Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette… VII. Elszalasztott lehetőségek
S mindezt egyetlen fórumon, egy csokorba kötve. Ez adta meg a periodikának az igazi súlyát. Mert a koalíciós időszakban másutt is közöltek magvas írásokat, értékes elemzéseket, tanulmányokat, ám csak alkalmi eseményekként és — ami a perdöntő — kizárólag a cikket közlő fórum párthovatartozásának függvényében, így hozták le a „profiljukba illő” cikkeket mind a napilapok, mind pedig a főleg irodalmi érdeklődésű és indíttatású hetilapok és folyóiratok. Az FKgP (=Független Kisgazda Párt) napilapjai, a Kis Újság és ifjúsági változata, a Független Ifjúság; az NPP (=Nemzeti Paraszt Párt) Szabad Szó című lapja,5 6 az SZDP (Szociáldemokrata Párt) Népszava újságja; az MKP (=Magyar Kommunista Párt) Szabad Nép c. lapja. A hetilapok közül a MRP (=Magyar Radikális Párt) periodikája: a Haladás, a PDP (=Polgári Demokrata Párt) Világ című újságjának heti számai,7 a pártokon kívüli Magyar Nemzet8; a képzőművészetek modern irányzataira is figyelő Független Magyarország és az Új Magyarország. A folyóiratok vaskosabb összeállításai közül csak a pártok, csoportosulások legjelentősebbjeit tekintjük át — természetesen a teljesség igénye nélkül —, s azt is csupán azért, hogy rövid jellemzésükkel is érzékeltessük a társadalmi állapotokban bekövetkezett, háború utáni demokratizálódást, s az erősödő baloldali eltolódást a ’45 előtti állapotokhoz mérten. A részletezés azért sem lehet feladatunk, mert ezek a szép számmal megjelenő, ám nem túl hosszú életű periodikák kivétel nélkül az irodalom színterei voltak, amelyekben — miként az mindmáig jellemző folyóiratainkra — csak esetenként és akkor is viszonylag szerény terjedelemben adtak helyet képzőművészeti vagy egyéb, irodalmon kívüli közléseknek. Az irodalomtörténészek ezekkel a folyóiratokkal kapcsolatosan úgy sommázzák egybehangzó véleményüket, hogy „a felszabadulással nemcsak a régi államszerkezet omlott össze, de felépítménye is. Következésképpen a Horthy-rezsim hivatalos írói kiszorultak az irodalmi életből. Akik színen maradtak, valamilyen módon mindnyájan szembeálltak a régi renddel. Ez a tény a jövőhöz való jogot is biztosította számukra. Az irodalom új fórumainak arculatán ez ki is fejeződött. Az a zártság, mely a nagy pártok lapjaiban szükségképpen kialakult, a szépirodalom folyóirataiban nem volt lehetséges. A korszak uralkodó eszménye, a demokratizmus a szerkesztőket eleve nyitottságra, sokféle tehetség és tekintély bevonására késztette. ”9 Mivel a háború legkorábban az ország keleti részén ért véget, természetesen itt is ocsúdtak leghamarabb az emberek. Ebben az országrészben gyülekeztek a különböző pártokat képviselő, tettre kész demokratikus erők, s alakították meg Szegeden 1944. december 2-án a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot az MKP, SZDP, NPP, FKGP, PDP, valamint a szakszervezetek közös részvételével, de 1944. december 21-én Debrecenben létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd alig egy esztendő elteltével ugyancsak Debrecenben a választásokon többséget szerzett Kisgazdapárt vezetője, Tildy Zoltán november 15-én kormányt alakít, és három hónap múltán, 1946. február 1-én proklamálják a köztársaságot. A demokratikus erők e keleti országrészekbe való tömörülése más téren is megmutatkozott. A debreceni Ady Társaság keretében 1945 januárjában döntöttek arról, hogy Magyarok címmel folyóiratot adnak ki. A Nyugat szellemét követni igyekvő folyóirat első száma áprilisban hagyta el a nyomdát, és augusztusban Budapestre tette át a szerkesztőséget. Egészen 1949-ig jelent meg, szerzői közé vonva a magyar irodalom legjelesebbjeit: a Nyugat nagy nemzedékétől annak a negyedik nemzedékeként emlegetett Újhold Kong, vagyis az újabb irodalom legfrissebb vonulatáig. A népi írók a Válasz (1946—1948) körül csoportosultak. Kassák — miként azt korábban is tette — az SZDP támogatta lapjában, a Kortársban a világ- kultúra eseményeit-jelenségeit figyelemmel kísérve közvetített 1947 októbere és 1948 között. A Szabadművelődési Tanács lapjaként Karácsony Sándor főszerkesztő Új Szántás címmel teremtett fórumot 1947—1948-ban. A MADISZ, majd a népi kollégisták orgánuma Márkus István főszerkesztésével a Valóság volt (1945 szeptembere—1948), Sík SZABAD MŰVÉSZET A KÉPZŐMŰVÉSZÉT SARATAtTMJC *C;R£ FGEYóí* ATA XI Ali J>. A MAOYAfr Kv.yzOT/.P V ESZÉK 57. AE P. frÉZEh VI>?.E1T. koms fc »Ron >9c rsasTAn március i t szak xrrrc-s szak aaa rut r? A Szabad Művészet folyóirat indító számának címoldala 5 Kis Újság — politikai napilap 1887—1952 között. Képes napilapként indult, és a bulvársajtó előfutárának tekinthető. 1945-től a Kisgazdapárt központi lapja volt, ifjúsági változata Független Ifjúság címmel jelent meg. 6 Szabad Szó — politikai napilap, amely 1899-ben indult a szociáldemokrata földmunkások lapjaként. 1901-től Budapesten jelent meg a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt lapjaként Mezőfi Vilmos szerkesztésében. 1939-től Szabó Pál író irányításával a népi írók politikai hetilapja lett, 1941-től pedig a magyar függetlenségi mozgalom félhivatalos orgánumának számított. 1941 tavaszától betiltották, s csak 1945-ben indult újra Boldizsár Iván, majd Darvas József és mások szerkesztésében 1952-es megszüntetéséig, mint a Nemzeti Parasztpárt központi lapja. 7 Világ — politikai napilap, a Polgári Demokrata Párt központi lapja, amelyet 1945-től 1949-es megszűnéséig Supka Géza szerkesztett. 8 Magyar Nemzet — amelyet Pethő Sándor eredetileg a fasizmussal szemben álló értelmiség lapjaként indított meg 193 8-ban, s amelynek a második világháború éveiben számos írása a népfront mozgalmat szolgálta egészen a német megszállásig, mikor is betiltották, s csak 1945-ben éledt újra. 9 BÉLÁDI Miklós (szerk.) 1981. 80. 67
