H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Vas Béla: „Az én házam imádság háza legyen!"

újabb szabásúakat használják. A miseruhák színéhez alkalmazkodik a stóla. A stóla a papi hatalom jelvénye. Van aranyszínű miseruha is, amelyet csak a nagyobb ünnepeken használnak. (Karácsony, Húsvét.) Az egyházközségnek ehhez a ruhához csak egy stólája van. A vélumot (hosszú-stólát, textíliát) körmeneteken sálszerűen vállára borítva viseli az atya, és a szentségmutatót is ezzel fogja meg. A kereszteléseken, esküvőkön a palást színe fehér, bérmáláskor piros, temetéseken fekete vagy lila. Mise-ingek A jelenleg használt miseruha egyszerű szabású, fehér hosszúing. Finom, vékony szövetből készült, magas nyakkal, hosszú, bő ujjal, fehér és krémszínben. Neve: kukkulla. A ministráns ruhák ugyanilyen szabásúak, amelyekből összesen tíz darabbal rendelkezik a templom. A karingeket egyszerű szertartásokon használják. Félhosszúak, csipkével és hímzéssel díszítettek. Két darab van használatban. Misézéshez használt textíliák Korporáre — 60x60 cm-es terítő, amelyet a szentmise kezdetén a miséző kehely alá terítenek. Kehely-ruha — 40x25 cm-es fehér textília. Kehely-fedő — 15x15 cm-es erősen keményített fehér textília. Kéztörlők — felajánlás után használatosak. Oltárterítők Főoltáron használatos — fehér vászon, az oltár elejét díszítő terítő. Az oltár oldalát egy bőven lelógó terítő díszíti. Szembemiséző oltáron használatos — Szintén az elején lelógó, de már díszesebb terítő. A mellékoltáron, szobrokon, szószéken keskeny, díszes terítők szolgálnak. Az egyházközség tulajdonában összesen öt garnitúra van. Ezek ötven évesnél régebbi, úgynevezett réce kézimunka terítők. Van egy garnitúra oltárterítő kalocsai hímzéssel. Ezek negyven, negyvenöt évvel ezelőtt készültek, akkor kerültek újonnan az egyház birtokába. Egy—egy garnitúra húsz darabból áll. Legújabb szerzemény az úgynevezett gallon csipkéből készült garnitúra, amely tíz—tizenkét éves. Használaton kívüli miseruhák 1. Hosszú, fehér bő ing, nyakán ráncolva, az ujjvégeken és a ruha alján csipkével díszítve. Ehhez övet vagy cingulust (vastag, fehér vagy színes zsinórt) használtak. 2. Egy palást, amelyet szentségek kiszolgálásakor (keresztelés, bérmálás, házasságkötés) alkalmából öltött magára a pap. 14 CZIRMAYNÉ KOCSIS Róza 2006. 87—88. A világégések során, a két világháború közt, a harangok és az orgona sípjai kicserélődtek. Ennek oka pedig nem más, mint az 1916-os hadi helyzet miatti rekvirálás. Mindössze egy kis, csengő hangú harangocska maradt, amely imára szólította a megmaradt híveket. A szolnoki hídfőért folytatott harcban, 1919-ben a templom épülete belövést kapott, ablakai kitörtek, mely károkat a tanácsköztársaság bukása után Libor Mihály adományából hozták rendbe. Az elrekvirált harangokat hiába kerestették, ezért 1922-ben B. Kiss András 65000 koronát ajánlott fel új harang készítésére. Az ajánlattévő mesterek közül Szlezák László budapesti harangöntővel kötöttek szerződést, két harang öntésére. Az egyiket fentebb említett B. Kiss András szponzorálta, a másikat a rákóczifalvi hívek. A nagylelkű adományozó kérésére B. Kiss András kedves 12. kép. Miseruhák. A piros vértanúk ünnepén, a lila Advent és Nagyböjt időszakában használatos feleségének, Szurgyi Máriának nevét, mint keresztanyáét, rávésették az egyik harangra.

14 A harangok mai használatához tartozik, hogy a rendes vallási ünnepek és alkalmakon kívül a haláleseteket az alábbi módon jelzik: Férfiaknak csendítenek három rövidet a legkisebb haranggal, 2-3 mp különbséggel I-I-I-I I-I-I-I I-I-I-I, ezután a nagy haranggal adják mindenki tudtára a halálesetet. Ha női elhunyt van, akkor kettőt csendítenek, ha gyermek, akkor egyet a harangozás előtt.

15 15 Aszódi Tamásnc Szekeres Irén szíves szóbeli közlése. 209