Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején

9. kép. Ebédlő a 1920-as években vánosság előtt. A látogatók igényei miatt 1940-ben kisebb átrendezések történtek a helyiségek berendezéseiben. Az első világháború előtt még a lakás méretét, a szobák számát tekintették olyan mutatónak, amely kifejezte tulaj­donosa vagy bérlője társadalmi helyzetét. Jó polgári lakásnak a háromszobást tekintették. A két világháború között már nem a szobák száma, hanem a lakás, a lakóház felszereltsége, kényelme vált a minősítő tényezővé.83 Az alábbiakban e szempontot figyelembe véve a tápiószelei Blaskovich lakhely felszereltségének, berendezésének le­írását tesszük közzé annak érdekében, hogy alaposabb is­mereteink legyenek egy polgárosult köznemesi család XX. századi életviteléről. A tápiószelei úrilakot 1906-ban Viczián Kálmán helyi földbirtokos építette, kinek ősei már az 1700-as évek vé­gén megtelepedtek a községben. A neoklasszicista stílus­ban emelt kúria két egységből áll. A főépület tartalmazta a lakószobákat, az oldalsó épületszámy pedig a kiszolgáló helyiségeknek (konyha, kamra, mosókonyha, cselédszoba) adott helyet. A két részt lapos tetejű, a kert felől két ablak­kal, az udvar felől kijárattal ellátott folyosó kötötte össze. A főhomlokzatát a timpanonos, négyoszlopos bejárat és a két toronyszoba határozta meg. A két sarokszoba torony alakja kastélyformát kölcsönöz az épületnek. A szelei kúria alaprajzi elrendezését illetően kéttrak­tusos, amely arra is utal, hogy újabb építményről van szó. Általában a régebbi kúriaépületek egytraktusosak voltak, rendes egyvonalban vagy L alakban épültek. A kéttrak­tusos alaprajzú épületeknél helyiségek sorát találjuk az utcai vagy kerti és az udvari oldalon, attól függően, hogy az úrilak városban vagy falun állott.84 A tápiószelei két­traktusos épület kert felőli részére 4 dór jellegű sima oszlo­pon nyugvó timpanonos, nagy lépcsős attikájú előcsarnok készült. Az épület alapja tégla, fala vályog. A 90 cm széles vert fal még száz év múltán is száraz. Télen kitűnően őrzi a meleget, nyáron pompás hüst tart, amit a kúriát körülvevő hatalmas fák is elősegítenek. A ház mindkét épületrészét cserép fedte. A vert falat kívülről két sor földbe lerakott tégla vette körül (amit sajnos 1969-ben betonszegélyre lecseréltek). A lakószobák területe 229 rrr, az egész ház területe 347 m2. Ez a neoklasszicista stílusú épület 4 kát. hold 810 négyszögöles belsőségen állt.85 Az úrilak külső megjelenését meghatározta a hófehér fal, a lakóépületen elhelyezett 10 darab, belső, fehér spa- lettával ellátott ablak, valamint a timpanonos, nyitott terasz, a róla nyíló fehér, tömött fa bejárati ajtó. Az oldalsó épületnek az utca felőli oldalát két ablak és a személyzeti bejárat, míg az udvari vagyis hátsó oldalát 5 ablak, végét egy ablak tagolta. A lakószobák aljzata padlós, a konyha köves, a gang és a többi helyiség járófelületét téglabur­kolat adta. A két hálóhelyiség fala meszelt, a többi lakó­szobáé tapétázott volt. Az ebédlő falát alulról széles fából készített sötét lambéria, felette csíkos tapéta fedte. A lakó­szobák ablakait barnás színű drapéria díszítette. Az ebédlő padlóját zöld, a szalonét bordó, a könyvtárét sárga posztó szőnyeg borította. A fivérek hálójában 2x3 m-es spárga szőnyeg takarta a padlót. A tápiószelei Blaskovich kúriában csak 1952-től van villanyvilágítás, ezért az általunk tárgyalt időszakban az úrilak megvilágítását petróleumlámpák és gyertyák szol­gálták. Ezeknek sokféle változatát használták: fali és asz­tali gyertyatartók, függő és álló petróleumlámpák. A főépület lakószobái funkció szerint elkülönültek. A bejárati ajtó a középső szobába nyílt, ez töltötte be a fogadó és ebédlő szerepét. Jobbra a toronyszobával ellátott szalon szolgált a vendégvárás és társalgás színhelyéül. A főbejárattól balra lévő helyiség volt a két fivér hálószo­bája. Az ehhez kapcsolódó toronyszobában alakították ki a fürdőszobát. A hálóból (ma nappali) nyíló helyiség első­sorban a gardrób, a tárolás szerepét töltötte be. A követ­kező kétablakos helyiség, az ún. férfiszoba, a dolgozó volt. A folyosóról nyílt az édesanyjuk, majd később Blaskovich János lányának, Máriának a hálószobája. E folyosóról lehetett megközelíteni az illemhelyiséget is. A tápiószelei Blaskovich kúria berendezésében már a biedermeier lakáskultúra megvalósulását példázza. A bie­dermeier nem pusztán új stílus, hanem életforma is. A csa­ládi élet színtere lakályossá vált, különös jelentőséget ka­pott a társas összejövetelek, a vendégek fogadásának 10. kép. Ebédlő napjainkban (Gócsa Mihály felvétele) 83 L. NAGY Zsuzsa 1996. 646—674. 85 TBM Td. 69.76.1. 84 KOVÁCS Gyula 1938. 7. 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom