H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Korkes Zsuzsa: „Súskálás"

volt. Engem letakart és a fejem fölé tartotta a hideg vizes tálat, és hirtelen beleöntötte az ólmot. Az ólomöntés már nem a gyógyulást segítette, hanem, hogy megtudják, hogy mitől van megijedve. Úgy mondták valamikor, hogy kirajzolódtak olyan tárgyak, amitől megijedt. És ez érdekes dolog, nekem a szívem rajzolódott ki és ilyen hosszú fekete tövisek álltak ki, és azt mondta ez a Kiss néni, hogy a szívemen volt ez az ijedelem. Az anyukám úgy vette észre rajtam, hogy én megint megijedtem, hogy így köhécseltem. " Galgamácsán is gyógyított egy bizonyos Kata néni. „Nekem imádkoztak a fülembe, mikor kicsi voltam. Megijedtem. Ezt a Kata néne tudja. Úgy csinál, előbb egyik fülibe, akkor a másikba, meg a szívinéi imádkozik susogva, akkor a térgyinél, azután sokáig, nagyon sokáig imádkozik. " A felolvasztott ólmot a beteg feje fölött egy vízzel telt tányérba öntötte. „Az nagyot sercen és a szívet meglátni. Ha meg van ijedve, piszkor körülte az ólom." Az öntést háromszor ismétlik, közben imádkoznak. Ha valaki nagyon beteg, akkor egymás után három nap csinálják. „A szív tisztul le, akkor fényes lesz (az ólom), olyan mintha ezüst lenne. És az ólmon meglátszik, hogy mitől ijedt meg. '* Püspökhatvanban még napjaikban is élnek olyan asszonyok, akikhez rendszeresen járnak súskálásra. Az egyik Varga Mihályné Szűcs Julianna, aki a nagymamájától vette át a gyógyítás tudományát. „Az én nagymamám tudott gyógyítani ijedtséget, gilisztát, izületi gyulladást. Mondta nekem, hogy tanuljam meg, mert tőlem fog használni, mert én első szülött gyerek vagyok a családban. Na akkor megtanultam az ijedtségre és a gilisztára és milyen buta vagyok, hogy az Ízületre valót nem tanultam meg. Ez egy imádság, amit csinál a fülbe. Egyik fülbe, másik fülbe, jobb felén kell kezdeni. Ez olyan betegség, amire az orvosok semmit nem találnak rá, csak rosszul van az az illető. Elég sokan jártak már itt, nemcsak innen, hanem vidékről is. Ácsán lakott egy ideggyógyász orvos, akihez járt egy fiatalasszony. Az is olyan beteg volt, összeesett akármikor, meg félt meg sírt, de semmit nem találtak nála. Ez az orvos mondta neki, hogy a Vargáékhoz kellene mennie súskálásra. Még csak egyszer csináltam neki, jött másnap, de már akkor pihentebb volt az arca. Három napon keresztül aztán kihagyás, aztán megint három napig, megint egy kihagyás és megint három napig kell csinálni. Úgy az igazi. De ha valaki messziről jön, akkor azért megcsinálom egy nap kétszer is, hogy ne kelljen neki mászkálni. Az imádságot csak tótul tudom, egyszer leírtam és átfordították magyarra, de az nem az igazi már. „ Bot'e, Otce, Pahe, Jet'ise, Kriste! Dajt'e mi st'aslivú hod'inku zapocat', st'aslivejsú dokonaf mojej krst'enej (az illető neve) na dobrí osoch dad'. Nerobín ja to mojó mocov, ale robím pahe Jet'ise Krist'e, pomocov. Odhahiam z l'akovjej hlave, zo srca, zo seckích údov, sed'end'esiaf l'akov, sed'end'esiaf pret'ahov, sed'end'esiat' zráhikov Obeteyem túto modlidbicku svatému Salvatórovi, svatému Valentínovi, sed'em l'akovej Matki 6 MOLNÁR Rózsa 1947. EA 1056. 