Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Szikszay Mihály: Régi hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében

vasgerenda hídrésszel. Ennek megfelelő alátámasztására mindkét hídfő előtt egy-egy pillér készült. Az újjáépített híd pályaszélessége 5,5 m lett, mindkét oldalon 1 m széles gyalogjárdával. A pályaszerkezet borítása keményfából készült. A nyílások vasszerkezetét a budapesti Haas és Somogyi gépgyártól és a Magyar Vagon és Gépgyártól rendelték meg. Az építési munkák 1945. szeptember 10-én indultak meg, és a hídépítők rendkívüli erőfeszítésének köszönhetően 1946. májusra el is készültek.34

Május 19-én került sor az avatási ünnepségre, amelynek jelentőségét emelte, hogy az államapparátus magas rangú tisztviselői közül megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter. A híd az 1960-as évekre már elégtelennek bizonyult a forgalom lebonyolítására. Ezért új híd építését kezdték meg. A mederhíd építésének munkái 1959. június 13-án indultak meg. Mivel az új hidat a régi helyén építették fel, gondoskodni kellett egy ideiglenes híd felállításáról. Ezt úgy oldották meg, hogy a régi híd három felszerkezetét áthúzták a híd mellé épített cölöpjármokra.

Az új hidat az 1909-ben épült pillérekre építették. Ez változó magasságú, folytatólagos gerendahíd gerinclemezes főtartókkal és ortotrop pályaszerkezettel. A nyílásainak hossza 54,88 m + 79,38 m + 54,88 m, azaz összesen 189,14 m. A hídon átvezetett közúti pálya szélessége 9 m, kétoldalt 2,25-2,25 m széles gyalogjárókkal. A folyami hidak közül elsőként acél ortotrop pályalemez készült. Az itt szerzett tapasztalatokat később felhasználták a budapesti Erzsébet-híd tervezésénél és technológiájának készítésénél. A szolnoki híd acélelemeit a GANZ-MÁVAG készítette. Ezeknek az elemeknek a szerelését 1962. márciusában kezdték, az utolsó pályaelemet október 25-én emelték be. A próbaterhelést 1963. január 10-én tartották.

A mederhíd építésével egy időben történt az ártéri híd kialakítása. A tervezést az UVATERV végezte. Az új ártéri híd a régi mellett attól eltérő nyílásbeosztással épül, az alépítményeknél a hídfők és a pillérek alapozása vert vasbetoncölöpökre történt. A 17 nyílású ártéri híd két szélső (I. és XVII. számú) nyílásában a felszerkezet takaréküreges vasbeton lemez. A többi 15 nyílásban előre gyártott, utófeszített hídelemek kerültek beépítésre. A szolnoki Tisza-ártéri híd nyílásainak beosztása 5,65 m + 15 x 15,13 m + 5,65 m. Össznyílás: 238,25 m. A hídon végigvezet 2,25 és 1,5 m-es gyalogjáró és 9 m-es kocsipálya.35

A szolnoki vasúti Tisza-híd

Az első szolnoki vasúti Tisza-hidat a Szolnok-Debre- cen vasútvonal részeként építették, 1857. november 23-án indult meg rajta a forgalom. A hidat teljes egészében fából készítették. Ebben az időben hazánk legnagyobb vasúti fahídjának számított, a fa cölöpjármokon nyugvó hídnak

10 meder- és 28 ártéri nyílása volt. Az ártéri nyílások 11,38 m, a meder felettiek közül kilenc 18,96 m, egy pedig 22,78 m nagyságú volt. A híd teljes hossza 512 m-t tett ki. A vasúti forgalom egy vágányon bonyolódott le. A hidat a Tiszavidéki Vasúttársaság építtette a norvég származású Gregersen Guilbrandt pesti vállalkozóval.36

A második szolnoki vasúti Tisza-hidat régi fahídtól 16 méterrel távolabb építették fel. Másfél évig tartó munka után 1888. október 31-én Baross Gábor miniszter adta át a forgalomnak. Az új, korszerű kétvágányú vasúti vasúidat két medemyílással és öt ártéri nyílással készítették el. A meder feletti nyílások mérete 95,5 m az ártérieké 38,9 m volt. A híd tervezési munkáját Feketeházy János végezte. Az 1887 elején megkezdődött alapozási munkáknál a meder közepén lévő és a szajoli oldal felőli mederpillér alapozását pneumatikus módszerrel végezték, míg a Szolnok felőli mederpillér alapozását cölöpfalak közt vert 20 m-es alapcölöpökkel készítették el. Az ártéri pilléreket 9 m-re süllyesztett kutakkal, a hídfőket pedig szádfalak közt levert 20 m-es alapcölöpökkel végezték. Az alapozási és falazási munkákat ugyanaz a Gregersen végezte, aki három évtizeddel előbb a faszerkezetű hidat is építette. A pillérek és falazatok építését 1888. június 6-án fejezték be. A vasszerkezetek szerelését 1888. február 21-én kezdte el a MÁV Gépgyára. A szerelési munkák szeptember 8-ig tartottak. A próbaterhelést október 23-án és 24-én végezték el. A híd átadása alkalmából mindkét oldalon emléktáblát helyeztek el.37

A híd Szolnok felőli medemyílását 1919. május 1-én felrobbantotta a Vörös Hadsereg. A vasúti híd pótlására a magyar csapatok a közúti Tisza-hídon próbáltak vasúti síneket lefektetni, ez a módszer azonban nem vált be. A vasúti híd vasszerkezetét még a román hadsereg pótolta ideiglenes szerkezettel, amelyen 1919. augusztus 28-án megindult a vasúti forgalom. A végleges helyreállítást a MÁV 1921. november 15-re fejezte be.

Az 1936-ban megtartott fővizsgálat káros elváltozásokat derített fel a medemyílások feletti vasszerkezetben. Ezért először forgalmi korlátozásokat vezettek be. A híd meder feletti vasszerkezetének cseréjét 1939—1942 között végezték el. A két mederszerkezetet háromtámaszú, folytatólagos, szimmetrikus rácsozató gerendatartóval cserélték ki, ennek teljes hossza 193,7 m volt. Az öt ártéri nyílás feletti vasszerkezetet 4x20 tonna ideális terhelésre erősítették meg. A híd átépítési tervét dr. Korányi Imre, a részletterveket Dénes Emil készítette el. Az új hídszerkezetet 1942. október 29-én adták át a forgalomnak.38

1944 őszén a hidat az amerikai bombázók többször is támadták, két esetben súlyosan meg is rongálták. Ez év októberében a hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A két hídfő erősen megrongálódott, a három ártéri pillért a terepszintig lerombolták, a két szélső mederpillér az alapig használhatatlan lett, míg a középső mederpillér szétrázódott és oldalra dőlt. A meder feletti vasszerkezeteket több helyen is felrobbantották. Az ártéri szerkezeteket nem robbantották, azok az elpusztított ártéri

34 BAK.SAY Zoltán 1947. 175. 37 NEMESKÉRI-KISS Géza 1996. 34.

35 Közútkezelő Kht., Szolnok. Tervtár: 4/12., 4/14. sz. tervcsomag. 38 NEMESKÉRI-KISS Géza 1997. 55.

36 NEMESKÉRI-KISS Géza 1995. 5.

196