H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Korkes Zsuzsa: „Súskálás"

KORKES ZSUZSA „SUSKALAS" Fülbesúgással történő gyógyítás a Galga mentén Egyes betegségek kialakulásáért az ijedtséget, a rémületet hozták fel kiváltó okként. A betegség évek múlva is jelentkezhetett a betegnél, sőt az is előfordult, hogy bár a terhes asszony ijedt meg, az ijedtség a gyermekén ütött ki. „Ijedezés alatt a nép külön betegséget ért. Lényegét az egyik pestmegyei ólomöntő asszony a következőkép magyarázza: Vannak betegségek, amiket az ijedés, a rémület vált ki, sokszor csak évek múltán. Egy hét éves kislány kocsival árokba esett, akkor nagyon megijedt. Utóbb lázas lett (az orvos pneumóniát állapított meg). Betegsége hatodik napján elhívták az ólomöntő asszonyt, akinek kiöntött ólmában szépen meg lehetett látni a félelmet kiváltó gödröt. A beteg másnapra meggyógyult. Egy másik esetben valaki kútba esett, de kimentették. Egy év múlva szíve elszorult, fájni kezdett (az orvos dilatatio cordist mondott), az orvosságtól nem lett jobban, sőt csak elállt a tagja, akkor kereste fel az ólomöntőt, aki segített rajta. Még 12 év múlva is felléphet a megijedés után az ijedezés betegsége. Az ijedtség könnyen átmehet frászba, rossz nyavalyába. " Az ijedtség gyógyításának egy egyedülálló módjával találkozhatunk a szlovákok lakta Püspökhatvanban. Itt ugyanis a betegséget fülbesúgással, vagy ahogy a helybeliek nevezik susogással, súskálással imádkoztak ki a betegből. A faluban több asszony is gyógyított az 1930-60-as évek között, így Győriné, Vargáné, Bátyi néni, Kiss Mihályné, akik az imádság mellett ólmot is öntöttek. Az ijedtség gyógyításában nagy szerepe volt „a félelmet kiváltó ok kikutatását szolgáló viasz, ón, ólomöntésnek."

1 „Ha valaki megijed, ólmot öntenek a feje fölött, és kijön, akitől megijedt. A szíve kap valamit az ijedtségtől, retteg, és imádsággal visszafejlesztik. Ha állat, akkor az jön ki, ha ember, akkor az. Imádkozik, és ima közben önti az ólmot. "

3 A Püspökhatvannal szomszédos községből, Galgamácsáról több részletes leírás is fennmaradt a püspökhatvani gyógyító asszonyok tevékenységéről, akik a visszaemlékezések szerint nagyon sok beteget meggyógyítottak. Akadt, aki szerint az ólomöntés is Püspökhatvanból eredt. Ijedtség ellen háromszor a gyerek fülébe susogott egy imádságot a gyógyító asszony. Ima után visszakézzel keresztet vetett a beteg fülére, ezután öntötte az ólmot, és amilyen alakú jött ki, kutya, ember, az ijesztette meg. Az ólom vizéből megmosdatta, és 3 kiskanállal itatott is a gyerekkel.

4 Győriné az ólmot a beteg feje fölött, a szíve fölött és a lábánál öntötte ki. Szentelt vizet, vagy ha az nem volt, akkor sima kútvizet öntött egy tálba, amibe két szál cirokszálat tett keresztbe és az ólmot az üres helyre öntötte. „Hogyha a szívnél mohás volt, a szíve volt beteg, ha a fejinél ott, ha a lábánál ott. Tisztára kiöntődött a szíve, ha nem volt beteg. Ha nem öntődött ki a szív, tovább kellett önteni. Egy hétre szokta. Ha jobban lett, akkor nem vitték. " Három cseppet innia is kellett a betegnek abból a vízből, amelybe az ólmot öntötte, majd visszakézzel megmosdatta az illetőt. Homlokát jobb kézzel, a bal kezét és a jobb lábát pedig keresztbe. A vizet utána visszakézzel kivitte, és kiöntötte olyan helyre, ahol senki nem jár. Az imádságot Győriné susogva mondta, „nem szabad volt hallani." Egy másik galgamácsai adat szerint a püspökhatvani Szelepcsényi néni imádság közben háromszor öntött ólmot, először fejről, aztán szívről, végül lábról. Ha a szíve volt beteg, akkor „a szív homályban volt", vagy egyáltalán nem lehetett meglátni. Kiss Mihályné — akinek tevékenységéről egy középkorú asszony saját gyermekkori emlékei alapján tudott beszámolni — „ az ijedtséget úgy gyógyította, hogy három napon keresztül egy meghatározott időpontban egy szlovák nyelvű imát mondott az ember fülébe. Először a jobb fülére háromszor, majd a bal fülére háromszor, háromszor a fejére, háromszor a szívére, háromszor a lábára, sőt a kezére is, ha szükséges volt. Mindenegyes elmondott imádság után keresztet vetett. Valóban mondhatom magamról, hogy pszichikailag úgy hatott rám, hogy mindegy hogy az ima ereje, vagy a tudat, hogy én azért vagyok itt az anyukámmal, hogy ez a néni ezt a betegséget, ijedtséget kiszedi belőlem, mindegy, hogy milyen alapon, de biztos, hogy nagyon jó volt. Mikor vége volt a három napos imának, akkor Öntötte az ólmot, ez a kúra lezárása 1 WAGENHUBER Aurél 1936. 157—158. 2 WAGENHUBER Aurél 1936. 158. 3 MOLNÁR Rózsa 1947. EA 1056. 4 VIRANY Judit 1963. EA 7341. 5 MOLNÁR Rózsa 1947. EA 1056. 111