Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Szabó G. László: A Sarmaticvs győzelmi cognomen szerepe Marcus Aurelius és Commodus propagandájában
A fegyverhalom ábrázolása Marcus Aurelius érméjén (R1C M. Aurelius 367) Forrás: http://www.wildwinds.eom/coins/ric/marcus_aurelius/t.html (letöltve: 2008 április) idején. Ezen érmék hátlapi ábrázolása további három csoportra osztható. Az elsőn egy diadalemlék lábánál szarmata nő ül, a másik oldalon szarmata férfi hátra kötött kezekkel. Van olyan ábrázolás, hogy a nő ül a jobb oldalon11 és van, hogy a bal oldalon12, úgyhogy véleményem szerint az elhelyezkedésnek nincsen jelentősége. Az ábrázolás magáért beszél, a diadalemlék lábánál megkötözött szarmata fogoly a császár szarmaták feletti győzelmének állít emléket. A második csoport vajmi kevéssé tér el az előzőtől. A DE SARM vagy DE SÁR felirat felett diadalemlék lábánál két megkötözött szarmata fogoly ül jobbra és balra.13 A jelentés természetesen megegyezik az előző csoportéval. A harmadik csoport hátlapi felirata szintén DE SARM14, illetve a sestertiusokon DE SARMATIS15. Az ábrázolás egy fegyverhalomot mutat, scutumot, pilumokat etc.. Ez is a szarmaták felett aratott győzelmet propagálja, illetve a hadjárat végét, a halomba rakott, már nem használt fegyverekkel. Ezek az érmék egyértelműen a szarmaták felett aratott győzelemnek állítanak emléket. Általában voltak párhuzamos érméik is. Ezek DE GERM feliratúak voltak, ugyanakkor és ugyanott verték őket. Azok természetesen a császár germánok feletti győzelmét propagálták. Az ábrázolások is hasonlóak a germán érméknél. Mind a DE SARM, mind a DE GERM feliratú érmék a császár nagyságát igyekezték propagálni, Avidius Cassius felkelésével szemben. Az érmék második csoportja egy átmeneti csoport. Ezek nem egyértelműen a szarmaták felett aratott győzelemre utalnak, hanem a győzedelmes császárra, aki mindkét népet, a germánokat és a szarmatákat is meghódította. Nem a legyőzött népek kerülnek központba ezen érmek hátlapi ábrázolásain, hanem a győzelem maga, a győzedelmes császárt reprezentálják. Az első ilyen ábrázolás, a hadisten Mars ábrázolása. Ez háromféle érem hátlapján jelenik meg. Mindhárom ezüst denarius16. Ezeket 175 ősze és 176 decembere között bocsátották forgalomba, tehát közvetlenül a germán háború lezárását követő időszakban. A hátlapi ábrázolások megegyeznek. Mars jobbra megy, dárdát és trófeát tart. Mars, a hadisten ábrázolása egyértelműen a győzelemre utal. A dárda a háborút jelképezi, a trófea pedig a győzelmet. A császárkorban gyakran ábrázolták Marsot pénzeken a nagyobb győzelmek után. Ezen érmék tehát a Mars segítségével győzedelmes császárt reprezentálják. Victoria ábrázolása szintén egyértelmű. Két ábrázolása van jelen szintén az előbb említett időszakból. Az egyik egy ezüst denarius, aminek hátlapi ábrázolása a győzelem istennőjét mutatja. Ezt még 175 decembere előtt, tehát a germán háború lezárása után közvetlenül adták ki. Ezen Victoria ül balra fordulva kezében paterát és pálmaágat tart17. A másik ábrázolás is egy ezüst denariuson lelhető fel18. Ezen Victoria balra megy koszorút és pálmaágat tartva. A győzelem istennőjének ábrázolása nem kíván különösebb magyarázatot, főleg ha figyelembe vesszük a kibocsátás dátumát. Egyértelmű, hogy a germánok és szarmaták felett aratott győzelemnek állít emléket, a győzedelmes császárt éltetve. Ezen csoport harmadik eleme Jupiter ábrázolása. Jupitert kétféleképpen ábrázolják Marcus Aurelius pénzein. Az első fajta ezüst denarius. A hátlapon Jupiter ül balra for11 RIC M. Aurelius 1188,1189 15 RICM. Aurelius 1190, 1191, 1221 12 RIC M. Aurelius 340,1186, 1187 16 RIC M. Aurelius 326, 349, 350 13 RIC M. Aurelius 341, 342, 364, 365, 1185 17 RIC M. Aurelius 333 14 RIC M. Aurelius 366,367 18 RIC M. Aurelius 378 127
