H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Vas Béla: „Az én házam imádság háza legyen!"

VAS BÉLA „AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁG HAZA LEGYEN!" A rákóczifalvi katolikus Szűz Mária Neve templom leírása Rákóczifalva nagyközség Szolnok megyeszékhelytől tíz kilométerre, délre, a Tisza folyó bal partján terül el. Deklarált elődje Tiszavarsány település

1

, amelynek első okleveles említése 1075-ből való. A török hódoltság kezdetén egyik legnépesebb faluja a környéknek, ezért khász várossá emelik. A történelem során nem egyszer adott menedéket a környékbeli kisebb településeknek. Adatunk van rá, hogy 1658-ban a szomszédos Martfű teljes lakossága menekült a török-tatár csapatok elől az akkor népesebb Tiszavarsányba.

2 A sorozatos támadások miatt, valamint a török, illetve magyar részről történő túlzott, kettős adózás okán a lakosság 1697-ben ezt a települést is elhagyta.

3 A XVIII. sz. hajnalán a több évre néptelenné vált, jól művelhető, árvízmentes területet apránként újra birtokba vette a visszaszállingózó parasztság. A monda szerint a Rákóczi család vadászkastélyt építtetett a Tisza árterének magas partján. A XIX. sz. végére kisebb kolóniák, majorságok léteztek Szolnok városának védnöksége alatt a vidéken, amikor a Kincstár elhatározta, hogy a nagy határú település-kezdeményezést kiteljesíti, s egy új községet hoz létre. Fehér Miklós államtitkárt bízták meg a feladattal, aki 1882-ben 289 telepest szerződtetett. Az új helységbe 35 településről sereglett a lakosság. Többnyire reformátusok érkeztek a Tiszántúl környező községeiből, a római katolikusok távolabbi megyékből származtak ide.

4 A fejlődés ütemét jól mutatják az alábbi adatok: A lélekszám 1870. évben 366, 1880. évben 1383, 1890-ben 2460, 1900. évben már 3216 fő volt.

5 1903. január 1-je óta Felsővarsány pusztát Rákóczifalvához csatolták, így e pusztával együtt a római katolikusok száma elérte a 2600 főt.

6 A táblás telekbeosztású, egyre bővülő települést 1883ban Rákóczy, 1895-ben Magyarország helységnévtára Rákóczi néven jegyzi. Majd csak 1901-ben, az 113430/901. sz. belügyminiszteri rendelet nyomán nyeri el a Rákóczifalva nevet, a terület késő középkori ura, II. Rákóczi Ferenc országló fejedelem iránti tisztelet jeléül. Az első években a fentebb említett vadászkastély volt a település közigazgatási és katolikus egyházi központja. Itt jöttek össze a hívek vasár- és ünnepnapokon dicsérni az Urat Hám László kántortanító gyámsága alatt, aki az énekeket vezette, evangéliumot olvasott, előimádkozott. A katolikus templom előzménye egy 1850-ben épült urasági kápolna, amelyet Wodiáner báró családja temetkezési helyül is használt. 1882-ben megalakult a felekezet iskolaszéke, amelybe Pesti Lajos és Hám László tanítókat is beválasztották. 1888-ban a katolikusok az akkor még meglévő Rákóczi kastélyt vették igénybe tanítás céljára, ahová ekkor már 147 tanuló járt. 1892-ben a buzgó hívek között mozgalom indult, hogy templom építtessék a faluban. A kezdeményezés élén Karkecz Alajos szolnoki házfőnök és a hitközség vezéremberei állottak. A leendő templom helyét katonai térképészek jelölték ki. Építési munkálatai során értékelhető régészeti leletek kerültek elő. Bronzkori halotti urnák, edények és bronztűk, amelyek egy része jelenleg a helyi általános iskolában is látható, bár a szolnoki Damjanich János Múzeum tulajdonát képezik. Bővebb információt múzeumi kiadványokból szerezhetünk.

8 A kastélyt 1892-ben elkezdték bontani, s kövei felhasználásával 1893-ban többek között felépült a katolikus templom is. A templom építését a hívek nagylelkű adományából, a környékbeli nagybirtokosok pénz- és munkamegajánlásából, valamint az akkori váci püspök, Schuster Constantin 11050 Ft értékű visszafizetendő segélyéből finanszírozták. A kölcsön törlesztésére olyan megoldást találtak, hogy a hitközség köteleztetett az építési összeget húsz éven keresztül évi 500 Ft részletekben a káptalani pénztárnak megadni. Ezen intézkedésével azt akarta elérni a főpap, hogy a pénzből alapot létesíthessen a templom javára. Imígyen gondolta megvalósíthatónak a templom fenntartását, Jegyzőkönyv Rákóczifalva Önkormányzat Képviselőtestület 2005. szeptember 10-i Varsány-napi üléséről. 138/2005./IX. 10/sz. határozat tárgya: Rákóczifalva Varsány örökösének nyilvánítása. Nagyközségi Könyvtár dokumentumtára, Rákóczifalva. Adatok Szolnok megye történetéből. I. kötet. 587. Adatok Szolnok megye történetéből. II. kötet. 134. 4 Adatok Szolnok megye történetéből. II. kötet. 135. 5 1970. évi népszámlálás Szolnok megyei adatai. 460. 6 Szerző nélküli kézirat, Nagyközségi Könyvtár dokumentumtára, Rákóczifalva. 7 CZIRMAYNÉ KOCSIS Róza 2006. 5. 8 STANCZIK Ilona 1975. 62. 201