Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bathó Edit: „Itt született és innen indult irdatlan utakra…” Déryné kultusza Jászberényben

Az egykori Schekenbach-féle patika (rekonstrukciós rajz) Piffkó-ház helyén állt.7 7 8 Schekenbach József e házzal át- ellenben építette fel a patikaházat több menetben. A patika első része Róza nevű lánya születése után, 1794 nyarára épült fel. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy Déryné nem jól emlékezett arra, hogy melyik házban is született volta­képpen. Emlékezéseiben azt írja, hogy a Főtéren álló pati­kaházban született, de az adatok ismeretében ez nem lehet­séges, hiszen születésekor a háznak még az építését sem kezdték el. Nem tudjuk pontosan, Róza születésekor me­lyik házban lakott a család, csupán találgathatunk. Három lehetőség tűnik valószínűnek. Mivel Schekenbach József Jászberénybe való telepedését követően több házat is bérelt hosszabb-rövidebb ideig a városban, elképzelhető, hogy e házak egyikében, talán a mai Margit utcában jött világra a magyar vándorszinészet nagyasszonya. (Az 1909-es várostérképen még ez az utca viseli Déryné ne­vét.) Ugyanakkor azt is feltételezhetjük, hogy a megvásá­rolt főtéri funduson — amelyen már állt egy III. osztályú ház — rendezkedett be a Schekenbach család arra az időre, amíg felépült az új patikaház. A harmadik lehetséges hely­szín a Főtéren az egykori Lehel Szálló helyén álló özv. Iványiné háza, amelyben a patika az új ház elkészültéig működött. A választ nem tudjuk pontosan, de az bizonyos, hogy a kis Róza nem az új patikaházban született. Az új patika épülete 1799-re készült el teljes egészében,9 de saj­nálatos módon ugyanez év június 6-án meghalt az édesapa, Schekenbach József, s ettől kezdve a család élete gyöke­resen megváltozott. Déryné születésének dátuma, mely szerint 1793. de­cember 24-én jött a világra, helyesnek tűnik, mivel a jász­berényi születési anyakönyv bejegyzése szerint 1793. de­cember 27-én tartotta keresztvíz alá keresztanyja, Wink- lermajer Terézia. Schekenbach Józsefnek és Riedl Annának négy közös gyermeke született Jászberényben, amelyből kettő nagyon korán elhalt. Róza a sorban a harmadik volt: József — 1790. szeptember 1. Terézia — 1792. szeptember 25 Rozália — 1793. december 24. Johanna — 1797. április 29. (Terézia) — f 1791. július 12. •— t 1792. november 20. — t 1872. szeptember 29. — t 1881. április 18. Déryné visszaemlékezéseiben lírai módon írja le szüle­tésének körülményeit, amelyet valószínűleg édesanyja vagy más családtagja elbeszéléséből ismert. Mivel feljegy­zéseit idős korában írta, s az emlékezete ekkorra már min­den bizonnyal megkopott, így bizonyos események nem mindig pontosan jelentek meg emlékeiben.10 rtí+t­Schekenbach Rozália születési anyakönyvi bejegyzése: 1793. december 27. Jászberény, r. kát. Nagy boldogasszony templom írásából tudjuk, hogy édesapja nagyon nehezen fogadta el a tényt, hogy ő lánynak született. Ha már a történteken nem is tudott változtatni, de gyermekét mindenáron fiú­ként akarta nevelni: fiúruhában járatta, kis kardot kötött derekára, sőt terveiben még az orvosi egyetemen való to­vábbtanulása is szerepelt. Az elképesztő tervek megvaló­sulásának az apa korai halála vetett végett. 1799. június 6-án Schekenbach József csupán 33 éves volt.11 Az apa 7 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 1995. 4. 8 E házat bérelte később Kőszeghy Menyhért nótárius, akinek fia, Alajos szintén híres színész lett, s szerelmes darabokban gyakran volt színpadi partnere Dérynének. KOMÁROMY József 1944/a. 5. Ugyancsak e házban lakott később Sipos Orbán, a Jász Múzeum megalapítója, valamint a XX. század második felében dr. Székely András, a város közkedvelt gyermekorvosa. Az épületben napja­inkban az APEH helyi irodája működik. 9 A Schekenbach-féle patika Jászberény főterének azon részén volt, ahol napjainkban az OTP épülete áll. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom