H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Lukács László: A karácsonyfa a Nagy Magyar Alföldön

tojást az ilyen karácsonyi kalapból rakták a kotlós fészkébe." Horgosról (Csongrád m., Horgos) ismerjük a karácsonyfa egyik előfutárát, a koronafát, Móra István (1864—1957), az író testvérbátyja leírásából: „A karácsonyfát én még csak a kalendárium deczemberi képiről ismertem (Félegyháza). Hanem Horgoson (1886) láttam olyan karácsonyfát — gondolom most is van még, mert a piaczon is árulták azidétt — a melyiknek a szimbolisztikus jelentősége tisztább, könnyebb, mint a fenyőfáé. Ott a koronafa, glédics (Gleditschia triacanthos) ágait, töviseit becsavargatják czifrapapirossal, összekötnek kettőt-hármat, vagy átfonnak kettőt-hármat egy negyedikkel, az egészet virágcserépbe ültetik s a tüskökre szurkodnak aranyozott diót, aranyozatlan almát. Mellette van a sublaton kétfelül két csészében vagy két kis tányérban a Luczakor vetett, azóta kizöldült karácsonyi búza." Móra István Horgoson tanítóskodott. Kiskundorozsmán (Csongrád m.) különösen a szegények kisméretű fát vagy gallyat tettek a karácsonyi asztalra, papírból piros-fehér-zöld láncot, aranyozott- vagy ezüstözött diót, almát tettek rá. Mézeskalács szíveket sütöttek, és azzal, kevés szaloncukorral, gyertyával is díszítették. Jobbmódúak nagy fát állítottak, az már nem az asztalon állt, hanem valamelyik sarokban. Vízkeresztig nem nyúlhattak a fához, nem dézsmálhatták meg. Az utóbbi évtizedekben már a legtöbben magas fát vesznek, színes villanyégőkkel szerelik föl, sok szaloncukorral, díszekkel ékesítik.

26 Mindszenten (Csongrád m.) a karácsonyfa-állítás az 1900-as évek elejétől ismert, a faluban és a tanyákon egyaránt. A módosabb házaknál fenyőfát állítottak, a szegényebbeknél csak fenyőágat. Akadtak olyan családok is, amelyek száraz ágat díszítettek fel. Otthon készített csemegék: mézeskalács figurák, „szalagárés tészta", felfűzött pattogatott kukorica ékesítette a karácsonyfát.

27 Makón korábban zöldfát, később fenyőt díszítettek fel szentestére vagy karácsony első napjának reggelére. A legszegényebbek, a tanyán lakók is gondoskodtak legalább egy kis ágról: „Egy kis fenyőfát édösanyám mindig beszörzött, azt földíszítötte, de olyan nagy ajándékok nem vótak." Általában a sublóton helyezték el. Több helyen körberakták agyagból és vattából készült karácsonyi báránykákkal. Ide került a lucabúza is.

28 Apátfalván (Csanád m.) a régi századfordulón kezdett általánossá válni a parasztság körében is a karácsonyfa-állítás. A korai karácsonyfák között még sok volt a tujafa. Alá agyagból készült báránykákat és pásztort tettek. Az 1920-as évek előtt boti cukor (bolti cukor) még nem volt rajta, hanem dióval, mogyoróval, almával, színes papírból összeragasztott lánccal és kis gyertyákkal díszítették.

