, Typ A4. 20 BÓNA István - NOVÁKI Gyula 1982. III./7., XVI./2., 10. 21 P. FISCHL Klára 1997. 4. kép 3., 6. kép 8. 22 BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ, Zoya 1976., Abb. 3. 23 TROGMAYER Ottó 1975.; SÁNTA Gábor 2004. 61. 24 SÁNTA Gábor 2004. 3. kép 1„ 5. kép 6-7., 9., 6. kép 4-5., 8. kép 3.; a keltezéshez: H. SIMON Katalin - HORVÁTH László András 1999.194. vastagított, levágott peremű típusa (3. kép 5.) néhány Közép-Duna-vidéki korai darabbal mutat rokonságot.

2

5 Mindezek alapján az. 1. objektumot a koszideri időszakba, feltételesen a végére keltezem. 25. gödör. A szerény leletanyagú objektumból egyedül az a nyomott gömbös testű bögretöredék érdemel figyelmet, melynek hangsúlyozott vállvonalát beböködött pont- vagy szaggatott vonalsor díszíti (3. kép 8.). Ez a darab is öszszefüggésbe hozható a korai periódussal, méghozzá a bagi leletek miatt, melyeket Kovács Tibor ebbe az időszakba keltezett. Hozzá kell tennünk, hogy a díszítés maga legalább a BC periódusig jelen van.

2

6 Igen gazdag leletanyaggal szolgált a 44. gödör. Az urnákat egy függőleges bordadísszel ellátott, vállán a bordadísz felső végződéséből kialakított bütyökkel díszített edény képviseli (5. kép 3.). Bár ezek az edények a Halomsíros kultúra igen elterjedt formái, pontosabb keltezésre mégis alkalmatlanok, hiszen elterjedésük térben és időben egyaránt széles körű. Pontosabban keltezhető az a fordított csonka kúpos, kissé befelé hajló peremű tál, melynek peremén kíhajló csücskök ülnek, alattuk rövid függőleges bordadísz található (4. kép 1.). Hasonló edény került elő Csányi Marietta ásatásán Jánoshidán

2

7, valamint Budapesten

2

8 és Bogárzón

2

9 is. A további leletek közül kiemelkedik az ívelt nyakú, svédsisakszerű mély tál töredéke, mely sajnos kis mérete miatt nehezen rekonstruálható. Profilja alapján leginkább a késő Vatya-kultúra Alpár-csoportjából, valamint a szőregi kultúrából ismert mély tálakkal rokonítható

3

0, de hasonlókat a süttői telepről

3

1, a zalaegerszegi Vétérov-településről, sőt, Böheimkirchenből is ismerünk

3

2. A zalaegerszegi telep elemzésekor a feldolgozást végzők ezt a tálat a Vétérov-kultúra jellemző edényformájának tartották, kiemelve magyarádi, Vatya-Alpár és szőregi összefüggéseit.

3

3 Kissé profilált peremű tálak (4. kép 3-4.) és rövid nyakú urna (4. kép 2.) a zákányszéki településen kerültek elő, mely a későbronzkor 1a-ba keltezhető.

3

4 A gödör leletanyagában fazekak töredékei is vannak, közülük kettőt sikerült kiszerkeszteni. Rövid nyakú, hordó alakú, perem alatt két kis füllel ellátott változata (4. kép 5.) általánosan használt bronzkori 25 CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ, Eva 1964. Obr. 4. 25. 26 KOVÁCS Tibor 1965.; TROGMAYER Ottó 1975. táblái. 27 R. CSÁNYI Marietta 1980. 8. kép 9. 28 KŐSZEGI Frigyes 1973.14. kép 5. 29 FOLTINY István 1957. III. táblai. 30 BÓNA István - NOVÁKI Gyula 1982. III./9., IV./4., VIII./11., XVIII./14. stb.; BANNER János 1931. Taf. VI. 22. k-l„ TAf. VII. 22 q. 31 KOVÁCS Tibor 1988. Abb. 1b. 13., Abb. 4. 3. 32 BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ, Zoya 1976., Abb. 2. 8. 33 KVASSAY Judit - KISS Viktória - BONDÁR Mária 2004.129., 16. kép 1-3. 34 SÁNTA Gábor 2004. 60., 63., további irodalommal. Bemutatott táljaink pontos párhuzamait lelhetjük fel a BB1-2 periódusra keltezett Inzersdorf ob der Traisenben is: NEUGEBAUER, Johann-Wolfgang 1991. Abb. 83.11. | 262