Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején
Blaskovich Ernő tápiószentmártoni, 6.872 katasztrális holdat (9.162 magyar hold) kitevő birtokának művelési ágak szerinti megoszlása a következőkép alakult:67 Szántóföld 4740 kát. hold 6320 magyar hold Kert 5 kát. hold 6 hold 800 Göl Rét 585 kát. hold 780 hold Szőlő — — Legelő 1175 kát. hold 1566 hold 800 Göl Erdő 156 kát. hold 208 hold Nádas 69 kát. hold 92 hold Földadó alá nem eső terület 142 kát. hold 189 hold 400 Dől (A terület kétféle számítását azért tettük közre, hogy összehasonlíthatóak legyenek az adatok. A XIX. század végi és XX. századi hivatalos összesítések, a gazdacimtá- rak már katasztrális holdakban (1.600 Qöl) számolva teszik közzé a földterületeket, míg a korábbi időkben és a családi iratokban még 1.200 öles magyar holdakban számoltak.) A tápiószentmártoni nemesi birtok területén 113 cseléd dolgozott. A tulajdonosnak 5 autója volt. Az állatállomány 765 szarvasmarhából, 51 lóból, 1.150 sertésből, 4.678 juhból állt. A félszáz ló között nemcsak munkavégzésre alkalmas igavonó állat volt, hanem tenyésztett telivérek is. Blaskovich Ernő és fivérei már úgy nevelődtek, mint a kor arisztokratáinak gyermekei — de csak bizonyos határig, mert amikor eljött a mezei munkák, főként az aratás, a betakarítás ideje, akkor az öt Blaskovich fiúnak ott kellett lenni a földeken. Blaskovich Ernő sokszor elmondta: életében csak egyetlen aratásnál nem volt kint a tápiószentmártoni mezőkön: 1878-ban, amikor elkísérte Kincsemet Goodwood-ba, Deauville-be és Baden-Baden-be.68 Blaskovich Ernő 1863-ban kezdett foglalkozni a telivérte- nyésztéssel, ekkor import lovakat, angol kancákat vásárolt. Az 1864-ben vett Gipsy Girl már komolyabb érték volt, de az első nagy tenyészkancához Watemymph megvételével jutott.69 1874-ben Tápiószentmártonban Blaskovich Ernő ménesében született Kincsem, a világhírt szerzett kanca. A pompás angol telivér kétéves korától versenyzett, négy éven át futott, ezalatt 54 versenyen indult és 54 győzelmet aratott. A világon máig sincs olyan ló, amely ezt az eredményt megközelítette volna. Kincsem a négy év alatt korának legjelentősebb lóversenypályáin bizonyította tehetségét. Leghíresebb ezek közül az 1878-ban futott Good- wood-i kupa volt, amin hazájukban megverte az angol telivéreket. E győzelem után Kincsemet már az angolok is magyar csodának, hungarian wonder-nek nevezték.70 Blaskovich Ernő abban az impozáns úrilakban él, amit édesapja, Bertalan és nagyapja még az 1830-as években vásárolt. A klasszicista kúria építésének pontos idejére és körülményeire vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk, ráadásul az egyes szakirodalmi utalások is egymással ellentétes álláspontot képviselnek.71 A forráshiánynak az is oka, hogy a XIX. század első felében még a feudális előjogok miatt nem volt engedélyezési eljáráshoz kötve a vidéki kastélyok építése. így a pesti és a budai építkezésekkel ellentétben nem keletkeztek okmányok, iratok, amelyek pontos adatokkal szolgálhatnának. 1943-ban Zádor Anna és Rados Jenő monográfiájában a magyarországi klasszicista épületek között a tápiószentmártoni Kubinyi-Blaskovich kúria építési idejét az 1820- as évekre teszik, s az épület arányai, monumentális hatása miatt Pollack Mihály művei közé sorolják. „A klasszicista stílusban emelt épület szervesen illeszkedik az Alföld kastélyépítészetének azon vonulatába, amely Pest környékén e korban készített kastélyok, kúriák gazdag sorát jellemzi. A tápiószentmártoni nagyobb méretű földszintes kastély építésének történetét teljes homály fedi. ”72 A kúria földszintes, téglalap alaprajzú épület volt. Ezzel az alaprajzi elrendezéssel a leggyakoribb típusba tartozott, a kúriák 72%-nál ez a mód fordult elő.73 * Főhomlokzatán 4 korinthoszi oszlop által tartott timpanonos portikusz állt. E középrészhez kétoldalt két-két oszloppal díszített beugró tomácrész csatlakozott, ami a fal síkjába simult. A tornácok mellett 3 tengelyes falrészek húzódtak. Az emelt lábazatú épülethez szemből lépcső vezetett fel, kétoldalt kocsifelhajtót képeztek ki. Köztük gömb alakra nyírott örökzöld díszlett. Udvari homlokzatán kissé előrelépő oszlopok között falsíkba épített, toszkán oszlopos tornác húzódott. „Az urasági kúria homlokzata abszolút méreteihez képest erősen tagozott. Zárt oldalszárnyai, tornácos középrészt fogtak össze... Ez sajátos aaa-bbb-CCC- bbb-aaa betűjelzéssel érzékelhető ritmust adott. ”14 Az egész ház alatt emelt szintű alagsor (pince) húzódott, melynek kisméretű, rácsos, spalettás ablakai a zsalu- gáteres nagy ablakok alatt futottak. Az udvari homlokzat jobb és bal oldalán 3-3 ablak, az oszlopos tornácnál is 3-3 ablak és 1-1 ajtó volt. Az úrilak falát talpazatig hófehérre festették. A timpanonos előrelépőről három nagyméretű ajtó vezetett a kúria fogadójába. A fehér tömörfa külső és a 67 GAZDACÍMTÁR. ..1897. 220—221. 68 FEHÉR Dezső 1998. 14. 69 FEHÉR Dezső—TÖRÖK Imre 1974. 46—50. 70 FEHÉR Dezső 1998. 91—94. 71 Az építész személyéről (Pollack Mihály) hasonlóan gondolkodott IMRÉNYI-SZABÓ Imre is 1944-ben kiadott művében (IMRÉNYI SZABÓ Imre 1944. 14—15., 117.) Majd két évtized múltán ZÁDOR Anna művészettörténész Pollack Mihályról írott művében az építés idejét 1830 körülire tette. E későbbi időpont miatt már nem kötötte Pollack nevéhez. RADOS Jenő Hild József szerzőségét tartotta elfogadhatónak. A tervkészítés és megvalósítás időpontját 1832 és 1837 időszakára tette. Hild szerzőségét azért is tartotta elfogadhatónak, mert szerinte a szentmártoni épület középrésze a mester néhány budapesti villájával mutat határozott rokonságot. 72 A nemesi lakóépület a „ telke előtt elvonuló úttal párhuzamosan a park hátterében áll, harmadmagával alkot festői épületegyüttest. Oldalt, merőlegesen a főépület irányára tisztilak és személyzeti épület határolta le építészeti keretezéssel a hatalmas fákkal szabadon alakított levegős parkot. így a maga logikus egyszerűségében, viszonylag szerény kialakítással megragadó kompozíció keletkezett... " ZÁDOR 1943. 224—225. 73 BADÁL Ede 1987. 177. 74 BADÁL Ede 1987. 177. 264
