Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején
szín, tehénistálló, folyosó és lóistálló. A vörösmárvány jászollal felszerelt épület értéke 7.414 forint volt. A magtár hossza 24 öl, szélessége 7 öl volt. A téglából épitett, zsindellyel fedett, 50 ablakos építmény becsértéke 16.338 forint volt. Két istálló, egyforma nagyságú (57x11,4 m) és minőségű téglaépület (30x6 öl), értékét 12.340 forintra tették. A tisztilak egy 12x6 öles (22,8x11,4 m), nádtetős, desz- kapadlójú épület volt. Négy szoba, egy konyha, két kamra volt benne, ami 1.410 forint becsértéket képviselt. A nádtetős, vályogfalú lóistálló (8x3 öl) mindössze 430 forint becsértékkel rendelkezett. A zsindely tetővel ellátott, 30 öl hosszú, 1 öl széles fa kukoricagóré értéke 1.350 forint volt. A birtokon hatalmas ököristálló is állt. A 45 öl hosszú, 6 öl széles téglaépületet zsindely fedte, a jászol középen volt. Az új épület magas értéket képviselt: 12.200 forintot. A téglafalú, zsindelytetős szecskavágó szín (12x4 öl) értéke 1.440 forint volt. Ekkora gazdasághoz hozzátartozott a bognár- és kovácsműhely is. A 18 öl hosszú, 4 öl széles vegyes falú épületet cserép fedte, 3.400 forint összeget ért. Vegyesen, téglából és vályogból készített cselédlak hossza 29 öl, szélessége 3 öl volt. Hat szoba, 4 konyha, 2 kamra volt benne, értéke 1.828 forint volt. A nádfedeles majorház fala téglából és vályogból állt, mindössze 650 forint értéket képviselt. Külön épület szolgált az aratók elhelyezésére. A 12x4 öl széles építményt vályogból készítették, és nádtetővel fedték. Értéke 460 forint volt. A gazdasági építmények számát gyarapította a vályogfalú, nádtetős birkaistálló (26x5 öl), aminek 1.500 forint volt a becsértéke. A téglafalú, zsindelytetős lóistálló (11x5 öl) és kerti szerszámkamra (4x2 öl) értéke 2.550 és 470 forint volt. Az agyagból készített, náddal fedett 20 öl hosszú, 5 öl széles félszer érteke 2.500 Ft, mig a zsinde- lyes, téglából emelt birkaistálló (18x7 öl) értéke 3.560 Ft volt. Az uradalomban négy béreslak állt. Ebből három ház hossza 14 öl, szélessége 4 és fél öl. A jó karban lévő nádtetős épület értéke 6.500 Ft, míg a negyedik zsindelytetősé 2.600 Ft volt. A birtokon két szivattyús kút is üzemelt, aminek mélysége 8 öl volt. Ez 1.200 ft értéket képviselt. A kengyeli pusztabirtok épületei összesen 101.604 forint becsértékkel bírtak. A tenyői pusztabirtok leírása: Földek: A szántóföld területe 814 hold volt, aminek holdankénti értékét 110 Ft-ban állapították meg, igy 89.540 forint becsértéket képviselt. A kaszálók is 1.200 négyszögöllel számítva 1.010 holdat tettek ki. Ebből első osztályú föld 900 hold volt, amit esetenként kétszer is kaszáltak, így ezt 110 holdankénti értékkel, összesen 99.000 Ft-ra becsülték. Másodosztályú kaszálónak 110 holdat tekintettek, amit vizes éveken kívül jó minőségűnek tekintettek. Becsértéke 5.500 Ft. A legelő nagysága 690 holdat tett ki, értéke holdankénti 70 forinttal számolva 48.300 Ft-ot jelentett. Épületek: A tenyői puszta birtokon tisztilak és gazdasági épületek álltak. A nádtetős, 13 öl hosszú, 4 öl széles tisztilakban 3 szoba, 1 konyha és 1 kamra volt. Értékét 950 forintban jegyezték. Az L alakú félszer 20x10 öl nagyságú, közepes karban levő nádtetős épületét 400 forintra értékelték. Itt is találhattunk hatalmas birkaistállót. Ez a 30 öl hosszú, 5 öl széles téglafalú, zsindely tetős épitmény értéke igen jelentős, 4.160 Ft volt. Még ettől is hosszabb épület volt a sertésól. A 40x4 öles (76x7,6 m) téglából emelt, náddal fedett sertésól értéke 1.860 Ft volt. A becslési jegyzőkönyv szerint e Blaskovich birtok teljes egészében fel volt szerelve. Volt rajta 200 db járatos ökör, 7.000 db birka, sertésnyáj és marhagulya, valamint két teljesen felszerelt, jó karban lévő angol gőzcséplőgép. Tartozott hozzá 3 db teljesen felszerelt sorvetőgép, több kukoricamorzsoló és szecskavágó gép és egy amerikai aratógép. 5. kép. A királyhegyesi Blaskovich kúria (G. Móró Csilla felvétele) A fenti leírásból megállapíthatjuk, hogy jó karban lévő épületekkel, jó minőségű földekkel, korszerű felszereléssel ellátott uradalma volt Blaskovich Miklósnak a Szolnok megyei Kengyelen. A Blaskovich család birtokai közül továbbra is a tápió- szentmártoni uradalom volt a legértékesebb, legjelentősebb. Ezt a földet és birtokosát az 1870-es években egy ló nemcsak országosan elismertté, hanem világhírűvé is tette. Bertalan ötödik fiaként 1834. január 14-én született Blaskovich Ernő. Anyja a főrangúak közé sorolható, nagyon szapora és nagyon gazdag zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Erzsébet volt. Ernő örökölte a 6.872 kataszt- rális holdas tápiószentmártoni birtokot és ménest, amit hatékonyan kezelt. E megállapításunk ékes bizonyítéka azon adat, mely szerint Pest megye viriliseinek 1876-ban készített jegyzékében Blaskovich Ernő igen előkelő helyen szerepel. Birtokának 8.798 forintos évi jövedelmével a megye 8. legtöbb adót befizető személye volt.66 66 GALGÓCZI Károly 1877. 228—235. 263
