Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Régészettudomány BK Füles korsók: BK1 A későbbi korsóformák első változatai is megjelennek: Vörs-Homokbánya 12. sír. 9 0 Bt Tojástartó edények: Bt1 A nyomott gömbös testű bögrék talpcsővel ellátott példányaival találkozunk Jután. Pontos párhuzamuk a Nyergesújfalu-Viscosa gyári temető 184. sírjában van meg; hasonlók töredékeit a dél-dunántúli csoportnál Lengyelről és Szakályból is láttuk, melyek szintén az idősebb mészbetétes fázisra keltezhetők. 9 1 Bt2 Feltehetően ezekből a csőtalpra állított bögrékből fejlődhetett tovább a fiatal észak-dunántúli mészbetétes fázis jellegzetes tojástartó edénye, 9 2 - bár e korai, szélesen kiöblösödő forma alig hasonlít a későbbi karcsú, tojásalakú testhez. Utóbbi, karcsú forma valószínűleg már az idősebb fázis végén megjelenhetett a Balatonfűzfőn, továbbá Buzsák valamivel fiatalabb leletei között előforduló példányok alapján. 9 3 H Hordó alakú edények: H1 Az idősebb fázis észak-dunántúli példányainak egy része - a dél-dunántúliakhoz hasonlóan - még a késő kisapostagi—korai mészbetétes fázisban szokásoshoz áll közel. Az egyre szélesedő díszítőminták, a hasra lenyúló mészbetétes sávok és az egy pontból kiinduló hármas vonalkötegminta (mely néha hálómintába rendezett) miatt más részük viszont már egyértelműen az észak-dunántúli csoport típusai felé mutat; néha már pont- vagy pontkörminta is díszíti. Erre utal az is, hogy tekercselt pálcikás technikával illetve ennek utánzatával ritkán díszítik, gyakoribb az eszközbenyomkodással és besimítással készült mészbetétsáv. 9 4 H2 Néhány hordótestű edényen a házikerámiára jellemzően csak vonalkötegdíszt találunk egy pontból kiinduló hármas kötegekbe vagy hálómintába rendezve. A forma a mészbetétes kerámia kultúrája fiatal fázisában is mindennapos. 9 5 Talán e típus változata egy balatonfúzfői, nagyméretű, gömbös testű, egyenesen elvágott peremű, a hason bütyökfogós edény. 9 6 Cs Csuprok: Cs1 A csonkakúpos testű csupor az idősebb dél-dunántúli csoport jellegzetes formája, az Észak-Dunántúlon ritkán for90 KISS Viktória 2001. 35, 32. kép 10, KBM Itsz. 77.179.2. 91 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998, VI. t. 1-3. A nyergesújfalui sírt TORMA István (1996. 45, 2. t. 8) a tokodi csoport fiatalabb időszakába sorolja. 92 Pl. Királyszentistván: BÓNA István 1975. Taf. 217.16-23. 93 WOSINSKY Mór 1904. XXIV. t. felső kép; KUZSINSZKY Bálint 1920. 231. ábra 3. 94 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. 1.1. 4-5, IV. t. 3, 5-6, VIII. t. 5, IX. 1.1, 6, XI t 4. 95 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. VII. t. 2, XI. t. 6; Királyszentistván 9. és 36. sír: BÓNA István 1975. Taf. 229.11; Taf. 239.2. 96 MRT 2. 7/1. Ih„ KISS Viktória 2001. 34, 23. kép 22, VBM Itsz. 54.16.18. dul elő: Juta. 9 7 Kissé ívelt peremmel is ismert. Cs2 Tölcséres peremmel: Juta. 9 8 A korszakra jellemző díszítéstechnika és motívumok: Kifejezetten az idősebb fázisra jellemző a legkülönfélébb edényformákon megjelenő, az edények peremét, vállát, hasát beborító, zeg-zug vonalakkal kísért, gyakran fogazott szélű, széles, vízszintes és függőleges mészbetétsávokból álló díszítés. A hason a mészbetétsávos díszítés szélesebb, mint a késő kisapostagi-korai mészbetétes fázisban és gyakran két sávban fut. Korábban nem voltak jellemzőek az edény vállán és a fülek felett elhelyezett minták, most az edények vállán sima és fogazott szélű mészbetétes sáv-szakaszokat és zegzug mintát találunk. A mészbetétágy készítésének technikája is mutatja a fejlődést: a tekercselt pálcikás technika háttérbe szorul, csak az edények peremének díszítésénél fordul elő, helyette többnyire lapos eszköz végének benyomkodásával készült mészbetétágyak figyelhetők meg, de már megjelenik, a vörsi edényeken pedig túlsúlyban van a besimított mészbetétágy. Új díszítőmotívum az edények peremének rovátkolása, és alsó részük hálómintás díszítése, mindkettő a mészbetétes kerámia kultúrája fiatal fázisának jellemzői felé mutat. A déli mészbetétes csoport idősebb fázisából ismert vékony vonalakból készült rácsminta ritkán az észak-dunántúli idősebb anyagban is előfordul. A vörs-papkerti CXXI. sírban, vagy Buzsákon már a fejlett északi mészbetétes csoportra oly jellemző, beszúrt pontokkal kombinált vékony vonalakból kialakított vonalminta is megjelenik. 9 9 Több jutái és egy vörsi edény fülén is megtaláljuk a végighúzódó mészbetétes vonalat; e keskeny vonal inkább a mészbetétes kerámia kultúrája bekarcolt, vékony füldíszítésével hozható rokonságba, mint a késő kisapostagi-korai mészbetétes időszak széles tekercselt pálcikával készített sávos díszével. Az idősebb észak-dunántúli időszakba illeszthető síregyüttesekben tehát a késő kisapostagi-korai mészbetétes fázis hagyományai mellett a kerámiában új formákkal és díszítéstechnikákkal is találkozunk, melyek az észak-dunántúli csoport fiatalabb időszaka felé mutatnak. A különböző lelőhelyeken némileg eltérő arányban fedezhetők fel e két említett időszak jellemzői. A fiatal észak-dunántúli anyagra jellemző a bemutatott fazekak, hordóalakú edények és tálfazekak alsó részén látható hálóminta; ugyanígy ez utóbbi korszak felé mutat a tárgyalt fázisban ritka, vékony vonalak és pontok kombinációjából álló mészbetétes díszítés. 97 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998.1.1. 2; vö.még Királyszentistván: BÓNA István 1975. Taf. 238. 9. 98 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. VI. t. 4. 99 WOSINSKY Mór 1904. XXIV. t. felső kép; HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. 163
