Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Botka János–Botka János Hunor: Mezőtúr régi–új jelképei I.

még 1552-ben EGER ELLEN fordultak. Eger vára hősi védői gátat vetettek az oszmán hódításnak, egy időre megakadályozva a további hadműveleteket is. A király által magára hagyott Gyula vitézül harcoló védői 1566. szeptember 2-án feladni kényszerültek a menthetetlenül pusztulásra ítélt várat. Kapitányát, Kerechényi Lászlót — hitszegő módon — a Szigetvár ostromakor (1566. augusztus

6.—szeptember 8.) elhalálozott II. Szulejmán utóda (Szolimán) hozzájárulásával kötéllel megfojtották.34 SZOLNOK és GYULA tragédiájával az Alföld jórészt végérvényesen hódoltsági területté vált. 1568-ban pedig megkötötték a drinápolyi békét, amely le is zárta az oszmán birodalom nagy hódításainak korszakát. Kezdetét vette a végleges betelepülés.

A törökök még „Szolnok erős vára” 1552. szeptember

4-én történő „átvétele” előtt, Szolnokkal szemben, Bala- szentmiklóson ideiglenes földvárat építettek, amely a későbbiekben is biztosította a nagy fontosságú tiszai átkelést. Hasonló céllal épült 1566 után a szarvasi és a békési palánk is mintegy összekötő láncot képezve az immár „török” Szolnok és Gyula között, amelyek a szabad portyák, dúlások fészkei is lettek.35 A szolnoki vár eles- tével a Berettyó vidéke is oszmán ellenőrzés alá került. 1553-ból már van adatunk a török erők „ nagythuri "jelenlétére. Emellett a gyulai királyi várkapitány (Bornemissza Benedek) élelemszerző és zsaroló betöréseire is (1560—61). Ezek az események világosan mutatják a Túr körzetére nehezedő kettős hatalom jelenlétét.36

Ahol a török megvetette lábát, minden talpalatnyi föld a szultán, illetve a török kincstár birtokába került, s igyekezett mindjárt saját közigazgatását bevezetni. A meghódított tartományokat kormányzóságokba, vilajetekbe szervezték be, melyek élén a beglerbej, a pasa állott. A vilajeteket nagyobb közigazgatási egységekre, lívákra vagy másnéven szandzsákokra osztották. (Mindkét szó jelentése: zászló, ami az uralkodótól kapott hatalmat szimbolizálta.) Ezek élére a szandzsákbej került, aki területén a haderők parancsnoka és a közigazgatás vezetője is volt. A szandzsák kisebb közigazgatási területre, a náhijére tagolódott. A náhije egyben bírósági kerület is lett, amelyet a török bíró, a kádi vezetett. A török adminisztráció minden hódoltsági lakost rájának, birodalmi jobbágynak (jelentése: nyáj) tekintett. Nem voltak kivételek a nemes személyek sem. A magyarországi török uralom kondo- minium jellegéből (a törökök és a magyarok kettős hatalma) következett,37 hogy a hódoltsági lakosság a török és a magyar hatóságoknak, földesuraknak is adózott. A követelések mértékének mindkét fél esetében leginkább az adott hatalmi körülmények szabtak határt. A magyar állam és a földesurak adószedőinek, ahogyan a decimátoroknak

is a szandzsákbejtől kellett engedélyt kérni, hogy elindulhassanak a hódoltságba a jobbágyi tartozások beszedésére.

A török ugyanakkor a városok, falvak belső életébe nem szólt bele, általában fennmaradt a helyi igazgatási rend, nem szűnt meg a magyar királyi felségjogok gyakorlása, s egyre-másra történtek a birtokadományozások is. A szolnoki szandzsákot már 1553-ban létrehozták, amely 133 éves fennállása alatt egyike lesz a budai, majd az egri kormányzóság legnagyobb és legfontosabb szandzsákjainak. Mezőtúr Gyula eleste után Szolnokhoz kerülve náhije-szerepkört kap, s ekként említik a szandzsák 1591—92. évi összeírásában38 és az 1613—1633-as defterben is.39 Ágoston Gábor fordításából tudjuk, hogy 1591-ben 404 család lakta Túrt, amely 6 városnegyeddel, utcakörzettel (mahalle) rendelkezett: Magyar negyed, Szentmiklósi utca, Boldog Asszony negyed, Tót utca, Vám utca, Turtő-mahalle. A defter — céljának megfelelően — számításba vett minden férfi lakost, névszerint felsorolva őket minden településnél. Emellett azonban Túr esetében tájékozódhatunk belőle a betervezett adók, jövedelmek mértékéről, s a város régi jogainak, szabadalmainak figyelembevételéről: „az említett város — a korábbi szokás szerint — szépen és jóakarattal elfogadja, hogy ATALANYBAN minden esztendőben a budai kincstárba40 292.750 akcsét visz és hiánytalanul átad. OLY FELTELLEL, hogy a szultáni dzsizje-adót, a kapuadót, a gabonatized és egyéb szemestermény tizede, a heti- és országos vásár vámja, a szárazvám, ló- és marhavám... a távollevők vagyona, a vámilleték, a vásári helypénz ...a piaci pénzek és a bírósági idézés illetéke, a gyertyaöntési illeték, a vágóhídi illeték, a kóbor jószág, és a szökevények utáni pénzek ...az eltűntek vagyona, a bírságpénz, az esetleges büntetéspénzek, a város lakóit régtől illető halászat jövedelme, és a vallási és világi törvények által előirt valamennyi adó és illeték SAJÁT IGAZGATÁSUKBAN marad. ” A szabadabb lehetőség és ennek tovább élése döntő összefüggésben volt azzal a körülménnyel, hogy Túr már a hódoltság kezdetétől szultáni (khász) birtok lett. A közvetlen uralkodói birtoklás pedig szinte magától értetődő, hiszen a város kedvező és sajátos földrajzi helyzete, hagyományai, leginkább pedig az addigi gazdasági súlya nem kerülhette el a török adminisztráció jövedelem- szerző figyelmét. „A győzhetetlen császár igaz jobbágyai” privilegizált státusát még a II. Szulejmán által kiadott fermán biztosította 1562-ből,41 amely a várost és elöljáróságát a török eminek, kádik zaklatásaitól is lényegileg védelmezte.

Túr a XVI. század kezdetén az Alföld egyik kiemelkedően jelentős városa, meghaladva például az 1467-ben már Külső-Szolnok vármegye székhelyének számító Szolnok gazdasági erejét is. Határát, legelőit területfoglalá34 KRISTÓ Gyula 1981. 107—165.; GLATZ Ferenc 2000. 228—229.; BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsig- mond 1978. 13.

35 A török palánkok azonban nem nyújtottak teljes biztonságot. A királyi végvárak (Eger, Tokaj, Kálló) a XVI. században többször veszélyeztették őket, megkísérelték lerombolásukat, 1595-ben rövid időre el is foglalták őket. (KRISTÓ Gyula 1981.165—168.)

36 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978.

13.; KRISTÓ Gyula 1981. 165—168.

37 HEGYI Klára 1988. 7—8.

38 ÁGOSTON Gábor 1989. 202—207.

39 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978.

14., 23. (BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond hivatkozik FEKETE Lajos: Bp. 1955. évi német nyelvű defterfordítására.)

40 A túriak a császári fej- és földadójukat később az egri vilajet pasáihoz fizették be. (BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 19.)

175