Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Papp Izabella: Görög nemesi címerek jelképei a XVIII–XIX. században
7. kép. Kereskedőjelképek Rózsa Tódor pecsétjén. Fotó: Mészárosáé Csók Zsuzsanna címerének jelképe a görögök kereskedésének korai formájára, a marhakereskedelemre utal. Sina Simon felesége Gyika Iphigenia volt, akinek családja a Sina ősökhöz hasonlóan Moschopolisból származott, talán még ebben az időben keletkezett ismeretségük.38 A Gyika család elsősorban szőrmekereskedelemmel foglalkozott, amelyből jelentős vagyont szereztek. Konstantin Emanuel Gyika Bécsben telepedett le, ugyanakkor Magyarországon Te- mes és Krassó megyében jelentős birtokokat vásárolt. 1. Ferenc császár 1813-ban Gyika Konstantin Emánuelnek és családjának nemességet és címert adományozott,39 1817-ben pedig a Temes megyében lévő Dézsánfalva nevű birtokot és előnevet kapta az uralkodótól.40 Az ezüsttel és vörössel hasított címerkép jobb oldalán vörös mezőben egy ökör- vagy szarvasmarhafej látható, egyértelműnek tekinthető utalással a szarvasmarha-kereskedelemre, ami a gyapjú- és textilkereskedelem mellett a görögök egyik fő tevékenységét jelentette a XVIII. század első felében, főként az alföldi térségben. A címer másik felében ezüst háttérben zöld halmon lévő koronán kiterjesztett szárnyú fehér galamb, csőrében keresztet tart. A görögök körében, foglalkozásuk egyértelmű jelzésére használt szimbólum-együttes fontos része jelenik meg Hadzsimihál Pál nemesi címerének jelképeiben. A görög kereskedők foglalkozásuk, vallásuk, egyben önazonosságuk jelzéseként eleinte a kompániák céhjelvényeiben, majd az általuk használt pecsétnyomókon három állandónak mondható jelképet alkalmaztak. Ennek alapábrázolása röviden úgy írható le, hogy a címerpajzs közepén egy iveit 8. kép A Hadzsimihál család nemesi címere. Rajzolta: Papp Ferenc horgonyból kettős kereszt emelkedik ki, melynek fölső szára négyes számjegyben végződik.41 Közkeletű magyarázat szerint a kettős kereszt az ortodox vallás jelképe, a horgony a vízen történő áruszállítás szimbóluma, a 4-es szám pedig a négy százalék tisztes kereskedői haszonra utal.42 Hadzsimihál Pál és családja 1798-ban kapott nemességet, 1799-ben pedig újbecsei előnevet, mellyel minden bizonnyal a kereskedelemben szerzett érdemei, a francia háború alatti hadi szállítások kerültek elismerésre.43 A nemesi címer pajzsának kiemelt helyén vörös háttérben ágaskodó fehér ló látható, amely mellső lábaival egy horgonyt emel a magasba. A ló két mellső lába oly módon metszi a horgony szárát, hogy az a kettős kereszt vízszintes két száraként is felfogható. Bár ezeknek a jelképeknek vallási jelentése is van, úgy véljük, ebben az esetben inkább a foglalkozásra, a nemességszerzés módjára kívántak utalni.44 Katonáskodás, hadi érdemek szimbólumai A görög kereskedők XVIII—XIX. századi címerei természetesen számos más jelképet is tartalmaztak, elsősorban a magyarok körében ismert és kedvelt szimbólumokat. 38 PEYFUSS, Max Demeter 1994. 439—453. 39 OL Királyi Könyvek LXIII. 470. 40 OL Királyi Könyvek LVIII. 1094. 41 FÜVES Ödön 1972. 293. 42 A görög pecsétek szimbólumairól bővebben: PAPP Izabella, 2004/b. 38. 43 OL Királyi Könyvek LIX. 687., előnév adományozása: uo. 743. 44 A horgony vallási értelemben a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének szimbóluma, a ló az antikvitás óta a győzelem és a hatalom jelképe, a fehér ló a középkorban a pápa és a püspökök hatalmi jelvénye volt. SEIBERT, Jutta 1994. 167—168., 207. 218
