Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Sánta Gábor - A Halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete

Régészettudomány | a 425. gödör, mely körül valamiféle íves sorba rendeződött cölöpsor került elő, de alaprajzot nem lehet kiszerkeszteni. 3. objektumcsoport. Jelentős része a szelvényfalon túl, nyugati irányban fekszik, de a feltárt területen is akadtak benne érdekes objektumok. A 141. gödörben egy teljes profilú, mesterjegyes tál töredékei láttak napvilágot. 4. objektumcsoport. Zömmel cölöplyukak alkotják, s itt bukkantak rá egy 7x3,5 m-es alapterületű, ÉNy-DK-i tájolású cölöpszerkezetes házra. Mellette további, látszólag kusza összevisszaságban elhelyezkedő cölöplyukak találhatóak, esetleg a ház egy korábbi/későbbi periódusának tanúságaként, amikor az épület tengelye eltérő volt. Az objektumcsoport déli peremén - gödrökkel körülvéve - egy újabb, feltehetőleg kétszer ugyanott megújított, ÉNy-DK-i tájolású cölöpépítmény nyomai ismerhetők fel, de az alaprajz nem szerkeszthető ki pontosan. Itt is kerültek elő korai jellegű cserepek, melyeket most nem mutatunk be (jellegtelenebbek voltak a bemutatott anyagban szereplő töredékeknél). 5. objektumcsoport. Ennek a csoportnak meghatározó objektuma a 211. számmal jelzett karámárok. Itt is több korai objektum látott napvilágot, közülük a gazdag leletanyagú 402-es érdemel különös figyelmet. A feltáráskor a 402. és 403. objektum szuperpozícióját figyelték meg; a 403. objektum egyértelműen vágta a 402-est, tehát a 402. korábbi volt. A két gödörben a Halomsíros kultúra nagymennyiségű anyaga került elő; leleteik között csekély, de világos tipológiai különbségek voltak, így fontos rétegtani érvet jelentenek tipológiai alapokon nyugvó kronológiai rendszerünk számára. A Domaszéken előkerült öt csoport mindegyike a Halomsíros kultúrához kapcsolható (még akkor is, ha némelyikben nagyrévi jelenségek is napvilágot láttak), valós régészeti jelenségnek tarthatók. A csoportokat összehasonlítva számos közös vonást ismerhetünk fel: 1. Méretük kb. 50 m. 2. Világosan elhatárolhatóak egymástól. 3. Gödröket és cölöplyukakat tartalmaznak, melyek térben elkülönülnek 4. Egy csoport leletanyagán belül kronológiai különbségek vannak, méghozzá az egész telep belső fejlődése nyomon követhető, ezért az öt csoport mindegyike egykorúnak tartható. Ezek a most bemutatott objektumcsoportok minden bizonnyal egy-egy társadalmi-gazdálkodási egység, háztartás régészeti nyomát képezik. A cölöplyukakat egyértelműen felszíni, cölöpszerkezetes épületekhez kell kötnünk, annál is inkább, mivel legalább két ház alaprajza bizonyosan kiszerkeszthető (1. kép 4-5.). Más esetben a cölöplyukak látszólagos összevisszaságban mutatkoznak, de ez feltehetően csupán azt jelenti, hogy a többszörösen megújított házak különálló oszlophelyeit nem tudjuk különválasztani; s néhány meg is semmisülhetett. Cölöpszerkezetes házak több helyről ismertek, így többek közt Dunakesziről, Oszlárról, Kóny-Barbacsi tópartról, Balatonmagyaród-Gelseszigetről és Tatabánya-Bánhidáról. Ezek keltezése a BB1 és BD periódusok közötti szakaszt, tehát a Halomsíros kultúra egész életét felöleli.

8 Dél-Németországban, az Alpok előterében folytatott regionális kutatás során egy nagykiterjedésű korai halomsíros lelőhely feltárására is sor került. A Bad Buchau melletti Federsee partján épült Forschner 1 településen 14 házat sikerült azonosítani a feltárt mintegy 5000 cölöpmaradvány között. A települést kettős paliszádfal övezte, a házak közül 9-et dendrokronológiával sikerült datálni. Ez alapján a korai halomsíros (R BB1) település Kr. e. 1767/1759 és kb. 1500 között állt fenn. A házak mérete 3-4x6-8m, meglepően hasonlítanak a 4. csoportban található 2. házra. Az Oberpfalz tartománybeli Tannenhausenből ismert halomsíros település cölöpszerkezetes házai is ugyanekkorák, és itt megfigyelték az épületek legkevesebb kétszeri megújítását is. Az 1. csoport kisméretű négyszögletes épületéhez (ól?) jelenthetnek analógiát a Hegauban és Heuneburgban feltárt 2,5-4 m-es, derékszögű cölöpépítmények. A nagyobb települések mellett kisebb, erődítetlen tanyák szolgáltak a kisebb közösségek szállásaként. Az urnamezős kor kezdetén jelennek meg ott is azok a hosszúházak, melyek hazai képviselői Dunakeszin (I. 8. jegyzet) láttak napvilágot. A cikk írója kiemeli a halomsíros településkutatás elmaradottságát, és egyszersmind igazolja a Halomsíros kultúra állandó falvainak és cölöpépítményeinek meglétét.

9 Visszatérő kérdés a Halomsíros kultúra életmódjának rekonstrukciója. A településen szenült gabona- és gyommagvak, szárrészek is előkerültek, melyek elemzését Gyulai Ferenc végezte el.

1

0 Mivel eddig halomsíros településről archaeobotanikai adatokat még nem közöltek, ezek tudományos értéke jelentős. A leletek között egyértelműen dominál az árpa (durván az anyag 60%-át alkotja), emellett járulékosan jelen van a tönké, a köles, az alakor és a cicorlencse. A gyomnövények közül a tavi káka és a fehér libatop mutatható ki, előbbi a tavi környezet, utóbbi az antropogén, taposott felszín nyomjelzője." Különös jelentősséggel bír az 5. gödörből előkerült, durvára őrölt, nem kelesztett darakása szenült maradványa. A település állatcsont-anyaga vizsgálat alatt áll. A leletek kapcsolatai és kronológiai helyzetük A szokásostól eltérően nem tárgytípusok szerint, hanem objektumok alapján mutatom be az anyagot. Zárt gödrökről lévén szó, bizonyos tárgyakat vezérleletként használva, azok korát a gödör teljes anyagára érvényesnek tartottam. 1. gödör. A belőle előkerült leletek közül kiemelkedik a bütyöklábas korsó töredéke (3. kép 4., 9. kép 1.). A koszi8 HORVÁTH László András - SZILAS Gábor - ENDRŐDI Anna - HORVÁTH M. Attila 2001. 119-123.; KALICZ Nándor - KOÓS Judit 1997.; EGRY Ildikó 2002.9-14.; HORVÁTH László András 1994. 219.; KISSNÉ CSEH Julianna 1996. 28-29. 9 SCHAUER, Peter 1996. 469-476., Abb. 5-6. 10 Munkáját ezúton is szeretném megköszönni. 11 SÜMEGI Pál 2005. 21. 261 |