H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bartha Júlia: Nem a ruha teszi az embert!

-• 3. kép. Hátrafelé nyilazó kun harcos 4. kép. Kun harcos viselete (rekonstrukció) löp fermói püspök pápai legátus szigorú meghagyása, kö­vetelvén a „kun süveg elvetését, melynek használata a magyarságnál már szokásba jött". A fejfedő mint a társa­dalmi és etnikai, olykor vallási hovatartozást mutató jel, a legszívósabban ellenállt mindenféle tiltó rendszabálynak. A süveg talán az egyetlen olyan viseleti darabunk, amely­ről kimutatható, hogy a katonaság révén használatban volt egészen a 19. századig, amikor is kiszorította a kalapvise­let. 4 A székelyderzsi unitárius templom 1419-ből való fal­festménye Szent László és a kun harcát ábrázolja. Szám­talan forrás idézi a falfestményt, leginkább a fegyver- és a viselettörténeti kutatások kapcsán. A kun vitéz keleti vise­lete a Képes Krónikában 5 látottakra emlékeztet: felhajtott karimájú hegyes süveg (amilyen a mai kazak-kirgiz kalpag formája), valamint varkocsba font haj, bajusz, bő ujjú kaftán, amit keskeny öv fog össze. A krónika viseleti ábrázolásait áttekintve a felsőruhákra is érdekes adatokat találunk, különösen a szabásvonalat illetően. A Kálti Márk Képes Krónikájából (1358) való raj­zon IV. (Kun) László királyt kedvelt kunjainak viseletében ábrázolta a rajzoló. Alighanem ez a leghitelesebb viselet­történeti adataink egyike, persze a régészeti leletek mellett. A felül csákóra vágott szárnyú, alul bővebben aláomló, hosszú szűk ujjú kaftánja elöl csípőig felhasított, így lova­golni is lehetett benne. Alatta kék harisnya és hegyes orrú cipő látszik. Keskeny, a csípőn áttekert öv és a nyaknál kerek mellboglár díszíti az uralkodó piros ruháját. Fején felhajtott szélű hegyes süveg, amelynek tetején több ágú korona látható. A király kezében a felségjelvények: a jogar és az országalma. Ugyancsak a Képes Krónika ábrázolásairól ismerjük az előkelő női viseletet: Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége, testhez simuló, mell alatt húzott, csípőtől lefelé enyhén redőzött, alul prémszegélyes vörös ruhát hordott. A vállára hermelinprémes, aranyszínű palást borul. Fején főkötőt visel, ami a vállára omlik s ugyancsak prémes. A gyermekek ruházata a felnőttekét utá­nozta. A középkorban általános volt, hogy — a csecsemőkorból kinőve — a gyermekek a fel­nőttekéhez hasonló ruhát hordtak. A régészeti leletek megerősítik azt a felte­vést, hogy a szabásvonal jó ideig megmaradt, mintegy tovább őrizve a keleti jegyeket. A nagykunsági régészeti ásatások a kun szállás­temetőkben azt mutatják, hogy az elhunytat viseletben temették el. A 14—16. században szokás volt, hogy a holttesteket az életben használt ruhában tették nyughelyükre. Egyik ékes bizonyítéka ennek a karcag-asszony­szállási temető ásatása során tett megfigyelés, miszerint a 14. századi kun viselet a nadrág, kaftán, övvel. Ez jellegzetes nomád viselet volt, amit csak a kunok hordtak. A csengelei kun ásatásokon tett megfigyelés azt tanúsítja, hogy a nők viselete nem túl gazdag, annál díszesebb azonban a hajadon lányok és a gyermeklányok viselete. Aranyozott vagy ezüsttel bevont övek, amelyeken gótikus mintára bronzból készült csatok, szíjvégek voltak. 7 Ugyanitt némely sírban díszes pártát talált az ásató régész, Horváth Ferenc. Aló. századi kun szállástemetőkben, a Karcag mellett feltárt viseletmaradványok mindegyike lila színű volt és az utólagos festés nyomait mutatta, ami fontos bizonyítéka annak, hogy a karcag-orgondaszentmiklósi és a karcag­asszonyszállási kunoknál a gyász színe a lila volt. Viseletkiegészítők: gyűrűk, párta, pártaöv, főkötő Az alföldi lakosság körében a 14. században már divat volt olyan ezüstgyürük viselete, amelyek nagy, kerek fe­jébe monogramokat vagy egyenlő szárú kereszteket, eset­leg madarak sziluettjeit vésték. A karcag-orgondaszent­miklósi kun ásatások leletei között is találunk ilyeneket. A gyűrűk között gyakoriak a liliomábrázolásúak is. A kuta­tók álláspontja az, hogy ezeket a viseletkiegészítőket nem használták a dolgos hétköznapokon, kizárólag az ünnepi viselet díszítésére voltak alkalmasak, s azokat a halottak­kal is eltemették. A nagy kerek fejű gyűrűk mellett hasz­náltak karikagyűrűt is, amely ezüstből vagy bronzból ké­szült, széles, lapos vagy domború volt. Párták A gyöngyös, fémből készült lemezekből álló, fémszá­lakból sodrott, a fejet övező szalagot, koszorút nevezték pártának. Számtalan közmondás jelzi, hogy a pártaviselet a családjogi státust jelezte, csakis a hajadonokat illette meg. Akinek , fejébe sült a párta", „pártában maradt", az nem 3 MOJZIS Dóra 1988. 76. 4 BARTHA Júlia 2002. 138. 5 Képes Krónika 1987. 6 SELMECZI László 1992. 16. 7 HORVÁTH Ferenc 2001.70. 8 SELMECZI László 1992. 39. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom