Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Sári Zsolt: Édes történelem (A szolnoki Kádár cukrászda)
Társaság a cukrászdában, balról az első ijj. Kádár Kálmán (magántulajdon) teljes ellátást kaptak: koszt, kvártély, mosatás. A tanulóidő négy év három hónap volt, az első három hónap a próbaidő, amikor eldőlt: alkalmas-e a feladatra, a munkára az illető. A Kádár család szinte együtt élt a személyzettel, a tanulók mintha internátusbán lettek volna. Akkoriban szabadnap nemigen volt, mivel minden nap nyitva volt a cukrászda és a hozzá tartozó üzem. Vasárnap délutánonként kaptak a tanulók kimenőt, ekkor mehettek például moziba vagy futballmérkőzésre. A dolgozók hetente kapták meg bérüket. Egy cukrászinas 40 pengőt keresett hetente, és mellette teljes ellátást is kapott. A Kádár gyermekek is besegítettek az üzletbe. Két kiszolgáló dolgozott a cukrászdában, egy a pultban, egy a szalonban. Két segéd a műhelyben, akik mellett állandó jelleggel 3—4 tanuló ismerkedett a szakmával. Érdekes, hogy a tanulók mindig kunszentmártoniak voltak. Ott született maga Kádár Kálmán is és a leghosszabb ideig a műhelyben dolgozó Hegedűs László is. Önálló alkalmazott, egy kávéslány vitte a kávé és a kakaó készítését a cukrászdában. A cukrászda fogalom volt a városban, az 1930-as években a következő mondás járta: „Szolnokot a Művésztelep, a Tisza Szálló és a Kádár cukrászda miatt érdemes felke- ■ .>10 rés ni. Grosz Tamás írásában érdekes anekdotákat ír le a cukrászdával kapcsolatban. A „KADAR” a városi értelmiség, művészvilág, a közéletre nyitott polgárság találkozóhelye is volt. „Délelőtt 10-kor egy marék kis csapat ott ült a cukrászdában és politizáltak, beszélgettek mindenfélét. 1 A cukrásztermékek A cukrászda különlegessége volt, hogy nem a hazánkban uralkodó bécsi receptúrák uralták kínálatát, hanem a Párizsban oly divatos gyümölcszselés specialitások. Ebben nagy szerepe volt a fiatalabb Kádár Kálmánnak, aki — ahogy már említettük — 10 évet töltött a francia fővárosban. A cukrászda választékával kapcsolatban értékes forrás Hegedűs László kéziratos receptkönyve. Hegedűs László a Kádár cukrászda méltán meghatározó cukrászalakja. 1912-ben Kunszentmártonban született. 1928. február 1-jén kezdett a Kádár cukrászdában tanulni, négy esztendő múltán, 1932. február 1-én szabadult fel, és mint segédet alkalmazták a szolnoki műhelyben. Rövid megszakítással, amit katonai szolgálata jelentett, volt távol az üzlettől. Bár ahogy Kádár Kálmán egy nyilatkozatában megjegyzi, „szabad idejében akkor is bejött a dolgozóba kisegíteni, ebből is látszik mennyire ragaszkodik hozzánk, de mi is megbízhatósága és szorgalma által majdnem mint családtagnak tekintjük. ”12 Jól jellemzi a cukrászsegéd és a mester kapcsolatát, hogy nem engedte a tehetséges cukrászfiút KÁDÁR KÁLMÁN CZUKRÁSZ j 0AJÄT HÁ2A9AN. SZOLNOKON S2APÁRV.UTCZA S kt'fe/vC i’KiCrn Ő{i>ÍUí£kV c ■(. VfevUl TtlU. -htk *<Ul Y'\i, : Céges levélpapír fejléce, 1900-as évek (magántulajdon) (»rt-itf: «J fc.pwt A cukrászda homlokzata számolócédulán, 1900-as évek (magántulajdon) elmenni, akit a budapesti Hauer cukrászdába is csábítottak — ekkor fizetését duplájára, negyven pengőre emelte föl.13 1947-ben pedig, az akkor már az üzletet vezető ifjabb Kádár Kálmán bevette az üzletbe, és kétharmad-egyharmad alapon lettek társak, egészen az 1950-es államosításig. Hegedűs László egészen 1960-ig dolgozott a cukrászdában. Receptfözetét 1928-tól, tehát a Kádár cukrászdába történt felvételétől kezdve vezette. A receptfuzet segítségével tudjuk a cukrászda kínálatát felvázolni. A kínált termékek két fő csoportja az elvitelre szánt, illetve a helyben fogyasztható termékek. A cukrászda nemcsak klasszikusnak 10 KAPOSVÁRI Gyula 1989. szeptember 15. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari 11 GROSZ Tamás 1990. 16. Múzeum Adattára: 1790-91. 12 Kádár Kálmán cukrászmester által kiállított nyilatkozat, 1941. 13 CSAPÓ Katalin 1993. 13. 366
