H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bartha Júlia: Nem a ruha teszi az embert!

BARTHA JÚLIA NEM A RUHA TESZI AZ EMBERT! A Nagykunság népviselete A kunok viselete Nem a ruha teszi az embert! Nem a köntös teszi a papot! — szól az ismert közmondás. Igaz, de a viselet minden kultúrában jelkép is egyben, amely a társadalmi rangot, kort, vallást, etnikai hovatartozást is mutatja. Vonatkozik ez a Nagykunság népviseletére is. Különösen a 20. század végén irányult újra a figyelem a népviselet felé. Ahogyan erősödik a globalizáció nyomása, úgy, mintegy társadalmi ellenállásként, megmutatkozik a saját kultúra, a lokális értékek megmutatásának az igénye is. Természetes reakciója ez a társadalomnak, minden sorsforduló idején így volt, olykor nemzeti jelképpé is vált a viselet. De milyen volt a Nagykunság népviselete? Mit hordtak a kunok? A viselet történetében különféle korszakokat különíthe• • .••....: doltság idején. A kunok erősebb hatást gyakoroltak a magyar műveltségre, így a népviseletre is, mint azt korábban feltételezték a kutatók. Mindez következik abból, hogy a tatárjárás után a Duna—Tisza-közét, a Körösök és a Maros vidékét a kunok szállták meg, s az ott maradt gyér számú magyarság nem tudta a kunokat beolvasztani. A keleti műveltségi hatást a kunok felerősítették, életmódjuk, szokásaik és viseletük olyan erős hatással voltak a magyarokra, hogy az alföldi magyar nép sajátos kun jellegéről szólnak a kutatók.

1 A viselet terén ugyanez a megállapítás érvényes. A viseletkutatás korai forrásai részben a krónikák képes ábrázolásai, részben a falfreskók és a régészeti ásatások leletei, illetve a temetkezési szokásokra vonatkozó megfigyelések. A régészeti ásatások leletei, de a történeti források is bizonyítják, hogy a kunok asszimilációja a 15. század második felében kezdődött, de különös jogállásuk 1. kép. A Képes Krónika, a viseletkutatás fontos forrása 2. kép, Kun viseletábrázolás a Képes Krónikából tünk el, s mint minden kulturális jelenség, ez is összefüggésben van a társadalom életével. Köztudomású, hogy a magyar kultúrát három rétegben érte keleti hatás: első a honfoglalás kori réteg, a második a 13. századi kunokkal került a magyar kultúrába, a harmadik pedig a török hórévén a kun kultúra számos műveltségi eleme maradt meg szinte napjainkig.

2 Hogy a viselet mennyire szembeötlő társadalmi jelenség volt a középkorban jói mutatja az 1279-ben itt járt Fü1 MOJZIS Dóra 1988. 77. 2 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1993. Vö.: SELMECZI László 1992., BARTHA Júlia 2002. 49