Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette… VII. Elszalasztott lehetőségek
alkotás ttéá ''N-'® éid'T- ] fiP Tjffe ... U' "' u alkotás A .misviit vasA.vtt niirúmu» MSt-Kl-ö« «* t'W ostá* V»-*n* j*vi í ».kMiiBi íii. t. ívnti.vsit ».*. *zAu Az Alkotás folyóirat borítója — Az Alkotás folyóirat belső címoldala Sándor pedig 1946-tól a katolikus értelmiséget szervezte az általa szerkesztett Vigília köré.10 Az Alkotás — A Magyar Művészeti Tanács Folyóirata. Fejlécén olvashatjuk — Felelős szerkesztő: Kassák Lajos. 1947. január-február. I. évfolyam 1—2. szám. A Szabad Művészettel szinte azonos időben, bár ahhoz képest nemcsak képzőművészeti vonatkozású, hanem vegyes tartalmú, a művészeti ágazatokat változatosan tálaló (versek= Kassák, Berda, Weöres; próza=Kazantzakisz, Déry Tibor; zene=Szabolcsi Bence és Bartók két levele) értékes írásaival indult alig két esztendős, közönségformáló, -tájékoztató útjára. A lap a negyedik számtól kezdve tematikus anyagokkal jelentkezett. Külön számban foglalkozott a színházzal (benne Kassák kamarajátékával), a Le Corbusier-nek szentelt lappéldányát a városépítészetnek, majd a következőt a szobrászatnak szentelte, amely utóbbiban a plasztika kérdéseivel foglalkozva kiemelt hangsúllyal mutatta be Borsos Miklós és Vilt Tibor munkásságát. A havi megjelenésű kiadvány már indulásától feltüntette kolofonjában, hogy a Magyar Művészeti Tanács folyóirata. Vagyis azé a szaktestületé, amelyet „...az ideiglenes nemzeti kormány 10210/1945. M.E. sz. rendelete a magyar művészeti élet és tevékenység figyelemmel kísérésére és fejlődésének előmozdítására, valamint az egyes művészeti ágak közti együttműködés szolgálatára ” hozott létre. A rendelet a Művészeti Tanács szervezetét a következőképpen állapítja meg: A tanács hat szaktanácsból áll, ezek a következők: a) irodalmi; b) zeneművészeti; c) képzőművészeti; d) építőmüvészeti; e) iparművészeti; f) színművészeti; g) filmművészeti. Minden szaktanács hét tagból áll, akiknek a megválasztása hat évre szól. A szaktanácsok élén a két évre választott elnökök állnak, míg a Művészeti Tanács elnökét a Tanács teljes ülése által javasolt három személy közül az államfő nevezi ki. A Tanács ügyeit vagy a teljes ülésen tárgyalja vagy a vegyes tanács hetes tanácsában, amelyben minden szaktanácsot egy-egy kiküldött képvisel. A vegyes hetes tanács és a teljes ülés elé a szaktanácsok döntései után kerülnek az ügyek. A Magyar Művészeti Tanács közvetlenül a felszabadulás után megalakult, elnöke Kodály Zoltán, alelnökök Kassák Lajos és Szőnyi István lettek. A Képzőművészeti Szaktanács tagjai: — Beck András szobrászművész, a képzőművészek szabad szervezetének ügyvezető alelnöke, — Bemáth Aurél festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, — Ferenczy Béni szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, — Kállai Ernő művészeti író, — Kmetty János festőművész, — Pátzay Pál szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, nemzetgyűlési képviselő, — Szőnyi István festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, nemzetgyűlési képviselő.11 Itt kívánjuk még röviden összefoglalni a Művészeti Tanács működésével kapcsolatosan, amit ugyanez a lapszám közöl ugyanezen a helyen az 55—56. oldalon. Nevezetesen azt, hogy tulajdonképpen bevált angol mintát követve hívták életre. A brit kormány ugyanis még a háború idején, 1942-ben létrehozta a Council for the Encouragement of Music and Arts-ot, hogy segítségével óvja az angol művészeti életet a háború hatásaitól. A szervezet olyan eredményesen működött, hogy The Arts Council of Great Britain néven később is továbbműködött, s kikerülve a nevelésügyi tárca fennhatósága alól önálló testületté vált. Célkitűzéseit elnöke, Lord Keynes az alábbi szavakban sommázta: „A Tanács folytatni fogja az a politikát, amely a háború alatt már bevált: ösztönözni az angol művészeti életet, lehetőleg a meglévő egyesületek, zenekarok és társulatok támogatásával, s nem új állami intézmények létesítésével. Jelszó: Mindenkivel együttműködni, senkivel sem versenyezni. A művészettől nem kívánunk hűségnyilatkozatot. A művészet fejlődése kiszámíthatatlan, amelyet nem lehet tervekkel irányítani, csak ápolni lehet és gondoskodni arról, hogy mindenki élvezhesse, aki akarja. A Művészeti Tanács nem tanítómester. A Tanács különös gonddal ápolja Nagy-Britannia különböző vidékeinek helyi irányzatait és stílusformáit. ” Érdemes folytatni a tanács működésével kapcsolatos közlés sorait, mivel azokkal az elkövetkezendő esztendők folyamán a hazai gyakorlatban is rendre szembesülünk. A tájékoztató cikk írója ugyanis úgy folytatja ismertetőjét: „ ...1946. augusztus 6-án iktatták törvénybe az Angol Művészeti Tanács statútumait. Eszerint a Tanácsnak teljes autonómiája van, és bár hivatalos testület, tagjai nem tisztviselők, hanem művészek... (A) feladatok közt első a vidéki művészeti klubok szervezése, illetve támogatása... E 10 BÉLÁDI Miklós (szerk.) 1981. 80—88. 11 A Magyar Művészeti Tanács híreiből. In: Alkotás. 1947 januárfebruár 2. 68
