H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bagi Gábor: Szolnok vára a Rákóczi-szabadságharcban

összeíratta Csajághy ezredét is. Összesen 223 hevesit, pestit és borsodit vettek számba, 42 elhalt és 955 szökevény mellett. Jellemzően Szentmiklósi is azt írta Károlyinak, hogy a Szolnokra küldött két zászlóalj elfogyott, alig 10—12 ember maradt, akik levélhordásra sem elegendőek.

72 Rákóczi elrendelte, hogy a Duna mellékiek és a Pest megyeiek gabonájukat Szolnokra vagy Hatvanba vigyék, de adóztatni kezdték a közeli csongrádi helyeket is. Ám Szentmiklósi augusztus 6-án Károlyinak új bajokról írt: — egy pék sincs a várban, így asszonyokkal süttet, de ezek csak elrontják a kenyeret. 200-nál több a beteg is, akikhez orvos kellene. A híd végi sánc (a Tisza túlparti hídfőnél?) végre elkészült, most a vár belső földjét egyengeti. Az elkezdett bástyát az ottani pattantyús irányításával talán fel lehet építeni, aki ezt vállalja is, mivel a jelenlegi állapotában még az ágyúkat sem lehet oda felhúzni.

73 Rákóczi augusztus közepén La Fonót hadmérnököt küldte Csajághyhoz, és meghagyta, hogy a munkásokat aratás lévén küldesse haza, a munkát pedig a Pest vár10. ábra. Szolnok újjáépített vára 1712-ben (Kaposvári Gy. 1982) megye által fizetett 1000 tallérból folytassa. A munkások visszahívását Csajághy a hó végén javasolta, mivel betegségek miatt az őrségből néha alig 100 hajdút lehetett munkára fogni. Kért 3 pattantyúst is Egerből, mert mind betegek, akárcsak a hadmérnök. A munka továbbra is lassan haladt, hiányzott a pénz, a hajdúság zúgolódott, szökdösött. A hadmérnök betegen akart elmenni, de erővel tartották vissza.

74 A kuruc katonai vezetés ekkoriban az utolsó erőforrásokat is mozgósítani kívánta, de a haderő létszáma, harci szelleme már nagyon lecsökkent. Augusztus 13-án Rákóczi azt írta, hogy a pestis és a „bódulás" miatt a had tönk72 AR. III. köt. 137—139., 285—287., 290—291., 464., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 825., 841—842., 871. 73 AR. III. köt. 470., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 876., 881—883. 74 AR. III. köt. 494., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 89—894. Nem tudni, hogy ekkor miféle járvány volt a várban. A Jászságban a pestis 1709 őszen ütött ki, de még a következő év tavaszán is jelen rement, és Máriássy Ádám udvari csapatain kívül talán 500 hajdúja és 500 lovasa van. Kassát alig 300 ember őrzi, a Tisza átkelőhelyeinek védelmére pedig gondolni sem lehet.

75 Szeptemberre a Három Város is kimerült, mire Csajághy a munkára fogott hajdúi bérét hajtotta be rajtuk. A katonák azonban folyamatosan szökdöstek. Az őrség számát erre a Jászságból próbálta szaporítani, de nem sok sikerrel. Időközben Darvas Ferenc kerületi hadbiztos is a jászokat hívta fel a vár sóval és élőállattal való ellátására, igazolhatóan viszont csak gabona érkezett. 22-én Csajághy panaszolta, hogy a szüret miatt eloszlott körösi és kecskeméti hajdúk kézre kerítéséhez katonák kellenének, mert az itteniek erre alkalmatlanok. Kérte Károlyitól a pesti, hevesi és borsodi hajdúk összegyűjtését is. A szolnoki Katonaváros (elővár) építéséhez két hét múlva akart hozzá kezdeni, ahová árkot és palánkot tervezett.

76 VI. Szolnok ostroma és eleste 1710 októberében 1710. szeptember 24-én hosszas ostromzár után a helyőrsége feladta Érsekújvárt, a kurucok talán legmodernebb erődítményét. Miután a császári utánpótlás immár zavartalanul működhetett, Pálffy János (1663—1751) tábornagy, a magyarországi császári hadak főparancsnoka három irányból kezdett hadműveleteket a kurucok által még megszállt északkeleti országrészek ellen. Rákóczit a támadás ténye nem lepte meg, annak gyorsasága azonban annál inkább. Szeptemberben még úgy vélte, a várakat nem kell már az ősszel félteni, mivel az ellenség Érsekújvár alatt túl sok időt veszített. Hamarosan kiderült azonban, hogy tévedett. Északon Damian Virmond altábornagy a Szepesség és Csetnek felől indult meg, Péter Viard körülzárta Jászót, majd a Mátraalján átvonulva megszállta a Hegyalját. Végezetül pedig Cusani lovassági tábornok mintegy 10.000 emberrel Hévízgyörk felől kezdte meg a hadműveleteket. Az ő feladata Szolnok és Eger megszállása volt, egyben biztosítani a tiszai átkelőhelyeket Tiszapolgártól lefelé. Parancsnoksága alá tartozott a La Tour, Hohenzollern és az Uhlefeld vértes-, a Savoya, Althan, Vehlen dragonyosezred, Nádasdy Tamás és Esterházy József huszárezredei, a Liptay és Jerney-féle szabad lovasszázadok, 38 gyalogsági század (7—7 a Salm, Deutschmeister és a Hasslingen, 8 a Tollet, 9 a d'Arnant gyalogezredekből) valamint 12 ágyút és 6 mozsarat magában foglaló tüzérség.

77 Jacob Josef (Giacomo Giuseppe) Cusani őrgróf (1660. máj. 15.—1715 vagy 1730) régi lombardiai nemesi család sarja volt. Katonaként már 1692-ben alezredes, és egy vértesezred parancsnoka, 1697 őszén ezredes, majd 1700-ban volt néhány helyen. Ugyanakkor több településen 1710 őszén újra felbukkant. 75 AR. III. köt. 149. 76 Carl Freiherr von HIPPSICH 1887. 537., AR. III. köt. 160—163., BALANYI Béla 1979. 145., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 896—898., uő. 2003. IV. köt. 141. 77 AR. III. köt. 167—168., CZIGÁNY István 1990. 38. 291