H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Szinva: Szanka csn. (KÁZMÉR 1993.) Szánkó csn. (KÁZMÉR 1993.) Cenke csn. (KÁZMÉR 1993.) Cenki csn. < Cenk hn. Sopron m. (KÁZMÉR 1993.) Cinka csn. (KÁZMÉR 1993.) Cinke csn. (KÁZMÉR 1993.) Csenke hn. Esztergom vm. Párkányi j., Pozsony vm. Somorjai j. (LELKES 1998.) Csenkei ~ Csenki csn. < Csenke 19 hn. Esztergom, Pozsony m. (KÁZMÉR 1993.) Csongva, Csungva, Csonga hn. Alsó-Fehér vm. (LELKES 1998.) Csönge hn. Vas vm. (LELKES 1998.) Csonké ld.: Csenke hn. (LELKES 1998.) Cinege csn. (KÁZMÉR 1993.) Zengő csn. (KÁZMÉR 1993.) Zánka 'helység Veszprém megyében' (KISS 1980.) Zsinka, Sinka csn. (KÁZMÉR 1993.) Sinkai csn. < Sinka hn. Fogaras m. (KÁZMÉR 1993.) Szolyva: Salkó, Salykó hn. Nagy-Küküllő vm. (LELKES 1998.) Szálkai csn. (KÁZMÉR 1993.) Szolga csn. (KÁZMÉR 1993.) Zajgó hn. Bereg vm. Szolyvaij. (LELKES 1998.) Salgó '625 m. magas hegy Salgótarjántól északkeletre'... A magy. sajgó 'fénylő, ragyogó'...mn.-ből keletkezett. Ennek alapszava a magy. ...sajog ~ salyog 'fénylik, ragyog' (KISS 1980.). Zalka csn. ld.: Szálka (KÁZMÉR 1993.) Zsilka csn. nincs meg Kázmérnál. Szucsava: Szucsáki csn. < Szűcsák, Szucság hn. Kolozs m. (KÁZMÉR 1993.) Varsó, nem magyar alak: Wársava: Vérségi csn. < Verség hn. (KÁZMÉR 1993.) Zagyva, Zsitva, Zsidve: Sitkei csn. < Sitke hn. Vas m. Somogy m. (KÁZMÉR 1993.) Zsetek, Zsettek hn. Sáros vm. (LELKES 1998.) A -k- elemű, és a zöngés párját (-g-) tartalmazó tulajdonnevek második része az alábbiak szerint különíthető el: A-rka, A-rka(i), A-rk(i), Bol-dog, Böl-cske, Bő-cs, Budak(i), Bu-dak, Ba-tka, Bá-tka(i), Bá-tka, Bo-tka, Bu-tka, Bo-tka(i), Bar-cika(i), Bar-cika, Bör-csök, Sesz-ták, Csá-ngó, Cso-nka(i), Csu-rgó, Csu-rka, Csü-rke, Csi-rke, Csi-rg(i), D-rága, D-rág(i), Du-tka, Gyikó, Ilu-ska, Ilo-cska(i), Illo-cska. I-lak(i), I-lok, I-lka(i), I-lka, Ü-lke(i), Ü-lyke(i), Ü-lke, I-lke, Jósika, Jó-zsika, Kar-cag, Li-tka(i), Li-tka, Li-tke(i), Li-tke, Léka(i), Léka, Má-rok(i), Má-rok, Mo-rga(i), Mo-rga, Nak, Nyék(i), Nyék, Ol-cska(i), O-cskó, Ó-csa(i), Ol-csa(i), Ó-csa, Ol-csa, Al-sok(i), Al-sok, On-dok, Orsika, Orsik, Po-lyák, Bud-zsák, Bu-zsák, Sesz-ták, Piski, Püski, Po-zsga(i), Po-zsega, Po-zsga, Po-cok, Pó-csik, Ben-csik, Bene-dek, Bo-cska(i), Ba-cska, Bá-cska(i), Ba-cskó(i), Paska(i), Réka(i), Ren-dek, Szu-csák(i), Szu-cság, Sza-lka, Sza-rka(i), Szi-lka, Sza-nka, Sza-nkó, Ce-nke, Ce-nk(i), Ce-nk, Ci-nka, Ci-nke, Ci-nege, Ze-ngő, Zá-nka, Zsi-nka, Si-nka(i), Szo-lga, Verseg(i), Si-tke(i), Si-tke. A két magánhangzót tartalmazó utolsó elemek: -nege, -rága, sika, -cika, -zsika, -zsega. Az egy magánhangzót tartalmazó elemek elkülönülnek aszerint, hogy a magánhangzó mássalhangzóközi helyzetben vagy végső helyzetben van-e. 30 Mássalhangzóközi helyzetben: -ták, -dak, -dek, -dok, -dog, -csak, -cság,, -esik, -csök,-sok, sik, seg, -cag, -cok, -zsák, -lak, -lok, -lyák, -rok, -rág. Végső helyzetben: -tka, -tke, -cska, -cske, -cskó, -csa, -cs, ska, ski, -zsga, -lka, -Ike, -lyke, -Iga, -nka, -nkó, -nke, -nk, -ngó, -ngő, -rka, -rke, -rk, -rga, -rgó, A végső helyzetben lévő magánhangzó is eltűnhet: -rg, -rk, -nk. Önálló nevek, amelyek a fenti második elemekkel egyezőnek látszanak: Csíki, Csík, Gyikó, Léka, Nak, Nyék, Réka. Összevetve a —v- és a —k- I -g- mássalhangzókat tartalmazó elemeket, összefüggő rendszer rajzolódik ki: -v-: -k- / -g-: -tava, -tova, -tva, -tve -ták -dava, -dova, -dva, -dve -dak, -dek, -dok, -dog -gyva (-d'va) -láva, -lva, -lyva -lak, -lok, -lyák, -lka, -lke, -Iga, -Ige, -lyke -rava, -ráva -róva, -rva -rága, -rok, -rág, -rga, -rgó, -rka, -rke, -rk, -rg -zova, -zva Néva, -nva Nyék, -nege, -nka, -nke, -nkó, -ngó, -ngő, -nk -csáva, -csóva, -csva -csak, -cság, -esik, -csök, -cska, -cske, -cskó -sova, -sva -sika, -sok, -sik, -seg, -ska, -ski, -szova -zsova, -zsva -zsika, -zsega, -zsák, -zsga -páva -cika, -cag, -cok, 2.1.4. A fenti tulajdonnevekkel kapcsolatos közszók a magyarban — amelyekben homorgán helyen -v- és -k1 -gmássalhangzókat találunk, s amelyeket összeköt valamely a folyók komplex tulajdonságai közé tartozó jelentésmozzanat— az alábbi jelentéscsoportokba sorolhatók: PL: 2.1.4.1. Vékony, keskeny, hegyes, szúrós, tüskés, csúcsos: sün, sövíny-, sövény-, süvinydisznó, süldisznó, szűrgyisznó, szíwdisznó, síi/disznó 'tüskés bőrű rovarevő, kis emlős állat'...'szúrós, tüskés növényi termés' ... 31 (TESz). zagyva 'zavaros, kusza'...'sás, káka, szittyó' (TESz). szálka 'szilánk' (TESz). 29 Esztergom határában Pilismarót irányában van Csenke patak, ill. az azon lévő híd neve, innen van Csenkei híd. 30 Az egyes elemek kicsinyítő és egyéb funkciójának bemutatása másik dolgozat feladata. 54
