H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Örsi Julianna: A paraszti társadalom kutatásának kérdései

A Nagykunság kistérségekbe osztása 2004-ben tesítésnél túlsúlyba kerültek a politikai és gazdasági szem­pontok. Elsősorban a vidékfejlesztés szakemberei dolgozták ki a koncepciókat, szerveztek a témában ta­nácskozásokat. Majd a falukonferenciákon elhangzott elő­adásokat tanulmánykötetekben tették közzé. 22 A Békés­csabán megtartott Alföld-kongresszusok hasonló célt szolgálnak egy nagy táj, az Alföld fejlődésének elősegí­tésére. 23 Kutatásunk szempontjából különösen fontos a Csatári Bálint által irányított Alföldkutató Intézet átfogó kutatási programja. 24 A Magyar Tudományos Akadémia stratégiai kutatási eredményei beépülnek a társadalom­irányításba. 25 Bizonyára szükség lenne a közvetlenebb párbeszédre a néprajz és a különböző tudományágak művelői és a kutatási eredmények alkalmazói között. A társadalomföldrajz, a néprajz, a kulturális antropológia, a demográfia, a szociológia és egyéb tudományágak kutatási eredményeinek, problémafelvetéseinek kölcsönös meg­ismerése olyan közös eredményt hozhatna, amelyet a társadalom irányítói is hasznosíthatnának. Fontos kutatási témának tartom tehát a néprajzi csoportok, vonzáskörzetek alakulásának, jellegzetességeinek vizsgálatát a jelenleg folyó kistérségi szerveződések tükrében. Kérdés, hogy megvannak-e még a néprajzi csoporthatárok, jellemez­hetők-e még speciális kulturális jegyekkel ezek a közös­ségek, avagy a néprajzi csoport történelmi kategóriává vált, és mint táji közösség megszűnt, beolvadt a nagytáji csoportba vagy az összmagyar kulturális tégelybe. Adódik a kérdés, létrejöttek-e olyan termékek, kialakult-e olyan magatartásforma, fejlődési útvonal, amellyel egy telepü­léscsoportot jellemezhetünk az ezredfordulón. Vélemé­nyem szerint igen. A kistáji csoportok ilyen jellegű vizs­gálata hozhat olyan eredményt, amely magyarázatul szol­gálhat az országos fejlődési trendektől való eltérésre. Ugyanis az is nyomon követhető, hogy egy-egy település 22 KOVÁCS Teréz 2000. 23 NAGY Erika — NAGY Gábor 2005. hogyan veszít teret, vagy éppen hogyan indul el a fejlődés útján. Egy-egy város ugyanis dinamikájával lehet pozitív hatással a környező településekre, de túlzott érdekérvénye­sítése kapcsán lehet bomlasztó is a kistérségre vagy néprajzi csoportra. Ennek szemmel látható példája a Nagykunság szétszakítására tett politikai-közigazgatási lépések sora. A térkép mutatja, hogy a történelmileg, nép­rajzilag összetartozó csoport, városok közössége, külön­böző statisztikai kistérségekbe sorolva veszített erejéből. Ezzel szemben a Jászság meg tudta tartani egységét, és ennek következtében az érdekérvényesítő képessége is jóval erősebb. A hivatalos adatok alapján készült tér­képeken is jól látható, hogy 2004-től megszaporodtak a kistérségek. 18 kistérség változtatta meg a határát. Az Alföldön általában olyan kistérségek váltak ketté, ahol két hasonló nagyságú város is volt egy kistérségben. A vezető pozícióra áhítozó második megszervezte a maga körzetét, és kivált a nagyobb egységből. (Az Észak-Alfóldi Ré­gióban például újonnan jött létre a Mezőtúri, Derecs­ke—Létavértesi kistérség stb.) Ezek a települések nyerte­sek lettek, de nem biztos, hogy a velük tartók is. Külö­nösen akkor vannak nehéz helyzetben, ha nem természetes fejlődés eredményeként jött létre az új kistérség. így például identitászavarba kerülhetnek az egykori szabad kerületek városai. Nem könnyű egy új kistérség lokális identitását felépíteni, ha annak nincs közös múltja. Persze a jelen szervező erejét (pl. gazdasági erő, turisztikai erő) sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A Nagykunságról legha­marabb Kunszentmárton leszakadása volt megfigyelhető. Kun emlékmű avatása Túrkevén 2000-ben Mivel a Tiszazug falvai természetes vonzáskörébe tartoz­tak, így az ott betöltött vezető szerep kielégítette. Kunhe­gyes már nehezebben tud azonosulni Tiszafüreddel, hiszen a történelmi gyökerek különbözőek. Ha valami össze­hozhatja őket, az a Tisza-tó üdülőkörzet fejlesztési lehető­sége. Az új kistérségbe kerülés Túrkeve számára nem jár pozitív eredménnyel, szemben Mezőtúrral. Ugyanakkor mindannyiójuknak meg kell küzdeniük az új imázs kialakí­tásáért. Ezzel a folyamattal ellentétes irányt is megfigyel­hetünk, hiszen egyre erősebb a kun hagyományok felele­24 CSATÁRI Bálint 2000. 441 —449. 25 CSATÁRI Bálint—TÍMÁR Judit 2002. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom