H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

A fenti családnevek egyrészt azonosak a nekik alapul szolgált földrajzi névvel (vö.: Zsitva csn., folyónév, hn.), másrészt köznévvel (vö.: Szilva csn., szilva: gyümölcs neve), vagy pedig -i képzővel ellátott helynevekkel. A neveket 25 — azok utolsó elemét, az -i melléknévképzőt leszámítva — az alábbiak szerint különíthetjük el: Bor-sva(i), Bresz-tova(i), Bre-zova(i), Csa-rva(i), Csi­csva(i), I-lva(i), Ka-lyva(i), Ka-rva(i), Li-tva(i), Mó-do­va(i), Mó-dva(i), Mu-rva(i), O-csova(i), O-csva(i), Ol-ta(i) ld.: Ol-tva, Or-sova(i), Ó-sva(i), Ol-sva(i), Oszt-rova(i), Po-lva, Po-lyva, Sza-csva(i), Szi-lva, Szi-lva(i), Szi-nva(i). Az utolsó elemek két magánhangzót tartalmaznak: -tova, -dova, -zova, -csóva, -sova, -róva. Egy magánhangzót tartalmaznak: -tva, -dva, ,-ta, -nva, -rva, -Iva, -lyva -csva, -sva. Néhány név önmagában azonosnak tűnik az utolsó elemmel: Csáva, Csáva(i), Gyeva(i), Réva(i). Összevetve a földrajzi nevek és a családnevek utolsó elemét azt látjuk, hogy azok megegyeznek. A családnévi változatban az egy magánhangzót tartalmazók esetében olykor az egyetlen magánhangzó is eltűnt. 2.1.3. Ismeretes, hogy a pataknevek gyakran szolgáltak alapul helységneveknek, a helységnevekből pedig család­nevek lettek, végső eredetüket azonban minden egyes névnél külön is meg kell vizsgálni. A tulajdonnévnek ala­pul szolgált köznév gyakran több más köznévvel is geneti­kai kapcsolatban van, ezért a megfelelő szó kiválasztása körültekintő vizsgálatot igényel. Ehhez a kutatómunkához nem nélkülözhetjük azokat a párhuzamos adatokat, ame­lyekben a -v- -vei szemben -k-t találunk. El kell dönteni, hogy a -k- és -v- hangokat tartalmazó alakoknak van-e közük egymáshoz, vagyis a nyelv változása során lehe­tett-e az egyik hang a másiknak a fejleménye. Az alábbiakban olyan példákat hozunk, ahol homorgán helyen —k- vagy a zöngés párja van a —v-vel szemben. Pl.: Árva: Árka 'helység Borsod-Abaúj-Zemplén megy ében'...Az árok fn.-ből alakult. (KISS 1980.) Árkai csn. < Árka hn. Abaúj m. (KÁZMÉR 1993.) Árki csn. < Árki hn. Fejér, Hunyad m., Árok hn. Ung m., Árka hn. Abaúj m. (KÁZMÉR 1993.) Boldva, Bódva, Poltava: Boldog 'helység Heves megyében'... A Hatvan közelében levő falut Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról Boldogasszonyhatvaná-nak, majd Boldogfalvá-nak nevezték. Ezek megrövidüléséből való a mai Boldog névalak. (KISS 1980.). Boldogkőváralja 'helység Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében'...Ez szláv eredetű...vö.: szb-hv. Budivoj szn., cseh Budivoj szn. Számolhatunk a Bódva folyónév alaki hatásával is. (KISS 1980.). Bölcske 'helység Tolna megyében.. .Puszta szn.-ből kelet­kezett magyar névadással. Az alapjául szolgált szn. annak a szn.-nek lehet a becéző származéka, amelyből a Bocs hn. való. (KISS 1980.). 25 Csak azokat jelezzük, amelyek a fenti földrajzi neveknél nem, vagy más változatban szerepelnek. Budva: Butka hn. Zemplén vm. (LELKES 1998.) Budaki csn. < Budák hn. Beszterce m. (KÁZMÉR 1993.) Batka csn. KÁZMÉR 1993. < magy. batka 'fillér' (TESz) Bátkai csn. < Bátka hn. Gömör, Nógrád m. (KÁZMÉR 1993.) Botka, Butka, Botkai csn. < Butka hn. (KÁZMÉR 1993.) Borsóvá, Borzova: Barcikai csn. < Barcika hn. Borsod m. (KÁZMÉR 1993.) Kazincbarcika 'város Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben. ... A Barcika hn. előzménye a... Barc hn. valószí­nűleg puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Vö.: Borz, Bor ez szn.... ennek etimológiájához ld.: egyfelől ótörökbars 'tigris'... (KISS 1980.). Burszeg, Burszuk, Burzsuk hn. Hunyad vm. (LELKES 1998.) Bózsva: Budzsák 'Hercegszántóhoz tartozó település'... Szerb­horvát eredetű, és etimológiailag azonos a Fonyódtól délre fekvő Buzsák... névé vei. (KISS 1980.). magy. Buzsák: 'helység Somogy megyében'... szerb­horvát eredetű...ennek kőznévi előzménye a szb-hv. budzak 'sarok, szöglet, zug' < oszm. bucak 'ua.' (KISS 1980.). Csáva, Csávái: Csák hn. Temes vm. (LELKES 1998.) Csáka ld.: Almáscsáka hn. Szolnok-Doboka vm. (LELKES 1998.) Csákó hn. Torda-Aranyos vm. (LELKES 1998.) Csikó ld.: Szamoscikó Szilágy vm. (LELKES 1998.) Cs/fcí-hegyek 'a Budai-hegység délnyugati vonulata'...a Csíki-hegyek nyugati lábánál folyó patak Csíki víz... Csíki patak (KISS 1980.) Csesztve: Császtkó, Császkó hn. Nyitra vm. (LELKES 1998.) Csicsva, Csicsova: Csicsóka hn. Zemplén vm. (LELKES 1998.) Csongva, Csongvai: Csonkái csn. < Csonka hn. Alsó-Fehér m. (KÁZMÉR 1993.) Csórva: Csurgó 'helység Somogy megyében'... Köznévi előzmé­nye a magy. csorgó, csurgó 'forrás, kút, amelyből csövön vagy vályún folyik ki a víz, apró vízesést alkotó vékony ér'. Eredetileg víznév volt, majd átvonódott a víz melletti településre. (KISS 1980.). Csurgai csn. < Csurgó hn. Bihar, Fejér, Somogy, Tolna, Zala m. (KÁZMÉR 1993.) Csürke, Csirke csn. (KÁZMÉR 1993.) Csirgi < Csireg hn. (KÁZMÉR 1993.) Déva: Dank, Danka, Dankó csn. (KÁZMÉR 1993.) Tanka, Tankó, Tomka csn. (KÁZMÉR 1993.) Tankházi csn. < Tankháza hn. Sopron m. (KÁZMÉR 1993.) Tenke csn. < Tenke hn. Bihar m. (KÁZMÉR 1993.) Tinka, Timka csn. (KÁZMÉR 1993.) 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom