Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Papp Izabella: Görög nemesi címerek jelképei a XVIII–XIX. században
A hadi érdemek, katonáskodás szimbóluma a kard, a levágott török fej, s a címerek többségében fontos szerepet kap az oroszlán, ami a bátorság jelképe is. A kard szinte nélkülözhetetlen eleme a görög nemesi címereknek is. Legtöbbször oroszlánnal együtt szerepel, de ábrázolják magában vagy behajlított karral együtt. A görög és a magyar népnek történelme során egyaránt meghatározó élménye volt a törökök ellen folytatott küzdelem. A hősiesség jelzéseként ezért gyakran megjelenik a levágott török fejet karddal átszúró katona ábrázolása. Davidovics Pál 1791-ben adományozott bárói címerében ez az egyértelmű jelkép olyan nagy fontosságot kap, hogy a negyedelt címerpajzs két negyedében is szerepel a lóháton vágtató vitéz, fölemelt karjával kardot tart, mely egy török fejet szúr át. Ugyanez a motívum a pajzs fölötti koronából kiemelkedő elefántagyarak között is megismétlődik, itt a katona alakja a királyi koronából emelkedik ki.45 Csernovics Lázár címerpajzsának fölső bal negyedében egy álló vitéz látható, fölemelt kezében karddal, amely szintén levágott török fejet szúr át.46 Grabovszky Athanáz 1823-ban kapott nemességet és Krassó megyében birtokokat. Bár címerpajzsában a jelképek nem utalnak hadi érdemekre, de a pajzs fölötti koronából kiemelkedő vitéz egyik kezével kardot emel a magasba, a másikban pedig levágott török fejet tart.47 9. kép: A Grabovszky család címere. OL Királyi Könyvek LXIV. 871. Az asszimiláció felé A görögöknek a magyar társadalomba történő sikeres beilleszkedését jelzi, hogy az idők során már nem csupán kereskedésért és hadi érdemekért kaphattak nemességet, hanem a magyarokkal egyenrangúan, a gazdaság, tudomány, egyház vagy az oktatás terén elért sikereiket is nemesi rang adományozásával jutalmazta az uralkodó. A görögök új hazába történő beilleszkedésének különféle útjait jól példázza az Avakumovics család összetétele, melynek több tagja élt Jászberényben. Avakumovics Pál és családja 1791-ben kapott nemességet II. Lipót császár- tól,48 Az oklevél indoklásából megtudhatjuk, hogy Pál mint aradi görög nem egyesült püspök az egyházi tudományok terén szerzett érdemeket, testvére István temesvári püspök volt. János a kikindai kerület főbírája, György szentendrei szenátor, míg a Lázár nevű családtag megmaradt az ősi foglalkozásnál, a kereskedésnél.49 A családi címer felső felében arany mezőben kiterjesztett szárnyú fekete sas látható, egyik lábával kardot, másikkal pálmaágat tart. A sas mint a madarak uralkodója az égi hatalom és a nap jelképe, a fény és a megvilágosodás madara.50 A kard egyértelmű utalás a hadi érdemekre, míg a pálmaág a világi szimbolikában a győzelem, a hímév, a boldogság szimbóluma. A kékkel és vörössel hasított címerpajzs alsó felében egy oroszlán és egy egyszarvú tartja a királyi koronát, az uralkodóház szimbólumát. A címerképben ez esetben a kereskedői foglalkozásra nem történik 10. kép. Az Avakumovics család nemesi címere. Rajzolta: Papp Ferenc 45 Davidovics Pál bárósága: OL Királyi Könyvek LV. 801., 812. 46 OL Királyi Könyvek LVII. 79. 47 OL Királyi Könyvek LXIV. 871. 48 Színes címerkép és leírás: OL Királyi Könyvek LV. 769. 49 ÁLDÁSY Antal—CZOBOR Alfréd 1941. 263—264. 50 Jelképtár 187. 219
