Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kulcsár Gabriella - A Makó-Kosihy-Caka-kultúra északi területei (…avagy amiről a nógrádi dombok hallgatnak…)

Régészettudomány KULCSÁR Ga

briella A Makó-Kosihy-Caka-kultúra északi területei (...avagy amiről a nógrádi dombok hallgatnak...) Magyarországon az Északi-középhegység különböző régióiban a kora bronzkor 1-2 korszak, alapvetően a MakóKosihy—Caka-kultúrával összefüggésbe hozható lelőhelyei egyenlőre csak nagyon szórványosan ismertek.

1 Salgótarján környékéről, Baglyashegyről már Kalicz Nándor is közölt szórvány leleteket és hivatkozott Korek József és Patay Pál 1960-ban végezett ásatásaira SalgótarjánPécskőn.

2 Az 543 m magas Pécskő-szikla magaslati központként uralja a tájat, ahol a feltárások során objektumokhoz nem köthető kora bronzkori leletek, öntőforma töredékek is előkerültek.

3 A Baden-, a Makó-Kosihy-Caka- és a Hatvan-kultúra közös lelőhelyén, a kronológiaitag és területileg is egymást követő kultúrák közötti bárminemű szorosabb kapcsolatra nincsen közelebbi adatunk. Az eredetileg feltehetően jelentős, fémművességgel is foglalkozó településhez kapcsolódó teraszok és platók közül az északi, kb. 400 méterre fekvő Pécskő-pusztán nyílt lehetőség még leletmentésre 2003-ban. Itt a jócskán erodálódott felszínen egy három oszlopsoros, nagyméretű (13x19 m), É-D tájolású ház maradványait tárták fel. A felszíni szórvány leletekből és a ház szerkezetéből kiindulva feltételezhető, hogy a felmenő falú házat a kora bronzkor folyamán építették.

4 A salgótarjáni magaslati lelőhelyekhez hasonló jellegű lelőhelyeket feltételez a kutatás Piliny—Várhegyen,

5 ill. Ecseg-Várhegyen.

6 Ezeken a lelőhelyeken a Makó-KosihyCaka-kultúra megtelepedésére, esetleges kései továbbélésére, továbbá kapcsolatára a Hatvan-kultúra korai csoportjaival egyelőre minimális információnk van. A Makó- és a Hatvan-kultúra tárgyai között nem tapasztalható közvetlen átfejlődés, de valószínűleg a területen a kései makói csoportok jelenthették a Hatvan-kultúra alapját.

7 A Hatvan-kultúra kialakulási tényezői között a keleti zsinórdíszes elemek 1 Az Alföld északi peremvidékén már jóval gyakoribbak a korszak lelőhelyei vö. KALICZ Nándor 1968. 79-80; KALICZ Nándor 1976. 152-153; SCHREIBER Rózsa 1984. 1. kép 1-2; KALICZ Nándor 1998; GOGÂLTAN Florin 1999; KOÓS Judit 1998; uő. 1999; KULCSÁR Gabriella - SZABÓ János József 2000; DANI János - KULCSÁR Gabriella 2001. 2 KALICZ Nándor 1968. 79. Fo. 29., Fo. 31. Taf. III. 6-11,13-14. 3 KOREK József 1968; PATAY Pál 1999. 4 GALL Simon -TANKÓ Károly 2007. 5 Egy kis belső díszes tál töredék alapján: PATAY Pál 1999. 52. 6. kép 1. 6 Említésből ismert: BÓNA István 1992.11, 21-22. A Cserháttól keletre már a Bükk aljában, Eger-Szarvaskőn, egy szórvány bögre utal a kultúra magasabb térszíneket is meghódító jelenlétére. 7 A hamvasztásos rítus azonossága utalhat erre: BÓNA István 1992. 21-22. Vö. TÁRNOKI Judit 1992. 1. kép. Zagyvapálfalva - Holub gyűjtemény - Abb. 1. Zagyvapálfalva Holub-Nachlass 187 |