H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Bartha Júlia: Nem a ruha teszi az embert!
5. kép. Párták ***r~~WW""WW "W? ment férjhez, vénlány maradt, vagy a „tóra termett pártát" ugyancsak a vénlányok hordták. A legrégebbi párták a 11—13. századi sírokból kerültek elő, már ezeket is gyöngyszem díszítette. A gyöngyöspárta egészen a 19. század végéig divatos volt. 9 Néhány vidéken később is hordták. A párta díszítése rangjelző is volt egyben, minden lánynak illett viselnie. Viselőjénekkorára lehetett következtetni a párta abroncsának méretéből. A karcag-asszonyszállási ásatások során, a 239. sírból került elő gyöngyöspárta, ami jól mutatja, hogy a 14. századi kunok is hordták ezt a viseleti darabot. Alföld-szerte elterjedt volt, de a debreceni gyöngyös-bogiáros párta külön stílusjegyet képviselt az alföldi viseletben. 10 Miként a fejrevalók mindegyike, ez is a 18. század végéig, a 19. századig tartotta magát. Már jó évszázada, hogy a magyarság nem visel pártát, de bízvást mondhatjuk, hogy viselése valaha általános volt a hajadon lányok körében. Pártaöv A magyar nyelv is sokat változott az elmúlt évszázadokban. A régi nyelvben a párta nemcsak a mai értelemben vett fejdíszt jelentette, hanem valamit körülvevőt, övezőt értettek alatta. Ebből következően a pártaövet nemcsak a férfiak, hanem az asszonyok is viselték, később vált el a fejdísz és a derékon hordott öv fogalma és értették & párta alatt a leányok fej díszét, pártaöv alatt pedig a derékon viselt övet. A pártaöv eredete bizonytalan, a szövéstechnikája feltételezések szerint Ázsiából került hozzánk, valószínűleg már a hunokkal. A régészeti leletek azt igazolják, hogy a 12—13. században használatuk az Alföldön általános volt. Talán nem hibás az a feltételezés, hogy a pártaöv az egykor viselt fegyverövből alakult ki, hiszen az a funkció, hogy a legfontosabb használati tárgyakat, a mindig kéznél lévő készségeket a férfiak és a nők is a derekukon viselt övre akasztva hordták, erre enged következtetni. A csengelei kun leletek között díszes, veretes pártaöveket talált az ásató régész, Horváth Ferenc. ' A karcagi ásatások során előkerült övek díszítése hullámmintás sávos ezüstveretek és oroszlános csatvég. A pártaöv nagy értéket képviselt, amit jól mutat egy kecskeméti tanácsi jegyzőkönyv, melyben egy tanú azt vallja, hogy Kun Tamásné hagyatékában „sok ezüst jószágot és egy rostélyos ezüst pártaövet" látott. A pártaöv a leggszokottabb, mindig kéznél lévő tárgyakat tartotta. Díszítményei között gyakori az oroszlános díszítés, a hatágú csillagot ábrázoló ezüstlemez, kapcsoló része apró négyszögekre osztott ezüst| lemezekből állt.' 2 A pártaöv a 18—19. századi viseletváltáskor kiment a divatból, de rokon 6. kép. Pártaöv népeinknél, így a közép-ázsiai törököknél máig használják. 13 1I.;1Í : ^11 7. kép. Kazak pártaöv 8. kép. Oroszlános csatdísz a karcag-orgondaszentmiklósi régészeti leletből 9 MOJZIS Dóra 1988. 100—101. 10 V. SZATHMÁRI Ibolya 1993. 19311 HORVÁTH Ferenc 2001. 70. -224. 12 MOJZIS Dóra 1988. 107. 13 MARGULAN, A. H. 1994. 38—147. 51
