Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Tisicum XIX. A mészbetétes kerámia kultúrája dél-dunántúli csoportjának fiatalabb fázisa (2. kép 2) A korszakra jellemző edénytípusok: U Urnaalakú edények: Uh1 Tölcséres nyakú, tojástestű edények, a hason 2 vagy 4 füllel. A perem és a has közötti részt szinte teljes mértékben beborítják az eszközbenyomkodással kialakított mészbetétes sávok; az alsó részen sűrű vonalkötegminta, ritkábban hálóminta helyezkedik el. A legfiatalabb daraboknál a füleket plasztikus bordák kötik össze: Harc, Szeremle. 10 0 Uh2 A legfiatalabb leletegyüttesekben a tojásalakú test kettőskónikussá válik és a súlypont lejjebb tolódik: Siklós, Szeremle. 10 1 Uh3 Hengeresedő nyakkal is házikerámia formaként: Harc. Többféle variánssal, tojás alakú vagy kettőskónikus testtel is jelentkezik. A hasi törésen elhelyezett borda és bütykök a legfiatalabb edényeken jellemzők: Szakály. 10 2 Uh4 Ez utóbbi forma és az észak-dunántúli urnatípus összeolvadása révén alakulhatott ki a szeremlei kultúra urnaformájának egyértelmű előzményeként értékelhető, enyhébben „bugygyantott" hasú, ún. proto-szeremlei urnatípus: Bjelo Brdo. 10 3 Uny A nyakat átívelő fülekkel ellátott, az urnaalakú edényekhez közel álló fazéktípus továbbra is megvan; az edénytest súlypontja lejjebb helyeződik: Harc, Szebény. 10 4 F Fazekak: F1 Az ívelten vagy tölcséresen kihajló peremű, gömbös-, vagy tojástestű fazekak a legkülönfélébb méretekben fordulnak elő. Finomabb, gondosan díszített változatuk a perem alatt mészbetétes mintákkal díszített: Csúza (Suza, HR). 10 5 F2 Gyakoribb az egyszerű, csak a peremen simított, durvább kivitelű, sűrű vonalkötegdísszel borított háziedény-forma, olykor fogóbütykökkel: Siklós, Szakály, Szeremle. 106 F3 Ritkán egy füllel is előfordul: Harc, Szeremle. 10 7 100 Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 256.17, Taf. 258.1-2; Harc: KISS Viktória 2001. 35. kép 15, WMM Itsz. B 101.933.2. A Szeremlén feltárt temető síregyütteseinek keltezéséről: P. FISCHL Klára - KISS Viktória-KULCSÁR Gabriella 1999.114,119. 101 Siklós: KISS Viktória 2004a. 3. kép 6; Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 252.13. 102 Harc: BÓNA István 1975. Taf. 244.10; Szakály: TORMA István 1971. 14. t. 3. 103 SIMIC, Jasna 2000. T. 6.2/1-2. 104 Szebény-Kétgáttető: BÓNA István 1975. Taf. 249. 26; Harc: KISS Viktória - SOMOGYI Krisztina 2004. 4. kép 5. 105 BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. VI. t. 2. 106 Siklós: BÁNDI Gábor-K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967, XIII. t. 3; Szakály: BÓNA István 1971.16. t. 7; Szeremle 4. sír: BÓNA István 1975. Taf. 258.3-4. 107 Harc: KISS Viktória - SOMOGYI Krisztina 2004. 4. kép 6; Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 257.16. T Mélytálak, tálak: T1 Jellemzőek az egyértelműen tálakká alakult, tölcséres nyakú, alacsony, nyomott gömbös testű formák, a perem alól induló, egy vagy két füllel. A széles mészbetétsávok a test egészét borítják: Csúza (Suza, HR), Siklós, Szakály. 10 8 T2 A korábbi időszakok (így az idősebb észak-dunántúli fázis esetenként hombárméretű) gömbös testű, tölcséresnyakú mély tálfazekai továbbélnek, egy vagy két füllel: Sióagárd. 10 9 T3 Alacsony tálak változatai peremből induló, egy vagy két füllel: Siklós, Szeremle. 11 0 T4 A legfiatalabb darabok kettőskónikusak, erősen tölcséres nyakkal, vékony vonalas mintákkal, olykor a svédsisak alakú formához közelítenek: Siklós, Szeremle. A fül a vállon is elhelyezkedhet. 11 1 T5 A megelőző fázisban megjelenő, ritkán előforduló táltípusok is tovább variálódnak, egyenesen elvágott peremű félgömbös alsó résszel, egy füllel: Keskend (Kozarac, HR). 112 T6 Behúzott peremmel, csonkakúpos alsó résszel: Sióagárd. 11 3 T7 ívelten csonkakúpos, kihajló peremű, a bögrékre hasonlító profilú táltípus is előfordul: Szeremle. 11 4 T8 A Dél-Dunántúlon ritka a csonkakúpos táltípus: Szakály. 11 5 Tf Fedők: Tf1 ívelten kettős csonkakúpos fedőt ismerünk fogóval Márokról. 11 6 B Bögrék, poharak: B1 A korábbi, tölcséres nyakú bögre egyik változata továbbél: Bóly. 11 7 B2 Az idősebb déli mészbetétes időszak enyhén beíveltbehúzódó vállú, gömbös hasú, enyhén ívelt peremű bögréjének továbbfejlődéséből alakult ki a fiatal dél-dunántúli fázis legjellegzetesebb bögreformája, erősen behúzott középső részével, melyet mindig széles mészbetétágy díszít. A korábbi időszakra jellemző gömbös has nyomottabbá válik, gyakran tagolt talprésszel: Bóly, Márok, Siklós, Szakály, 108 Csúza, Siklós: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. V. t. 7, XIII. t. 7. Szakály: TORMA István 1971.15. t. 5. 109 KISS Viktória 2001. 49, 41. kép 1; WMM Itsz. 60.110.4.1. 110 Siklós: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XII. t. 6; Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 252. 7. 111 Siklós: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XII. t. 8; Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 257. 6,11. 112 SPAJÍÚ, Emil 1956. T. IX. 1. 113 KISS Viktória 2001. 49, 41. kép 9; WMM Itsz. 60.110.6.3. 114 BÓNA István 1975. Taf. 257.13. 115 Szakály: TORMA István 1971.15. t. 7. 116 BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. VIII. t. 5; BÓNA István 1975. Taf. 247.18. 117 BÁNDI Gábor-K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. II. t. 3-4. | 164