Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: Két jászkunsági táblabíró karriertörténete
BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET KÉT JÁSZKUNSÁGI TÁBLABÍRÓ KARRIERTÖRTÉNETE A kiskunfélegyházi Endre családból egymást követően két személy — apa és fia nyerte el a Jászkun Kerület táblabírói tisztségét. Közülük a nádor elsőként, 1832-től Endre (I.) Lászlót nevezte ki, majd tíz év múlva a fia, Endre (II.) László kapta meg a pozíciót. Életútjuk a tisztség elnyeréséhez azonos ösvényen, de eltérő gazdasági környezetben vezetett. Első táblabírónk ükapja, Endre András 1743-ban települt Félegyházára a Jászságból, s a hamarosan bekövetkező redempcióban egy egész sessio1 földet váltott. Tagja lett a helyi tanácsnak, 1762-ben és 1766-ban főbírónak választották. András 1785-ben, 73 éves korában halt meg. Végrendeletében2 tekintélyes vagyonról rendelkezett. Tíz gyermeke közül ekkor már csak három fiú: Mátyás, Imre, Mihály és két leány: Erzsébet és Rozália élt. Végrendeleti vagyona: külön portán két városi ház, egy sessio föld a kisszállási határban, szőlő Galamboson, 34 jármos és heverő ökör, 30 tehén, lovak és juhok. Mindezt Imre és Mátyás fia között osztotta el, mivel hasonló vagyonrészt adott korábban Mihálynak. A lányok tehenet és némi készpénzt kaptak. Endre András három fia közül a legkorábban önállósodott Mihály szintén szenátor volt. 0 is fél sessio földet kapott, mivel apja a redimált birtokhoz még fél sessiót vásárolt. Mihály négy férfi örököst — Józsefet, Antalt, Andrást, Lászlót és két leányt hagyott hátra. Mihály hat gyermeke közül ötödiknek született László, a későbbi táblabíró. Ahogyan apja, úgy Mihály is kétszer házasodott. Második házasságát 1791-ben kötötte Krébetz Katalinnal. Katalin számára móringban jelentős vagyonrészt kötött le: egy szárazmalmot, a mellette lévő házhelyet és 300 forintot. A megállapodás úgy szólt, ha az esetlegesen megözvegyülő Katalin lemond a malomról, akkor helyette 1000 forint illeti meg. Mihály a móring megajánlásakor még csak 38 éves volt, bízvást számíthatott arra, hogy második feleségével tíz esztendőnél tovább élnek majd házasságban. Tíz esztendő eltelte után ugyanis Katalin már nem a móringot kapta volna Mihály halála esetén, hanem egy gyermekrészt, ami a móringnál több is, kevesebb is lehetett volna.3 A megállapodáshoz csatolták azoknak az ingóságoknak a listáját, amelyeket Krébetz Katalin a házasságba magával vitt. A felsoroltak továbbra is Katalin külön vagyonát képezték, amelybe a szemes terményen kívül bútorok, konyhai edények, gazdasági eszközök tartoztak. Bútorai között volt 2 ágy, 4 asztal (ebből 1 al- máriumos), karos székek, gyalogszék. Katalin túlélte a férjét, s mivel házasságuk elmúlt tízéves, örökségül egy gyermekrészt kapott, így Mihály első házasságából származott négy fiával — Józseffel, Antallal, Lászlóval és Andrással — osztozott. Endre Mihály fél sessio ősi földjét negyed sessióval gyarapította. Amikor meghalt, volt egy városi háza, egy száraz- és két szélmalma, 33 út szőlője az Öreggalam- bosi-hegyben, s az Ujjosztásban 5 lánc, valamint 3/4 sessio szántó és 2 'A lánc erdőföld. Végrendeletében4 felsorolt állatai: 8 jármos ökör, 23 tehén, 2 hámos ló, 7 kanca és 6 csikó a ménesben, 14 magló sertés s mintegy 400 juh. Gyermekei közül a majdani táblabíró, (I.) László Szegeden kezdte tanulmányait,5 ahol anyai rokonainál lakott. Később jogot tanult, ahogyan akkor mondták: törvényhallgató volt. Ez utóbbi tanulmányok első esztendejét éppen befejezte, amikor Félegyházán megürült a második aljegyzői állás, melyet felkínáltak a helybeli tekintélyes redemptus család tanult fiának. Az akkor már árva és szerény vagyoni helyzetű ifjú örömmel fogadta a lehetőséget, hogy szülővárosában hivatalnoki pályára léphet. Mindez 1805-ben történt, amikor a hatalma csúcsán álló Napóleon hadserege elfoglalta Bécset. I. Ferenc király utasította a nádort az insurrectió meghirdetésére, de a felkelésre nem került sor, hiszen a francia hadsereg csapatai csupán néhány napig tartózkodtak Magyarországon.6 A Jászkun Kerületben megkezdődött felkelési előkészületekben az ifjú aljegyző Endre Lászlót a kerületi közgyűlés az inszurgensek főhadnagyának nevezte ki. A katonai rang 1 Kiskun Múzeum Adattára (továbbiakban: KM Ad.), 2002.14.3. 3 Endre László visszaemlékezése 1743—1874. Kézirat. A táblabíró 4 feljegyzései szerint egy egész hely akkor a fold minőségétől 5 függően 160—200 köblös volt. A Liber Fundi alapján 140 holddal számolhatunk. 6 2 KM (No. 18. Caps. 1. Fase. 5. No. 9) KM (Arc. 18. Caps. 1. Fase. 6. No. 16.) Uo. Tanárai közül meg kell említeni Dugonics Andrást, a neves mate matikust, akivel később rokonságba is kerültek. VÍGH Kálmán 1989. 67—68. 233
