H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Örsi Julianna: A paraszti társadalom kutatásának kérdései
Nagykun bandérium bevonulása a kisújszállási nagykun bálon 2005-ben venítésére tett törekvés. (Erre példák a nagykun napok, a kunkapitány-választás, a nagykun bandérium, a nagykun bál — amint azt a fotók is mutatják.) Sőt azt is megfigyelhetjük, hogy ma már egyre több nem kun település is a Kunsághoz tartozónak vallja magát. Az állam által preferált, elfogadott társulások mellett találunk olyan, a civil szférába szorult vagy eleve ott létrejövő kistáji szerveződéseket, amelyek vagy a közös történelmi múlt vagy a jelen azonos problémáinak megoldáskeresése hoz össze, tart egyben. Ilyenné alakult például a Nagykun Együttműködési Társulás. A belső fejlődés eredményeként létrejövő, — nevezzük — kistáji civil szerveződéseknek azonban meg kell erősödniük ahhoz, hogy a civil szféra határait kibővítve, az állammal is elismertessék létjogosultságukat, és nagyobb szerephez jussanak A társadalomkutatás új lehetőségeit látom a helyi társadalom belső működési mechanizmusának feltárásában is. A helyi önkormányzatok és a lakosság kapcsolatának, a belső kapcsolatrendszer működésének, a kulcsemberek kiválasztódása módjának és szerepének megfigyelése ugyancsak hasznosítható a törvényszerűségek levonására. A helyi civil szerveződések vizsgálata ugyancsak felfogható egy kísérletnek, amelyben a kutató nyomon követheti az ember közösségi lényéből fakadó igényét és próbálkozását a közösségalkotásra. Az önszerveződés hatása a település fejlődésére olyan belső erő, amely a kedvezőtlen külső tényezőket tompíthatja, sőt olyan pluszt adhat, amellyel az kiugorhat a környezetéből. 26 Nem utolsó sorban napjaink vizsgálatának nagy lehetősége a helyi társadalomszerkezet átalakulásának megfigyelése. Régi társadalmi csoportok elevenednek fel, új csoportok alakulnak elsősorban a gazdasági, társadalmi és politikai érdekek mentén. E csoportok életmódjában, élet26 A nagykunsági civil szervezetek kutatásával a Lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban VADÁSZ István, HEKLINÉ HERBÁLY Katalin és BARTHA Júlia is foglalkozott. Tanulmányaik a Nagykun Kistérségi Tanulmányok köteteiben megjelentek. Lásd 19. jegyzetpontot! Most van folyamatban ÖRSI Julianna: Nonprojit szervezetek térségi, települési kötődése, a helyi társadalomba való beágyzódása alföldi példák alapján — kutatása az Alapítvány a Felsőoktatásért és Kutatásért támogatásával. vitelében fellelhető különbségeket nemcsak az egyéni gazdasági lehetőségek, vagy éppen korlátok szabályozzák, de jelentős szerepük van a státusz-szimbólumoknak, a | presztízs javaknak. A kommunikációs forradalom, a fogyasztói társadalom egyre inkább rátelepszik az emberre, az egyénre, ezzel is elősegítve a globalizációt. Nagy kérdés, hogyan tudja megőrizni mégis egyéniségét, saját kultúráját, nemzeti örökségét a ma embere. A néprajz finom módszereivel, emberközeli és nemzeti hagyományt tisztelő aspektusával megmutathatja a társadalomnak, hogy az európaiság közös értékei között helye van a nemzeti értékeknek is. 2 Az egyéni magatartásformák, szemlélet, stratégiák feltárása rávilágít a tennivalókra. Tennivaló pedig van bőven. Csak egyet említek ezek közül, 7 mégpedig a családkutatás hasznosíthatóságát hazánk népesség-alakulása negatív tendenciájának megállításában. A nagykunsági kutatások tovább árnyalják a Glatz i Ferenc által irányított MTA stratégiai kutatásait mind a i helyi társadalomra, mind az életminőségre vonatkozólag. 28 Itt elsősorban Krizsán József Örsi Julianna és Szendrei i Eszter kutatási eredményeire kell hivatkoznunk. 29 Tovább folytathatnám azokat a jelenkori vizsgálati 1 területeket, amellyel a néprajz hozzájárulhat a mikrotársadalom működésének megismeréséhez, de nem teszem, i Csak arra utalok, hogy 2004-ben kidolgoztam egy, az , Eszak-Alföldi Régió kistérségeire vonatkozó kutatást, amely remélhetőleg előbb-utóbb beindulhat, és újabb eredményeket hozhat a néprajzosok közreműködésével a társadalomnéprajz asztalára. 30 t írásomat gondolatébresztőnek szánom, mellyel ösztönözni szeretném elsősorban a társadalomnéprajz iránt érdeklődő kutatók új nemzedékét kutatási tervei megfogalmazásához. Összegezve azt mondhatom, hogy a néprajztudomány számára nagy lehetőség napjaink változó i társadalmának vizsgálata. Ehhez azonban szemléletváltás : kell. Több programadó, elismert kutatóra lenne szükség, ', aki elfogadja, sőt felvállalja a jelenkutatást, és irányítja a fiatal nemzedék ilyen irányú érdeklődését. Elméleti, módszertani és gyakorlati (terepmunkán alapuló) kérdések, i munkaprogramok, projektek kidolgozására és megvalósítására, országosan. A néprajz a tudatosan felvállalt vidéki kutatásban olyan hozzáadott értéket termelhet a társai dalomtudomány számára, amely segíti annak fejlődését. Ugyanakkor, bár alapkutatást végez, de eredményei hasznosíthatók a társadalomirányítók számára. Mindezzel emelhetjük a néprajz pozícióját a tudományok között, amely segítheti a kulturális intézmények és színterek fejlődését, a lokális közösségek erősítését, végső soron hozzájárul a magyar kultúra és műveltség fejlődéséhez. 27 ÖRSI Julianna 2005. 209—215. 28 ANTAL Albert et al. 2002; KOLOSI Tamás—TÓTH István György 2000; 29 KRIZSÁN József 2004. 189—232.; ÖRSI Julianna 2004.; ÖRSI Julianna 2004.; SZENDREI Eszter 2004. 233—262. 30 ÖRSI Julianna: A társadalom kihívásai — a kistérségek válaszai az Észak-Alföldi Régióban. NKFP-5/109/04. szám alatt benyújtott pályázat 125
