Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Szabó G. László: A Sarmaticvs győzelmi cognomen szerepe Marcus Aurelius és Commodus propagandájában
Victoria ábrázolása Marcus Aurelius érméjén (RIC M. Aurelius 378) Forrás: http://www.wildwinds.eom/coins/ric/marcus_aurelius/t.html (letöltve: 2008 április) dúlva, jogart és Victoriolát tart19. Ezt a fajtát 176 és 177 decembere között adták ki. Jupiter, a római főisten ábrázolása gyakori a császárkori pénzeken. A Victoriola egyértelműen győzelemre utal. Tehát ez az ábrázolás is az istenek által segített győzedelmes császárt reprezentálja. Jupiter másik ábrázolása sestertiuson található20. Jupiter itt meztelenül áll jobbra, és villámot dob az ellenségre. A körirat pontosítja az ábrázolás jelentését: PROPVGNATORI, azaz a védelmező Jupiter, aki megóvja a császárt és a Birodalmat az ellenségtől, mint az államvallás fő istene. Ehhez a csoporthoz tartozhat még Fortuna ábrázolása. Azért soroltam ide ezeket a vereteket, mert 175 és 176 decembere között adták ki, közvetlenül a germán hadjárat után. Mindkét ábrázolása ezüst denariuson jelenik meg21. Fortunát kormánylapáttal, glóbusszal, kerékkel és bőségszaruval ábrázolták. A szerencse ismételten az istenek segítsége által győzelmes császár képét reprezentálhatja. Fortuna még egy ezüst denariuson jelenik meg. Ezen egy oltár látható FORT REDUCI felirattal22. Fortuna Redux a visszavezérlő szerencse. Ezt az érmét is az előbbiekkel egy időben adták ki. Valószínűleg a sikeres hadjáratról való visszatérést reprezentálja. Marcus Aurelius érmeinek harmadik csoportja a Birodalomban uralkodó békét, bőséget, szerencsét, jó termést reprezentálja. Ezeknek nincsen köze a császár hadjárataihoz. Hanem a minden javat biztosító, békében élő Birodalmat reprezentálja. Ezeken az érméken ábrázolják Secu- ritast23, azaz a biztonságot, Felicitast a szerencsét24, Romát25, aki az örök város jelképe, Paxot26 a békét, Annonát27 a bőséget, jó termést, Salust28 az egészséget, jólétet, Fidest29 a hűséget és becsületet, Hilaritast30 a jókedvet és vidámságot, Pietast31 a jóságot. Marcus Aurelius érmein tehát 175 és 177 között, amikor a SARMATICVS cognomen megjelenik a vereteken, három irányzat figyelhető meg. Egyrészt a germánok és a szarmaták felett aratott győzelem, másrészt a győzedelmes császár, harmadrészt a birodalom jólétének propagálása. Marcus Aurelius propagandájának negyedik eleme már Commodushoz kapcsolódik. Méghozzá a császári hatalom átörökítésére irányult. Ez a reprezentáció minden területén megfigyelhető. A História Augusta is feljegyzi, hogy a császár milyen címeket adományozott fiának. „ Tizennégy évesen felvették a (...) papi testületbe. Amikor felöltötte a tógát, megválasztották az ifjúság vezérének. Még bíborszegélyű gyermektogát viselve ajándékot osztott és elnökölt Traianus basilicájában. A férfitogát június nonaeján öltötte magára, azon a napon, amelyen Romolus eltűnt és amikor (Avidius) Cassius elpártolt Marcus Aureliustól. (...) Korengedménnyel consullá választották és a december calendaeja előtti ötödik napon — Pollio és Aper consulsága alatt — ö és atyja megkapta az imperator címet és vele együtt tarthatott diadalmenetet. ”32 Egy másik helyen pedig: „fivérével, Verussal együtt már gyermekkorában elnyerte a Caesar címet. ”33 Commodus 166-ban 5 évesen kapta meg a caesari címet, 175-ben apjával együtt tartott diadalmenetet, a germán háború után, ugyanekkor megkapta a GERMANICVS és SARMATICVS cognome- neket is és társcsászár lett. 177-ben pedig consul lett. 19 RICM. Aurelius 371, 381 27 Pl. RIC M. Aurelius 372, 383 20 RICM. Aurelius 1224, 1225 28 RIC M. Aurelius 373 21 RIC M. Aurelius 343, 344, 345 29 RIC M. Aurelius 374 22 RIC M. Aurelius 360 30 RIC M. Aurelius 375 23 Pl. RIC M. Aurelius 325, 348 31 Pl. RIC M. Aurelius 380 24 Pl. RIC M. Aurelius 329, 330, 331 32 SHA C.A. II. (Burai Erzsébet fordítása) 25 Pl. RIC M. Aurelius 352, 354 33 SHA C.A I. (Burai Erzsébet fordítása) 26 Pl. RIC M. Aurelius 346, 347 128