29 Penavin Olga Népi kalendáriumában a vajdasági magyarok karácsonyfájáról írta: „A karácsonyfa régen nem volt fenyőfa, hanem tüskés koronafaág, feldíszítve az almáriumra került a lucabúzával együtt... Karácsonyfa 24 BÁLINT Sándor 1977. 308. 25 MÓRA Ferenc 1913. 88. 26 BELLON Tibor 1995. 485. 27 DEMETER Lajosnc 1996. 559. 28 MARKOS Gyöngyi 2003. 200. helyett rozmaringágra kötöztek gyertyát, kis csengőt. Ujabban fenyőt díszítenek. A fenyőfa alá kerül a lucabúza meg az ajándékok. A fa alatt van még egy mogyorófavessző, amivel a gyerekeket fegyelmezik. " ° Doroszlón (Bács-Bodrog m., Doroslovo) az 1897-ben született Szálai Katalin a lucabúza és a karácsonyfa kapcsolatára utalt: „Nyócvan esztendős vagyok, de amiúta az eszemet tudom, Luca napján mindig vetünk búzát, ojan kistányérokba. Régen még rossz fazékba is, amibe aztán a karácsonfát állítottuk... Még most is ritka az ojan ház, ahun nem vetnek búzát Lucakó."

31 Doroszlón a XX. század elején még a lécből faragott karácsonyfákat is használták. Az első világháborút követő években a temetőárokban vágtak kökény- (Prunus spinosa L.) vagy szentjános {lepényfa, Krisztus-tövis, Gleditsia triacanthos L.) ágakat. Díszítéskor a tövisekre almát, aszalékot szúrtak. A karácsonyra sütött fonatosba ugyanúgy egy csokrot állítottak, mint a délszláv karácsonyi kalácsokba: „Edesanyámék fonyatost sütöttek karácsonyra, és poharat állítottak bele, hogy luk maradjon a közepin. Azt tették az asztalra, és egy kis csokor mirhát (egynyári üröm. Artemisia annua L.) állítottak bele, és átkötötték aranyszálla, ezüstszálla, piros szalaggá, és ez ott át háromkirálokig. "

n Korábban a fenyőfát lucabúzás fazékba állították, később díszes állványra helyezték. A karácsonyfa alá teszik a lucabúzát szép tányérban. Ugyancsak korábban a juhásznék gyapjú, vatta, kovász meg gyufaszálak vagy pálcikák felhasználásával juhokat, szamarat meg juhászt készítettek, sokan ezeket is a karácsonyfa alá állították. Kovács Endre szép leírásából megtudjuk, hogy a németországi vendégmunkás sors hogyan hatott a doroszlóiak karácsonyfa-állítására: „Kenyér után Németországban kötöttek ki, és vendégmunkásként egy-két évtizedet töltöttek idegenben. Hazatérve újabb részletekkel gazdagították a karácsonyi népszokásokat. Advent kezdetén karácsonyfát állítanak a házuk erkélyén vagy az udvarán, és magukkal hozott, színpompás díszeket helyeznek rá, amelyek éjen át messziről hirdetik a Messiás eljövetelét. Néhol élő fenyőfa szolgál karácsonyfának. Néhány év óta a templomtoronyra is fölkerült a nyugati szokást tükröző karácsonyfa. " Tancsik Zsuzsanna (szül. 1914) naplótöredékében a doroszlóiak tüskeág-karácsonyfájáról és a magasabb társadalmi csoporthoz tartozó kendergyáros család gazdagon díszített karácsonyfájáról is olvashatunk: „Nálunk a karácsonyfa sohasem fenyőből volt, hanem tüskeágból. Ezt a mi környékünkön könnyen be lehetett szerezni, mert a falu szélén laktunk. Én voltam a legidősebb a testvérek közül, így én mentem el „fát" választani. Válogattam a bokrok között. Estefelé volt, a ködtől már alig lehetett látni, de azért csak mentem, mert mindig úgy láttam, hogy no, az ott egy még szebb, még formásabb bokor. Szép is volt, különösen, ahogy csillogott a zúzmarától. Nagy örömmel vittem haza. Utam a szemközti Wittmann kendergyáros ék ablaka alatt vezetett, meg is álltam, és benéztem az abla29 SZIGETI György 1982. 198. 30 PENAVIN Olga 1988. 158. 31 KOVÁCS Endre 1997. 154. 32 KOVÁCS Endre 1997. 160. 33 KOVÁCS Endre 1997. 164. 28