Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kulcsár Gabriella - A Makó-Kosihy-Caka-kultúra északi területei (…avagy amiről a nógrádi dombok hallgatnak…)

Tisicum XIX. beszivárgásával is számolni kell. De tény, hogy ma még a Hatvan-kultúra kialakulásának folyamata, részletei, helye, összetevői nem fogalmazhatóak meg pontosan. A változások folyamata hasonló lehetett a Makó-kultúra nyugati területeihez, ahol a Morava-völgyében megjelenő és hasonlóan, részben keleti eredetű, Chtopice-Veselé-csoportok még egy ideig együtt éltek a kései Kosihy-Caka csoportokkal, majd fokozatosan elfoglalhatták annak területeit. A fentiek alapján is látható, hogy nagyon fontos minden, akár szórvány lelet ismertetése is a területről. A 2000-es évek elején egy salgótarjáni magángyűjtő hagyatéka kínált újabb lehetőséget, többek között a térség késő rézkori/kora bronzkori történetének rekonstruálásához.

8 A leleteket Majcher Tamás, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója vette át a gyűjtő rokonaitól.

9 Az ún. Holub-hagyatékban található tárgyak nagy része Salgótarján, s így köztük Zagyvapálfalva környékéről származik. Köztük volt egy különleges belső díszes tálka is.

1

0 A barnásszürke fényezett felületű kis tálat, egykor mészbetéttel kitöltött bekarcolt és tűzdelt vonalakból álló összetett mintával díszítették (1. kép, 2. kép 1). A tálka magassága mindössze 2,8 cm, a perem átmérője 8 cm. Kicsiny mérete ellenére gazdagon díszített: kívül és belül is koncentrikus körökben sraffozott háromszögek alkotják a mintát. A peremén is háromszögek és vonalköteg csoportok váltakozásából álló mintasor található. Az alacsony, tömör kereszttalpat szintén díszítették: a benyomott középső kört, illetve a talp ívét apró vonalakból álló minta emeli ki. A tálka mind díszítése, mind formája alapján a késő rézkor végi és kora bronzkori eleji belső díszes tálak csoportjába tartozik. Bár sok szempontból különbözik a jelenleg ismert, hasonló jellegű Makó-Kosihy-Caka tálaktól (2. kép 3-9),

11 mégsem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy azok egy regionális változatáról van szó. A tipológiai jellemzők alapján a forma és a díszítés legközelebbi ismert párhuzamait némileg meglepő módon igen távolról, a délkelet-morvaországi Jevisovice-kultúra időszakában létrejött Brno környéki lelőhelyekről: közelebbről Vysocanyból említhetjük.

1

2 Ha a tálka északnyugat felé mutató kapcsolatai után kutatunk a következő, kora bronzkori kezdeti települési képet találhatjuk (3. kép). A Börzsöny nyugati, Ipoly völgy felé lefutó dombvonalatain 8 További, középső bronzkori lelet a hagyatékból, vö. GUBA Szilvia SZEVERÉNYI Vajk 2007. 9 Ezúton is köszönetet mondok Majcher Tamásnak, hogy lehetőséget nyújtott arra, hogy a leletet megismerhessem és közölhessem. 10 A leletre Guba Szilvia (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény) hívta fel a figyelmemet. Ezen kívül ugyancsak neki tartozom köszönettel a tárgyról készült fotók és előzetes rajzok elkészítésében, valamint a tárgy leírásában való segítségért. A végleges rajzokat Szabados Margit készítette, az illusztrációk elkészítésben Dénes Fanni és Réti Zsolt (MTA Régészeti Intézete) vett részt. Mindannyiuk segítségét ezúton is köszönöm. 11 Összefoglalóan: BURGER Ingrid 1980; KULCSÁR Gabriella 1999. 12 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ Anna 1977/b Tab. VIII. BURGER Ingrid 1980. 29. Karte 4. megbúvó lelőhelyek földrajzilag már az Ipoly völgyén túl található Maié Kosihy/lpolykiskeszi környéki és a délnyugatszlovákiai területek hasonló korú lelőhelyeivel kapcsolhatók össze. Az Ipoly völgyében található Ipolytölgyesen két településre van adatunk. A Börzsöny lábánál fekvő domboldalon (Ipolytölgyes-Szentmárton-dűlő), illetve az Ipoly keleti árterét határoló magaslaton (Ipolytölgyes-TSz major) terepbejárás során találtak leleteket.

