Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Néprajz - Örsi Zsolt: Angyalháza és Szelencés puszták régi vízrajza
5. ábra. Liszkai Sámuel térképe a Tárkány-fokról, 1826 (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, DvT 533.) szálfákat és a sót Tiszacsegéről vízi úton szállították Nádudvarra.13 Az Árkus-ér a Hortobágyot és a Tiszát kötötte össze a Völgyes nevű halastón és a csegei Morotván keresztül. A Völgyes-tavat és az Árkust összekötő mintegy öt kilométer hosszú mesterséges medret Debrecen városa ásatta ki 1716-ban. A XVIII. századi írások önálló halászhelyként említik, de ma már csak a tiszacsegei vadvizeket és belvizeket vezeti le. Az Árkus a Sáros-érrel egyesülve Nádudvar északi határában Pentezug és Angyalháza találkozásánál szakad a Hortobágyba.14 A település délkeleti részénél még további két kisebb ér volt. A Rendek-ér, amely Nádudvar belterületén ömlött a Köselybe és a Misét-ér, amely a Serzug és a Szelencés közötti területek vizét vezette a Hortobágyba. Ennek a torkolatánál állott valaha a Missethei család földesúri falva, amely jelentős egyházas hely volt.15 Angyalháza puszta ma két helységhez tartozik: Nádudvarhoz és Hajdúszoboszlóhoz. A területet az egykori, török idők alatt elpusztult Angyalháza nevű faluról nevezték el. Ennek első írásos említése 1287 évből származik.16 Az egri egyházmegyei összeirásban mint egyházas hely van felvéve. Ekkor még Zomayn néven nevezik, mivel ekkor még ez a család bírta ezt a területet. A XIV. század elején (1307) Zomayni Gergely és Pál nemesek a tulajdonosok, akik ördögszínűnek (Urdugsine) vannak írva sötétbarna bőrük miatt. A későbbiekben is sokszor előfordul, hogy Ördög-Zomayn-nak írják az oklevelek őket. A Zomayn család kihalta után a Kozma család, az Ákos nemzetség és a debreceni Dózsák osztoznak a birtokon. Az Angyalháza elnevezést a néphagyomány a következőképpen magyarázza: az Ákos nemzetség a településen udvarházat építetett, amelyen ősi szokás szerint a családi címer is helyet kapott. A címer egy kar nélküli angyalt ábrázolt. A jobbágyok, szolgálók, ha az udvarházhoz mentek, azt mondták: angyalházához megyek. Később az egész falura ráragadt ez a név — tartja a népi emlékezet. Annyi bizonyos, hogy 1488-ban, amikor a Parlaghy család is tulajdonos lett, már elmaradt a régi Zomayn név- és helyette Angyalházát írtak.17 1549-ben harmincegy portát, öt bírót, két zsellért egy elhagyott házat írtak össze.18 Hét év múlva már lakatlan, de hamarosan újratelepül, és 1577-ben már huszonnégy adófizető családfőt tartanak nyilván. Ez a szám 1583-ban harmincnégy, 1594-ben huszonkettő. A végzetes csapás, mint annyi más alföldi falut, 1599-ben érte. Az ekkor átvonuló krími tatárok elpusztították a települést. A XVII. századi összeírások már praedium, puszta néven említik.19 A török idők alatt a helység többször is elnéptelenedett. 1588-ban már csak két jobbágytelket írtak össze, egy év múlva már teljesen lakatlan Angyalháza. Ekkor a falu bírája és esküdtjei Makó Bálint, Nagy Lőrinc és Török Ferenc az elhagyott település harangját is eladták huszonkilenc forintokon Debrecen város polgárainak.20 A puszta XVII. századi birtokosai Szoboszlónak és Debrecennek zálogosították el birtokaikat. 1618-ban a Zeleméri Der6. ábra. Az első katonai felmérés térképszelvény részlete a Tárkány-fokról és a Tárkány-érröl (Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Első katonai felmérés 1783.) zsiek tíz puszta telkét százötven forintért, 1625-ben Parti Jánostól a falu negyedét ötszáz forintért, 1625-ben Dor- mán Katalin, a méhkeréki Sápi Gáspár özvegye hetvenöt forintért zálogosítja el angyalházi portióját Szoboszlónak. Debrecen 1622-ben veszi zálogba Szathmári Fülöpösi Pétertől kétszáz forintért a falu egynegyedét. Később 1627- ben Fileki Vámosi Bálint özvegyének, Cseréphi Annának és fiának nyolc puszta telkét kapják meg kétszáz forintért.21 A pusztát tehát a távol élő nemesi családoktól megvásárolták, és körülbelül felét-felét bírta a két város. Az idő múlásával a zálogtartók arra a tapasztalatra jöttek rá, hogy jobb, ha egy kézben van a birtok. A két város tehát megegyezett egymással és a zálogadókkal abban, hogy 13 PAPP József 1998.49. 18 BALÁZS Sándor 1963. Urai ekkor: Parlaghy Lászlóné tíz, Czibak 14 PAPP József 1989.48—49., ZOLTAI Lajos 1935. 5. Péter tizenkét, Bodó Ferenc három, Bornemissza Miklósné kettő, 15 BALÁZS Sándor 2001. 26. Parti Jób kettő, Nagy Péter kettő portával. 16 Módy György ezt a dátumot 1291 -re teszi. MÓDY György 1998. 19 MOLNÁR Ambrus 1979. 181. 20 BALÁZS Sándor 1963. 17 BALÁZS Sándor 1963. 21 BALÁZS Sándor 1963. 402
