H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Tolnay Gábor: Terv a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hajózhatóvá tételére
A tiszai nagy öntözőrendszer s***»«p főcsatornájának nyomvonala l vsttozat Qgre&ett terv] 2. ábra Dörgő tanyához is vezet, és amely az úgynevezett Dörgőkanyar mellett halad egy ideig. (A térképen nyíllal megjelölve.) A Dörgő-tanya melletti partszakaszról integetett a kapitánynak a levélíró, és itt szállt fel a hajóra is. Néhány hónap múlva írta Dörgő Dániel a következő sorokat: „...és ha a' Körös foj ón gőzhajón akarnál hajókázni, onnan mennél Gyomára, mert meg áll ám a' Gőzhajó, csak inteni kell neki. " 5 Ezek az adatok más oldalról támasztják alá a Szikszai Mihály által leírtakat, és motiválják a „hosszú XIX. század" végéről bennünk kialakult képet az akkor élő emberek mindennapjait bemutatva. 2. A fő mondanivalómat egy kicsit terjedelmesebben vagyok kénytelen előadni. A téma már megfogalmazásra került az Országos Öntözésügyi Hivatal és az Öntözési Alap éves beszámolójában, amelyek az ONTÖZÉSÜGYI KÖZLEMÉNYEK 6 című folyóirat III. (1941) — VII—VIII. (1945—1946) évfolyamaiban láttak napvilágot. Ennek adataira támaszkodunk majd az alábbiak során. A Hortobágy—Berettyó-főcsatorna hajózhatóvá tételének terve már a XIX. században megszületett, hiszen szabályozása már az 1870-es évek végén megkezdődött. 1879-ben a gyulai Kir. Folyammérnöki Hivatal tervei alapján a Körösökön és a Berettyón nagyarányú munkálatok indultak meg. Mezőtúr város határában a folyamszabályozási és csatornaépítési (ti. Hortobágy—Berettyó-csatorna) munkálatokat az 1881. október 23-án megalakult „ Berettyó—Ivánfenék—Mezőtúr—Mesterszállási Vízszabályozási és Armentesítési Társulat" — amely ebben a formában 1895-ig működött — irányította és végezte. 1896. január 1-től a Mezőtúr-mesterszállási osztály teljes önállóságot kapott, és ekkor az elnöke már dr. Keller Imre (1831— 1903) mezőtúri ügyvéd, főmérnöke pedig Pikó Pál (1852—1910) mérnök lett. 8 „A társulat megalakulása előtt a szabadon csapongó vadvizek árja úgyszólván teljesen lehetetlenné tette a rendszeres gazdálkodást a mezőtúri határban, sőt magát a várost is rettentette elöntéseivel. " A társulat csatorna- és gátépítései 1881 őszén indultak meg, és négy szakaszra osztható a munkálatok időszaka: a) 1882—1884; b) 1891—1892; c) 1895—1898; d) 1925-től kezdődő időszak. 10 (2. ábra) A gátépítési munkálatok során a régi „Dobogó" fahidat 1,75 méterrel kellett megemelni." Ekkor érték el a munkálatok a közúti és ma vasúti híd közötti szakaszt, amelynek során a Berettyó medrét 14 méterre szélesítették. 12 Azonban a Berettyó 1895. évi áradása olyan nagyméretű volt, hogy a vízszint az 1888. évi szintet 70 cm-rel meghaladta, ezért a töltések koronáját meg kellett emelni. Az 1895—98-ban végzett gáttöltési munkálatokkal a folyóAz árvizkapu metszete umtn . wt ***** < tit Stton tért KtOm' A kapumozoatá bennoezés alaprajza 3. ábra Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. I. 186. Dörgő Dániai levelei: 1897. május 1-én írt levél. ONTÖZÉSÜGYI KÖZLEMÉNYEK: Műszaki és gazdasági folyóirat. Szerkeszti és kiadja a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal. Szerkesztő: Németh Endre. Megjelenési helye: Budapest. Nyomtatta a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. Első elnöke Bolváry Antal (1820—1909) mezőtúri ügyvéd, majd polgármester lett, igazgatója Szilassy Pál (1850—1924) mezőtúri ügyvéd, főmérnöke pedig Szlovák Jenő volt. A Mezőtúr kör10 11 12 nyékének pontos társulati neve a következő volt: „Berettyó— Ivánfenék—Mezőtúr—mesterszállási Vízszabályozó és Ármentesítő társulat Mezőtúr-mesterszállási öblözete". KORBÉLY József 1916., 1917. PIKÓ Pál 1901., 1931. A Vízszabályozó Társulat jubileumi közgyűlése. MEZŐTÚR ÉS VIDÉKE, 1931. november 1 -i szám. Ua. MEZŐTÚR ÉS VIDÉKE, 1886. január 17-i száma. Ua. 298