1

3 Kissé északabbra, már a Magas-Börzsöny nyugati szélén található Perőcsény-Jancsi-hegy (586 m), ahol Miklós Zsuzsa 1986-ban végzett feltárásai során objektumhoz nem köthető, de a kultúrára utaló leleteket is talált. Ennek alapján itt a kultúra egyik magaslati lelőhelyét valószínűsíthetjük.

1

4 A kelet-ausztriai, nyugat-délnyugat-szlovákiai és délkelet-morvaországi területek késő rézkori és kora bronzkori

15 fejlődését a mai politikai határokon átívelő kulturális egységek határozták meg. A terület késő rézkorának, meghatározó kulturális egységei a Baden-kultúra időszakának végén megjelenő Bosácacsoport, Kostolac-csoport, Jevisovice-kultúra voltak. Ezek és a Makó-Kosihy-Caka-kultúra kapcsolatairól jelenleg nagyon kevés adatunk van.

1

6 A Bosáca-csoport lelőhelyei az első összefoglalások alapján a nyugat-szlovákiai és kelet-morvaországi területen belül a Kis- és Fehér-Kárpátokban, a Felső-Nyitra és Zsitva völgyben, ill. a Trnava és Dudváh völgyében koncentrálódtak,

1

7 míg ettől délebbre a Kosihy-Caka-csoport megtelepedésével számoltak.

1

8 A két csoport egyidőben (szlovákiai későeneolitikum) való egymás mellett élése a kutatásban hosszabb ideig elfogadott tény volt.

1

9 Az újabb adatok alapján azonban a két csoport egymást követi területen.

20 Ennek alapján a korai későeneolitikum időszakában NyugatDélnyugat-Szlovákiában a Bosáca- és a Kostolac-csoportok egyidejűsége feltételezhető.

2

1 A két csoport közötti délnyu13 MRT 9.116-117,123.10/1 és 15. lelőhely. 14 MRT 9. 286-287. 23/19. lelőhely. 13. t. 1-15. A környéken terepbejáráson regisztrált kisebb lelőhely: Perőcsény-Útelágazás: MRT 9. 278. 23/4. lelőhely. 15 Cseh-szlovák „Jung/Spätäneolithikum", osztrák „Endneolithikum". 16 Az általános korszakjelző leletek, így a belső díszes talpas tálak és a korai rézbalták változatainak megjelenése azonban már ebben az időszakban is egy közös kommunikációs zónát jelez. 17 TOÖÍK Anton 1961. 321; uő. 1963. 14. 22. Abb. 9; NÉMEJCOVÁPAVÚKOVÁ Viera - RAK0VSKY Stefan 1964. Abb. 3. 18 VLADÁRJozef 1966. Abb. 1. 19 Vö. ECSEDY István 1979. Abb. 8: a Kostolac-időszak után BoSáca/ Jevisovice-B/Makó-Kosihy-Öaka korszakkal számolt. 20 NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ Viera 1970. 207-219. Vö. A JelSovce-i/ Nyitraegerszeg településrészleten a Bosáca- és a Kosihy-Cakacsoportok kerámiaanyaga gödrönként elkülönülve található meg: BÁTORÁ Jozef 1984. 30. Vö. még: Nitriánsky Hrádok/KisváradZámeöek kapcsán is: NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ Viera 1995. 29. Morvaországi lelőhelyek: PAVELÖÍK Jirí 1981; uő. 1993. Mapka 15. 21 A Kostolac-csoport leletei elszórtan a Duna mentén (Iza/lzsa) és az Ipoly völgyétől keletre (Radzovce/Rágyolc) találhatók meg. Legésza| 188