H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Sári Zsolt: Adalékok Szent Bertalan kultuszához
„Amint Szent Bertalan magát mutogatja, Az őszi idő is magát mind aszerint tartja. " A karcagiak szerint, amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelentett. Lesencnémetfaluban ha Bertalankor esett az eső, jó káposztatermést vártak, mert „Bertalan közé dobálja kezében hordott fejét". 5 A Bertalankor köpült vajnak is gyógyító erőt tulajdonítottak, a beteg testrészeket kenték vele, míg ha a búzába, vagy a lencse közé egy kanállal raktak, úgy tartották, nem esik bele a féreg. Bertalan kultusza a Dunántúlon, különösen a bortermelő vidékeken a szőlőkkel kapcsolatos. Nem tekinthetjük egy tipikus szőlővédőszentnek, de erre utaló nyomok azért felfedezhetők a nap kapcsán. Természetes, hogy a szőlőtermesztés sikere is nagyban függött az időjárás alakulásától. Ehhez köthetők elsősorban a Bertalanhoz — azaz a szent ünnepnapjához — kötődő megfigyelések. A kőszegi szőlőkkel kapcsolatban idézi Csorna Zsigmond Bél Mátyást: ,,S a kőszegiek szinte már megszokták, hogy ilyen veszedelemtől [tudniillik a jégesőtől. SZs.] örökösen féljenek a Vitus és a Bertalan napja közé eső egész időszakban, s nem ok nélkül ". 6 Pécsen Bertalan tiszteletére szenteltek kápolnát a szőlőhegyen, melynek nagy búcsúja is volt. A kápolna mellett pedig remete élt, aki a szőlőtermésért imádkozott, vihar esetén pedig félreverte a harangot. 7 A vasi Hegyháton fekvő Petőmihályfa szőlőhegyén álló barokk kápolna szintén Bertalan tiszteletére van szentelve. Ennek kapcsán említi Bálint Sándor, hogy a kápolna búcsúján a „pecsenyesütögetők sütötték a húst, a pincékben pedig itták rá a bort" . A középkori Nagykanizsa templomát 1423-ban szentelik Bertalan tiszteletére, ami később aztán elenyészett. A kanizsai szőlőhegyeken emeltek később kápolnát szintén Bertalan tiszteletére. Nagykanizsától 30 kilométerre fekszik a szőlőhegyekkel övezett Muraszemenye, melynek ma is álló — az egykori felsőszemenyei — templomát is a szent tiszteletére emelték. Muraszemenye Muraszemenye a déli határ mentén, a horvát—magyar—szlovén határ csücskében fekvő Zala megyei falu. A település közigazgatásilag Alsó- és Felsőszemenye, valamint Csernec községek egyesítésével 1938. január 1-én jött létre. Földrajzi képét a síkság és a dombvidék találkozása határozza meg. A Mura és holtágai, valamint a Kerka miatt jelentős ártérrel rendelkező település. Dombjait erdők és 5 BÁLINT Sándor 1977. 229. 6 CSOMA Zsigmond 1997. 70. 7 BÁLINT Sándor 1977. 228. 8 BÁLINT Sándor 1977. 228—229. szőlőbirtokok jellemzik. A határ északi része dombos, szőlőhegyekkel teli, déli része zömmel rét és legelő, árterület. Szántója aránylag kevés, s azt évről évre veszélyeztették a Mura áradásai. A határ változatos természetrajzi képét az ember tájátalakító tevékenysége fokozatosan változtatta meg. Ebben nagy szerepet játszott az árvízmentesítési program, a Mura és a Kerka szabályozása. Ezekkel a munkákkal megnőtt a szántóföldi művelésre alkalmas területek aránya, és további legeltetésre alkalmas ártéri területek is keletkeztek. A táj átalakítás az itt élő emberek életmódjára is kihatott: míg korábban a halászat és az állattartás nyújtotta a legjobb megélhetést, ezekhez felzárkózott a földművelés is, különösen a kukoricatermesztés. Mindhárom falu eredetileg egy utcás település, fésűs beépítettséggel. A telkek nagysága és szélessége azonban a domborzathoz, a környező patakokhoz igazodik. A falvak, hasonlóan sok zalai településhez, középkori eredetűek, és szinte folyamatosan lakottak. A település — Szemenye — első írásos említése 1248-ból származik, amikor Hahót Mihály kolostort alapít a ferences rend számára, valamint Szűz Mária tiszteletére templomot építtet. 1322-ben már a Szent Márton tiszteletére épített plébánia temploma is áll. 1556-ban az akkori birtokos Bánffy László a kolostort várrá alakítja át, amely a török elleni harcokban is szerepet kap. A vár nem volt más, mint a ferences kolostor palánkfallal körbevett épülete, amely Kanizsa eleste után is, egészen az 1620-as évekbeli feladásáig magyar kézben maradt. A 17. század végi levéltári források arról szólnak, hogy egy nagy áradás a templomot is elmosta, 1698-ban csak romjai állnak. 9 Az 1774 -es Canonica Visitatio szerint a falu plébániatemploma 20 éve épült, és Szent Bertalan tiszteletére van szentelve. Az építés pontos dátuma a Canonica Visitatiok szerint is nehezen pontosítható, a legkorábbi dátuma 1745-re tehető, amit megerősít, hogy az 1747. évi Canonica Visitatioban már a Szent Bertalan templomot említik. A templom titulusa Szent Bertalan, csakúgy, mint a korábbi templomnak, azt azonban nem lehet visszavezetni, hogy mikor szentelik a régi templomot Bertalan tiszteletére. 10 Bálint Sándor a Bertalan titulusokat jórészt középkori eredetűnek tartja, és az erdővidékek megszállásával és benépesítésével hozza összefüggésbe." A felsőszemenyei templom kapcsán elmondhatjuk, hogy az írásos források alapján is bizonyítható, hogy az Árpád-kori település — ferences pasztrorációjú — temploma Szűz Mária tiszteletére emelt, és csak a török hódoltság utáni időszakban jelenik meg írásos forrásokban a Szent Bertalan titulus. A titulusból következtethetünk rá, hogy fontos volt a település mezőgazdasági jellege, valamint a szőlőtermesztés, hiszen több Bertalan-titulusú templom településére igaz ez. 9 Zágrábi Érseki Levéltár. Protocoli Broj. 71/11.; Canonica Visitatio; Archidiac. Bexin 167—168.1.; Szemenje (Muraszemenye) 10 VARGA Gézáné. 2000. 34—35. 11 BÁLINT Sándor 1977. 226. 198
