Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Dani János - P. Fischl Klára - A Berettyó-vidék középső bronzkori telijei (Topográfiai megközelítés)

Régészettudomány Kép Tell neve Kutatás Kronológia Irodalom 9. kép CSOKMO (Cserepes-kert), Budaidomb Ásatás nem volt. Terepbejárás. Nyírség-k. településére (KB 2.) utaló szórvány leletek. Ezt követően a Kora Bronzkor 3. végén az Ottománykultúra alakította ki a telit. DM Régészeti Adattára: 1951/3, 271-90, 344-97. 10. kép ESZTAR Fenyvespart (vagy Fenyvesdomb) 1973. Sz. Máthé M. ásatása 11. kép 12. kép GABORJAN Csapszékpart LETAVERTES Kopasz-hegy Középső neolitikum vége (késői AVK, Esztár-csoport) Késő neolitikum (Tisza-Herpály-Csőszhalom-k.) Ottomány-kultúra klasszikus időszaka MAKKAY 1957. 38; SZ. MÁTHÉ 1974; KRALOVÁNSZKY 1965. 41; BÓNA 1975.121; SZ. MÁTHÉ 1986a. 152; Abb 1; SZ. MÁTHÉ 1988.36-37; SZ. MÁTHÉ 1994, 29; KOVÁCS 1988a. 21. 1971-1972 Sz. Máthé M. ásatása Korai rézkor (Tiszapolgár-k.) Makó-k. (KB 1.) urnasírja. Nyírség-k. (KB 2.) Szaniszló-k. (KB 3.) Ottomány-kultúra korai és klasszikus időszaka M. NEPPER-SZ. MÁTHÉ 1972. 41; M. NEPPER - SZ. MÁTHÉ 1978. 186-188; SZ. MÁTHÉ 1973; MÓDY 1975. 656-663; SZ. MÁTHÉ 1981. 20, 34; SZ. MÁTHÉ 1986a. 152-153; Abb 1; SZ. MÁTHÉ 1988. 37-40; SZ. MÁTHÉ 1994, 29; KOVÁCS 1988a. 22. Ásatás nem volt. Terepbejárás. Ottomány-kultúra korai és klasszikus időszaka(?) SZ. MATHE 1986a. Abb 1; DANI 2005. 307. 13. kép POCSAJ 1954. K.Gnandt P. leletmenLeányvár tése. 1956. Makkay J. ásatása Ottomány-kultúra korai és klasszikus időszaka(?) GNANDT 1956. 97; MAKKAY 1958a. 201; MAKKAY 1958b; KRALOVÁNSZKY 1965. 41; MESTERHÁZY 19 70. 74; MESTERHÁZY 1976; SZ. MÁTHÉ 1986a. Abb 1; DANI 2005. 303-307; Fig.1-3. 14. kép SARRETUDVARI Poros-halom 1963. Mesterházy K ásatása Ottomány-kultúra korai és klasszikus időszaka(?) MESTERHÁZY 1966. 41. 15. kép ZSAKA Remény-erdő Ásatás nem volt. Terepbejárás Ottomány-kultúra korai és klasszikus időszaka(?) SZ. MATHE 1986a. Abb 1. halom, Zsáka-Remény-erdő. A nagyobb méretkategóriánál a települések hossza és szélessége meghaladja a 100 métert: Bakonszeg-Kádárdomb, Bihardancsháza-Tó-sziget, Esztár-Fenyvespart, Gáborján-Csapszékpart. Két esetben a két kategória közötti köztes méret található: BerettyóújfaluBerta-domb és Létavértes-Kopasz-hegy. A régészeti ásatással vizsgált tellek bronzkori leletanyaga

22 nem teljesen azonos idejű megtelepedést bizonyít. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Kora bronzkor 3. időszakának végén, illetve a Középső bronzkor 1. időszakának elején a Berettyó völgyében az Ottomány-kultúra közös22 A tanulmányban nem használjuk a 'Gyulavarsánd-kultúra' elnevezést, ugyanis a legújabb kutatási eredmények alapján nem egyértelműen bizonyított a 'Gyulavarsánd' elnevezéssel jelölt időszak új kultúraként való értelmezése (G0GÂLTAN, Florin 1999. 56.). Ehelyett az Ottomány-kultúra klasszikus időszakaként írjuk le ezt a periódust. ségeihez köthető a tellek kialakítása, csakúgy, amint az az Ér-völgyében is megfigyelhető volt.

23 A települések egymástól való távolsága: A Berettyó mentén található, Berettyóújfalu körüli lelőhelyek egymástól való távolsága 3-5 kilométer között van Zsákától Gáborjánig. Zsákától keletre Bihardancsháza és Sárrétudvari Kálló menti települései 10 kilométeres távolságokra állnak egymástól. Gáborján és Esztár között egy 12 kilométeres „lyuk" található. Ez azért meglepő, mert Esztár és a két Pocsaj illetve Létavértes határában lévő lelőhely szintén a 3-5 kilométeres egymás közti távolságot mutatja. Remélhetőleg intenzívebb terepbejárásaink hatására ezt a "lyukat" sikerül kitölteni a jövőben. Zsáka és a szeghalmi járásba eső (MRT 6) Füzesgyarmat-Varga zug közötti 13 kilométeres újabb lyuk után a 23 MOLNÁR Zsolt 2008. 47. 107 |