H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

„Doch, Es Gibt Immer Noch Hexen!"

IRODALOM ALAPY Gyula 1914. Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében. Komárom BARABÁS Jenő 1955. Vegyes néprajzi gyűjtés. Kézirat. Néprajzi Múzeum, Etnológiai Adattár EA-6159 BODNÁR Enikő, P. — PUSKO Gábor 2002. Hicdclcmmondák a Vály-völgybcn 1. A gyerekek ismeretanyaga. Kulturális Antropológiai Műhely, Tornaija. BOROSS Marietta 1956. Vegyes néprajzi gyűjtés. Kézirat. Néprajzi Múzeum, Etnológiai Adattár EA-6176 DJURISIC, Daniela 2005. Obraz druhého sveta v predstavách obyvatel'ov Homolja (severovychodné Srbsko). In: Milán KOVÁC — Attila KOVÁCS — Tatiana PODOLINSKÁ (cds.): Cesty na druhy svct. Smrz a posmrtny zivot v nábozenstvách sveta. Ceres Bratislava 2005. 288—299. HRUSTIC, Tomáá 2005. „Nelapsoj" — súőasné predstavy o revenatizmc a vampirizme u Rusínov na Slovesku. In: Milán KOVÁC — Attila KOVÁCS — Tatiana PODOLINSKÁ (cds.): Cesty na druhy svet. Smrz a posmrtny zivot v nábozenstvách sveta. Ceres Bratislava 2005. 276—287. JANCSÓ-SÍPOS Anna 2004. Boszorkányhiedelmek Zoboralján. In: PÓCS Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest. 492—499. p. JUHÁSZ Ilona, L. 2002a Rudna I. A temetkezés és a temetőkultúra változásai a 20. században. Komárom—Dunaszerdahely (Lokális és regionális monográfiák 2.) 2002b A permonyík. (A bányaszcllem és bányamanó egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágában). Fórum Társadalomtudományi Szemle 4 (2002) 2. sz., 127—141. p. KONCSOL László 1992. Kacsa, kacsa, boszorkány vagy! Régi csallóközi bűnügyek. Pozsony Kalligram KOVÁCS Ágnes — PÓCS Éva 1977. Boszorkány. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon 1. Budapest 346—348. p. MÉTRAUX, Alfréd 2003. A haiti vodu. Kalligram, Pozsony NAGY Ilona 1977. Boszorkánymondák. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon 1. Budapest, Akadémiai Kiadó, 348—349. p. PÓCS Éva 1981. Szemverés. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon 4. Budapest Akadémiai Kiadó. 636—638. 1990. Néphit. In Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Akadémiai Kiadó Budapest. 527—692. 2004. Igézet, szemverés: a nézéssel való rontás hiedelmei és rítusai. In Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok. Csoda és boszorkányság. Vallásetnológiái fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest, 402—435. p. VIRT István 2004. Boszorkányság a Nyitra környéki magyaroknál. In: PÓCS Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiái fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest, 482—491. p. Séítanic obyvatel'ov, domov a bytov 2001. Základné údajc. Národnostné zlozenie obyvatel'stva. Statisticky urad Slovenskcj republiky. 154—155. p. ILONA L. JUHÁSZ „DOCH, ES GIBT IMMER NOCH HEXEN!" Hexenglaube und Verwünschung im 21. Jahrhundert in einer Bergarbeitersiedlung von Gömör In einer Bergarbeitersiedlung von Gömör, benannt Rudna, wurden von einem Verfasser Anfang des 21. Jahrhunderts zahlreiche Glauben über Hexen und Verwünschung aufgezeichenet. Viele davon seien, der Meinung der Datenmitteiler nach, die verschiedene Altersgruppen vertreten, in unseren Tagén oder in der nahen Vergangenheit geschehen und wurde von ihnen mit Überzeugung behauptet, dass es Hexen auch noch heute im Dorf gáben. Die Verfasserin skizziert anhand dieser Glaubengeschichten über das Thema, was für ein Bild über die Hexen und Verwünschungen heutzutage, Anfang des 21. Jahrhunderts im Kreise der Bewohner lebt. Sie veröffentlicht reiche Beispiele über die in Hinsicht des Themas für wichtig gehaltenen Glaubensgeschichten. Auf derén Grundé ist festzustellen, dass es den Ansichten der Datenmitteiler nach bis an die heutigen Tagé im Dorfe immer und vorláufig Hexen gégében hátten, nicht nur eine, sogar auch mehrere. Es ist bemerkenswert, dass es in den Geschichten sowohl über die Verwünschungen der Menschen, als auch über die der Kühe vorkommt, dass auch der Arzt an diese Geschichten über die Verwünschung glaubt, wenn auch er sich das Heilen einer unbestimmbaren Krankheit betreffend hilflos fühlt. 109