7 Köszönetet mondok Zsilák Máriának a szlovák nyelvű szöveg leírásáért és a fordításért. 112 Bot'ej, aj siest'im ranám co Pán Kristus na svojej rad'e mai „i mav. Fordítása: „Istenem, Atyám, Uram, Jézus, Krisztus! Add, hogy szerencsés órában kezdjem, még szerencsésebben fejezzem be/ végezzem be, (az illető neve) hasznára legyek. Nem saját erőmből, hanem Jézus Krisztus Urunk segítségével űzöm ki fejéből, szívéből, minden tagjából a hetven ijedtséget, hetven nyavalyát, hetven frászt. Felajánlom ezt a kis imádságot szent Szalvatornak, szent Valentinnak, hét ijedelmes Istenanyának és Krisztus Urunk hat sebének, ami a testén volt. " A szlovák imádság után Miatyánkot és Udvözlégyet mondtam, de azt már magyarul. Ezt kell háromszor az egyik fülbe, háromszor a másik fülbe elmondani és mindig keresztet vetni és egyet meg a szíve fölé. Amikor én ezt elmondom, akkor olyan ásítozás jön rám, jön a könnyem, rosszul érzem magam. Akkor tudom, hogy használ neki, vagy nem használ. Ha nem ásítozom, és nem könnyezem, akkor nem ez a baja, akkor nincs megijedve. Sokszor a betegség nem azonnal jelentkezik, hanem csak később. Jártak hozzám egy kisfiúval, neki többször is meg kellett csinálni, mert nagyon nehezen oldódott, nagyon el volt öregedve. Minden éjjel rosszul volt. A betegség nála először 3 hónapos korában jelentkezett, kórházba is vitték, de nem találtak nála semmit. Aztán 3 éves korában, amikor óvodába került megint volt. Mondta nekem az anyja, hogy 3 hónapos terhes volt, amikor nagyon megijedt, de a betegség nem őrajta jött ki, hanem a gyereken. Mikor már kezd gyógyulni a beteg, azt már odahaza is észre veszik, hogy jobban van. Először csak úgy ébred fél éjszakánként, hogy egyszer egy héten, aztán egy hónapban egyszer. Azt én is megérzem, hogy meggyógyult a beteg. Azért van neki utóhatása. " Galgamácsán gyűjtötték azt az imádságot, amelyet feltételezhetően szintén ijedtségre mondtak el, és a püspökhatvaninak egy szövegvariánsa. Sajnálatos módon a gyógyítás módját nem írták le. „Istenem Atyám Uram, Jézus Krisztuskám, Boldogságos Szűz Mária és Istennek minden szentjei adjatok szerencsés órát kezdeni, szerencsésebbet végezni. Jó hasznára adni annak, aki meg van szentelve és meg van keresztelve Anna névre. Nem csinálom én ezt az én saját magam erejéből, Uram Jézus Krisztus segítségével kihajtom én ennek, aki meg van szentelve és keresztelve Anna névre fejéből, szívéből, hátából, két karjából, hasából, gyomrából, két lábából és az összes végtagjukból 70 ijedtséget, 70 nyavalyát, 70 fenét, 70 nehézséget szent Szalvatorral és szent Valentinnal. Fölajánlom ezt az imádságot szent Szalvatornak és szent Valentinnak, 7 fájdalmú megijedt anyának Szűz Máriának, 6 szent sebére Uram Jézus Krisztusnak, melyek az ő drága vállán voltak neki. Utána következett egy Miatyánk, egy Üdvözlégy és a Hiszek„9 egyBálint Sándor kutatásaiból ismert, hogy Bálint, vagyis Valentin itáliai ókeresztény vértanú volt, legendáját az 8 Püspökhatvan Varga Mihályné, Szűcs Julianna, 1939. kat. 9 VIRÁNY Judit 1963. EA 7341.