H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bagi Gábor: Szolnok vára a Rákóczi-szabadságharcban

Heves megyeiekkel két hónap múlva sem lesznek készen. E két, már amúgy is jócskán terhelt megyére kénytelen volt némi további adót is kiróni, a mesteremberek fizetésének biztosítására. Ugyanakkor Szentmiklósi Nagy János jász kapitány, kuruc ezredes még Hódmezővásárhelyre is rendkívüli adót vetett ki, ami miatt a lakosok földesuruknál, gróf Károlyi Sándornál panaszkodtak. Az építkezésnél ekkoriban végezték a karósáncok beállítását, miután Károlyi Sámuel hídmester június közepén a tiszai hidat átkötötte. Emellett a hajók építése is folytatódott.

65 Június elején Ordódy György helyett Szemere László brigadéros vette át a Duna—Tisza közi hadak vezényletét, ami változásokat hozott az őrség összetételében. A szolnoki gyalogság Perényi ezredéhez került, aki csak 15—20 embert hagyott itt. Az építkezés új vezetőjének, Csajághy János brigadérosnak a saját ezredéből kellett gyalogságot küldeni. Feltehetően a jászságiak maradtak, mivel utóbb 3 századukat említik itt. Júliusban Rákóczi azt írta ezredesének, Szentmiklósi Nagy János jász kapitánynak, hogy bár ő a szolnoki parancsnok, de erődítési ügyekben a brigadéros szava dönt. Csajághy kinevezését a munkálatok lassúsága indokolta, de kitűnt, hogy a hadmérnök sem áll feladata magaslatán. Az Egerből várt ágyúk nem érkeztek meg, viszont — feltehetően a dunántúli hadjáratra — a szolnokiakat ekkorra már elvitték.

66 Csajághy János (1673 körül—1712. jan. 2. után) 1704 elején Erdélyben csatlakozott a kurucokhoz, és ez évtől gyalogsági ezredesi beosztásban szolgált, részben a Duna—Tisza közén. Különösen az imsódi sáncok körüli harcokban, majd 1708 januárjában Beckó várának bevételénél tűnt ki. 1705 augusztusától ezredesi, 1708. augusztus végén brigadérosi kinevezést nyert. Bátor, vakmerő, de nehéz természetű ember volt, aki gyakran került konfliktusba helyi vagy vármegyei tisztviselőkkel, sőt saját tiszttársaival is. 1709 végén érsekújvári parancsnok volt, de ott haragjában leszúrta Várallyai (Dobrovniki) János fostrazsamestert, Pongrácz János alezredest pedig vasra verette. Emiatt 1710 elején Rákóczi Egerben börtönbe záratta. Csajághy szolnoki kinevezése többek szerint kény8. ábra. Esterházy Antal kuruc tábornagy (Köpeczi B.—R. VárkonyiA. 1976) 9. ábra. Csajághy János brigadéros, Szolnok kuruc várparancsnoka 1710-ben (Mészáros K. 2006. 70. p.) szermegoldás volt, ám a széthullóban lévő kuruc hadseregnek „szebb napjaiban" sem voltak nálánál sokkal jobb gyalogos tisztjei. A későbbiek során mindent megkísérelt, hogy pénzt, élelmet, munkásokat és hadfelszerelést sze67 rezzen. Csajághy ezrede megérkezésével jórészt ismét csak a Három Város élelmiszeradója növekedett. Július 12-én Szolnokról 600 kila liszt, 200 mázsa hús, 300 ló alá való pokróc egy héten belüli beszolgáltatását rendelték el Markó Balázs szolnoki prófuntmesternek. Ha könynyebb, szerdán és szombaton 6—6000 kenyeret hozzanak, a vágómarhát a következő szombatra. Utóbb csizmák, lepedők, nyergek és szerszámok is érkeztek innen, míg a költségeket részben Pest megye adója fedezte.

68 Július közepén Esterházy Antal tábornagy Nógrád megyét hívta fel, hogy az éves adóból 2000 kassai köböl búzát szállítsanak Szolnokra.

69 Július 13-án a regiment 500 hajdúja megérkezett Szolnokra, de már az első éjjel 50-en megszöktek. Rákóczi parancsára a létszámot a környékről kellett pótolni. Csajághy 20-án Perényi 150 hajdúját Egerbe küldte, de saját ezrede a szökések folytán ekkorra már alig 230 főre apadt. Jellemző, hogy ezidőtájt már Heves vármegye tisztjei is rejtegették a szökevényeket.

70 Rákóczi időközben megbízta Papp István egykori komáromi sajkás fővajdát, hogy építsen további hajókat. A szükséges tölgyfákat a Mátrából termeltette ki, és a gyöngyösiekkel július közepén szállíttatta le Szolnokra. Itt a munkálatok azonnal megkezdődtek. Ezt a lépést olykor a tiszai kuruc folyami haderő létrehozására tett kísérletként is értelmezik, de inkább a vár, valamint a tervezett dunántúli hadjárat hajóhídjainak szükségleteiről lehetett szó.

71 A vár építését azonban július közepén még nem kezdték újra. Mérnök nem jött, a sáncmester pedig megbetegedett. Végül Rákóczi 25-én váratlanul Szolnokra érkezett udvari hadaival. Megszemlélte az erődöt, majd Esterházyval haditanácsot tartott. A fejedelem Csajághyt Károlyi alá rendelte, és meghagyta, hogy a békésiek és pestiek adóit mind Szolnokra fizessék. A muníció kiegészítését Egerből akarta megoldani. Rendelkezett hadmérnök küldéséről, és 65 AR. III. köt. 115—118., 440., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 782—783., 796—798., 801—803. 66 AR. III. köt. 280—283., 465., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 791., 822—823. 67 MÉSZÁROS Kálmán 2004. 48. HECKENAST Gusztáv 2005. 91., BÁNKÚTI Imre 2005. 85. 68 PPS. V. köt. 275., BANKUTI Imre 1996. II. köt. 815—816. 69 SZIRÁCSIKÉva 2005. 322.. 70 AR. VI. köt. 555., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 821—822. 834—835., 840—841. 71 AR. IX. köt. 161., BÁNKUTI

I. 1996. II. köt. 833., 836., 842. 290