H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
TOLNAY GÁBOR: A KÖZIGAZGATÁS ÚJJÁSZERVEZÉSE DÉVAVÁNYÁN 1945 UTÁN
Függetlenségi Front (MNFF) helyi szerveinek megteremtését a demokratikus, hazafias erők egyesítésére. A 14/1945. M. E. számú rendelet 34 intézkedett hivatalosan a Nemzeti Bizottságok felállításáról, a közigazgatás újjászervezéséről. Ezek a népi forradalmi szervek átvették a helyi politika irányítását. Míg az ország területén folytak a harcok, a helyi önkormányzatok testületi szervei helyett a közigazgatás irányítását is a Nemzeti Bizottságok látták el. így Dévaványán is a helyi hatalmi és közigazgatási szervként kellett volna működnie. De nem így történt, hiszen az alábbi felsorolásból is kitűnik, hogy a dévaványai — és sok más helységben megalakult és megalakulandó — Nemzeti Bizottság már elkésett a spontán működéssel, hiszen már kész tények elé került, amelynek fejlődését, mozgását, működését már nem volt képes befolyásolni. Főhatósága a belügyminiszter volt. A politikai elképzelés szerint a Nemzeti Bizottság feladata volt a helyi közigazgatás helyreállítása illetve megújítása oly módon, hogy a Nemzeti Bizottság mint a demokratikus pártok helyi szövetsége, politikai szerve legyen, tehát maga ne illeszkedjen be a közigazgatás szervezetébe. A Nemzeti Bizottságon keresztül kellett újjáalakítani az önkormányzati testületet oly módon, hogy abban minden demokratikus párt, a szakszervezetekkel és egyéb társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve a társadalom minden rétege arányosan képviselve legyen. A Nemzeti Bizottságot és az ezen keresztül megalakított ideiglenes önkormányzati testületet a közigazgatás minden tisztviselőjének el kellett ismerni, hivatali eljárásaikban ezek határozataihoz alkalmazkodniuk kellett. Az államhatalom megszilárdulásával, a koalíciós ellentétek erősödésével párhuzamosan, 1945 nyarától, szerepük fokozatosan csökkent, 1949-ben pedig véglegesen beszüntették tevékenységüket. Megszűnésükről az 1100/1949. Korm. számú rendelet 35 intézkedett 36 . A dévaványai Nemzeti Bizottságon belül is napirenden voltak a nézeteltérések, vádaskodások, személyeskedések. 1945 márciusára annyira elmérgesedett a helyzet, hogy március 3-án a Nemzeti Bizottság feloszlott, és a Kommunista Párt egy öttagú bizottságot hozott létre Mészár Gyula, Borsi Károly, Nyíri Bálint, Geszti Pál és Lengyel Ignác részvételével. Az 5-ös bizottság feladata az ügyek folyamatos intézése volt addig, amíg a pártok és az egyéb társadalmi szervezetek nem választanak új tagokból álló Nemzeti Bizottságot 37 . Ez rövidesen meg is történt, és ettől kezdve a dévaványai Nemzeti Bizottság igen változatos tárgykörrel működött. 38 Mint szerte az országban, Dévaványán is, 1950. október 22-én megválasztották a tanácsok tagjait. A helyi tanács alakuló ülésére 1950. október 26-án került sor. Ezzel egy új korszak vette kezdetét a közigazgatás történetében. IRODALOM A MAGYAR... 1985. A MAGYAR állam szervei 1944—1950. I—II. kötet. Bp. Közgazd. ós Jogi Kiadó. GYÖRFFY I. é. n. Közigazgatás ós népismeret. SOMLYAI Magda 1981. Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szolnok. Szolnok Megyei Levéltár. TOLNAY Gábor 2002. A „Dévaványai Köztársaság". = SZÁZADOK, 136. évf. 5. szám 1161—1209. p. 2004. Föld — ember — törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. század első felében (1895—1950). Szolnok, 2004. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága. [A Jász-Nagykun-Szolnok-Megyei Múzeumok közleményei 59.] 34 Magyar Közlöny 1945. január 4. — 1. szám. 35 Magyar Közlöny 1949. február 5. — 28. szám. 36 A magyar állam szervei 1944-1950. Bp. 1985. Közgazd. És Jogi Kiadó. II. kötet 515-516. p. 37 Sz. M. L. Nemzeti Bizottsági iratok. Dévaványai jkv. 1945-1949. 4. doboz. 1945. március 3. 38 Az 1945. évben 70, 1946-ban 94, 1947-ben 29, 1948-ban 39 és 1949-ben 1 jegyzőkönyv áll a kutatók rendelkezésére, ami összesen 233 jegyzőkönyv. Ebből 12 jegyzőkönyv kimondottan pártközi értekezleteken került felvételre, míg egy jegyzőkönyvet a 48-as bizottság értekezletén vettek fel. Tehát a Nemzeti Bizottság 220 jegyzőkönyve áll a rendelkezésünkre — némelyik több példányban is. A jegyzőkönyvek általános hibája, hogy rendkívül szűkszavúak. A tárgyalás menetét, a vitát, a különböző álláspontokat nem rögzítik. Ezért csak a tárgysorozatok elemzése alapján lehetett a fent elmondottakat is rögzíteni. Tehát a dévaványai Nemzeti Bizottság 220 ülése alatt 1095 napirendi pontot tárgyalt, amely a község életében előforduló minden kérdésre, problémára válaszokat keresett, intézkedéseket hozott, egyszóval operatívan irányította a község életét. Legtöbbször — a napirendi pontok 8,5%-ban — igazoló bizottságként tevékenykedett, minősítette egy-egy ember 1945 előtti tevékenységét, állást foglalt további alkalmazhatósága tekintetében. A Nemzeti Bizottság új tagjainak személyéről döntött: 4%. A községből történő állatkiszállítások esetében foglalt állást: 3,6%. A Demokratikus Nőszövetség ügyeit tárgyalta: 3,3%. A Termelési Bizottság által a Nemzeti Bizottság elé döntésre terjesztett ügyben döntött, valamint a községből történő élelmiszer kiszállítások engedélyezésében foglalt állást: 3—3%. A rendőrség munkájáról folytatott vitát a napirendi pontok 2,7%-ban. A községi hitelszövetkezet és a szükségmunka (robot) kérdéseiről tárgyalt 2,4—24,%. A malmok üzemben tartásáról és a tisztviselők fizetéséről döntött 2,1—2,1%-ban. 177
