H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Füvessy Anikó: 1883-as miskakancsó a tiszafüredi múzeum gyűjteményében
A kancsó több szempontból is igen figyelemre méltó. Nagyon jól adatolt, hiszen az eredeti tulajdonos unokája őrizte. Tudta, hogy apja keresztelésekor ajándékozta nagyapjának szomszédja, Bodó Mihály fazekas. 16 További adatokat a református egyházi anyakönyvek nyújtottak. Az újszülött szülei: Lember István és Dögei Erzsébet; az előbbi tiszaigari cseléd, az utóbbi mintegy 20 hold szántóval, legelővel rendelkező földműves család tagja. Lakásuk azon a falurészen található, ahol a fazekasok zöme élt. Közvetlen szomszédja volt Katona Miklós, kertlábasa Bodó Mihály, de 100 méteres körzetben lakott K. Nagy Bálint, Katona Mihály és Simon István is. 1880-ben kötöttek házasságot. Első fiúgyermekük, István 1883 májusában született. A miskakancsók a feliratok és a hagyományok szerint Tiszafüreden fiatalabb férfiaknak vagy házaspároknak készültek, néhány esetben keresztelői ajándékul. Ezekben az esetekben a gyermek keresztapja a fazekas volt. Bodó Mihály a gyermeknek nem volt keresztapja, szomszédi figyelmesség volt ajándékozásának oka. Az 1883-as kancsó feliratáról nem is derül ki, hogy keresztelői ajándék {„Készült 1883dik év Január Iső napján, a Lember István és Dögei Erzsébet számára. A ki iszik Belőlle Váljon Egésségére"), de a családi hagyomány egyértelműen ehhez az eseményhez köti. A kancsó más szempontból is megérdemli a figyelmet. A klasszikus megfogalmazást követi. Alapszíne fehéres, ólommáz fedi. Fején zölddel keretezett barna csákót visel. Csákója fedett, a bor betöltése egy nagyobb, kitöltésére pedig egy kisebb kör alakú nyílással. A nagyobb kört karcolt ötszirmú rozetta övezi. Oldalain barna rátétes keretben 9-9 barna rátétes, vörös közepű gomboláspánt. A kancsó jobb oldalán a rátétes keret has felé eső részén 11 kúpos gomb (1. kép). Hasán zöld, vörös nyelvét kiöltő tekergőző kígyó, melynek teljes testfelületét egymást keresztező vésett körök díszítik. Tekervényeiben nyolc három- és egy négykaréjos karcolt és színezett szerkesztett rozetta elhajló leveles ágsorra felfűzve. A rozetták közül a négykaréjos a legdíszesebb. Karéjait és közepét a fazekas barna pettyekkel kitöltött kettős körvonallal alakította ki. A vörös közepű rozetták szirmai zöldek, a zöld közepűeké pedig vörösek. Fülét és alatta a karcolt feliratot barnával színezett vékony rátétes csík keretezi, a rátétekben egymással érintkező karcolt körökkel. A fülön írókás zöld hullámvonal fut végig. A fület karcolt növényi ornamentika keretezi csúcsán 1—1 zöld közepű, vörös szirmú háromkaréjos rozetta. A folyóírásos szöveg Bodó Mihály kézírása (2. kép). A miskakancsó még a Tiszafüredre jellemző hagyományos színeket sorakoztatja fel: fehér, zöld, vörös és barna. A 19. század második felében szerkesztett dísszel és ilyen színösszeállításban még csak egy példányban maradt fenn, 3. kép. Kis vizeskancsó mely szintén Bodó-műhelyhez és az 1883-as évhez kötődik. 17 Ez a színezés egészült ki később Bodó Mihálynál az okkersárgával, melyből két datált 1890-es és egy datálatlan példány ismert. 18 A kancsó ugyan teljes biztonsággal a Bodó-műhelyhez köthető, de a készítő az ott segédéveit közel két évtizedig töltő Ballá György. A segéd az idősebb Nyúzó Gáspárnál volt inas, akihez Kiss Mihály fazekas kezessége mellett 13 éves korában, 1877-ben szegődtették. 19 Szabadulása után, az 1880-as évek elejétől már Bodó Mihálynál dolgozott. Az 1903-ban házasságot kötő fazekas ezt követően az egyházi és polgári anyakönyvekben már nem szerepel, elköltözött Tiszafüredről, további sorsa ismeretlen. 20 Utolsó, stílusban felismerhető munkája egy szerkesztett rozettájú butella, mely 1902-ben készült. 21 Bodó Mihály a 19. század utolsó két évtizedében a füredi fazekasok vonzáskörzetének egyik keresett mestere volt. A millenniumi kiállítás matyó házának edényeit is nála rendelték meg. 22 A megrendelt darabok elkészítésében fia, Zsigmond és segéde, Ballá György munkáját is igénybe vette. Ekkor már súlyos tüdőbeteg. 1896. június 15-én hunyt el. 23 Műhelyének vezetését 15 A kerámiák mellett 1882-es festett bölcsőt, több szőttessel díszített törülközőt, szakajtóruhát, hímzett keresztelőtakarót is meg tudtunk vásárolni. 16 A kancsó ugyan felirata szerint 1883. január 1-ón készült, de a fazekas májusban adta át a házaspárnak, ezért kötik készítését a gyermek keresztcléséhcz. 17 NM 129520. 19 20 21 22 1890: NM 106182. (Boros Miska); Lazetzky-gyüjtemény-Budapest (Üres Miska). Mindkettőn hosszú, verses felirat Bodó Mihály kézírásával, de nem megrendelésre készült, mert tulajdonost nem tüntet fel.; FM 60.2.1. FÜVESSY Anikó, 1982. 165. Tiszafüred Polgári Házasságkötési Anyakönyve 111/77. NM 129527. KRESZ Mária 1961. 159. 71
