H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZERAFINNÉ SZABOLCSI ÁGNES: GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ ÉS HÓMAN BÁLINT KÖNYTÁRPOLITIKÁJA
Az iskolai műveltség megszerzését követően Klebelsberg kiemelkedően fontosnak tartotta megteremteni a további művelődés anyagi lehetőségeit. Bethlen István támogatását megnyerve az iskolán kívüli népművelés fejlesztésére előirányzott egymillió aranykoronából kívánta újjászervezni az ország népkönyvtárügyét, mely szerinte 1914 óta elhasználódott, megsemmisült. Örömmel tudósította az olvasókat a Néptanítók Lapja 1926-os egyik számában A magyar kultúra jövője című írásban arról, hogy „Most nyolcmilliárdot fordítunk arra, hogy Magyarország népkönyvtári ügyét rekonstruáljuk". A rendelkezésre bocsátott összegből a VKM 1927-től 1555 népkönyvtárat létesített. 21 Más forrás szerint 1504 népkönyvtár részére összesen 237.324 kötetet küldtek szét. 22 Típusok szerint a nagykönyvtárak 264 kötet, a középkönyvtárak 172 kötet, a kiskönyvtárak 146 kötet, a tanyai könyvtárak 136 kötet könyvet kaptak, melyek állományát a VKM Népkönyvtári Irodalmi Bizottsága állította össze Kornis Gyula elnök vezetésével. Ezt a törzsanyagot a VKM évente általában 10—10 kötettel gyarapította. Klebelsberg a könyvtáralapításnál és -szervezésnél még fontosabbnak tartotta a ,jó könyvtárnok" beállítását. Véleménye szerint „A jó népkönyvtárnok feladata elsősorban nem az adminisztráció ellátásában, a könyvek raktározásában és kikölcsönzésében, hanem abban áll, hogy minden olvasónak a neki való könyvet adja a kezébe. (...) Olyan könyvtárnokra van tehát szükség, aki az olvasót tapintatos módon kikérdezi, s azután az egyéniségének, képességének, érdeklődésének és szükségleteinek leginkább megfelelő könyvet ad a kezébe. " 23 Ezek a gondolatok napjaink könyvtárosai számára is irányt mutatnak. Klebelsberg magánemberként is sokra tarthatta a könyveket. Budakeszi villájában titkos ajtókon keresztül, a könyvespolcok forgatásával lehetett bejutni kerek, zárt könyvtárába. Az állomány pontos összetételéről nincs adatunk. Negatív megítélésről tudunk egy 1984-ben megrendezett Művészeti élet Magyarországon az 1930-as években c. konferencia hozzászólásából, melyet Tolnai Gábor — aki 1945 után a Széchényi Könyvtár vezetője — tett. Elmondása szerint egy Klebelsberghez közelálló jogász professzor kérte, hogy Klebelsberg özvegye szeretné férje könyvtárát a Nemzeti Múzeum könyvtárába elhelyezni az Apponyi Hungaricákhoz hasonlóan, különgyűjteményként. A könyvtár megtekintésekor azonban megdöbbent. „Egy sorozat volt, amit szívesen elloptam volna, Ranke összes művei, felvágatlanul. Egyébként csak bestsellerek és jelentéktelen művek. Akkor kezdtem azon gondolkodni, hogy ez a 'Klébi' — mert úgy emlegettük — hogy csinálta meg azt, ami igen nagy dolog volt; a Collegium Hungaricumokat, a tanyai iskolákat, a szegedi egyetemet, meg mindent. Arról van szó, hogy ő nem volt egy lángelme, nem volt egy nagyműveltségű ember, de brilliáns tanácsadói 19 KLEBELSBERG Kunó 1927. 309. 20 KLEBELSBERG Kunó 1927. 331. 21 GLATZ Ferenc 1990. 235. 22 HUSZTI József: 1942. 263. 23 KLEBELSBERG Kunó 1927. 340. 24 Művészeti élet Magyarországon az 1930-as években. Bp. TIT 1985. 107. voltak. Szily Kálmán, Gerevich Tibor és Magyary Zoltán. " 2 Az OSZK képirattárában napjainkban is hozzáférhető az 1934-es és 1946-os irat, mely tudatja velünk gróf Klebelsberg Kunóné szándékát a könyvgyűjtemény sorsára vonatkozóan. 25 Véleményt alkotni a könyvtár összetételéről nem áll módunkban, hisz nincs tudomásunk a könyvek további sorsáról. A népkönyvtárak létrehozása, a könyvtári szakszerűség megteremtésére irányuló tettek azonban napjainkig ható intézkedései voltak. Hóman Bálint A Horthy-korszak közoktatásügyét 1932-től közel tíz éven keresztül Hóman Bálint kultuszminiszter irányította. Végzettségét tekintve történész egyetemi tanár, professzor. 1885. december 29-én Budapesten született. Édesapja, Hóman Ottó, egyetemi tanár, neves és közismert klasszika filológus. Édesanyja, Darányi Borbála, a politikai életből ismert Darányi család tagja, Darányi Ignác földművelődésügyi miniszter nővére. Hóman apja 1885-ben feladta egyetemi tanári állását, s a Budapest környéki tankerület főigazgatói beosztását töltötte be, majd 1897-ben a VKM középiskolákkal foglalkozó ügyosztályának vezetője lett 21 Apja példáját követve a fiatal, tehetséges Hóman bölcsészdoktori végzettséget szerzett a történettudomány területén, majd pályafutását a könyvtárügy területén kezdte. Eleinte könyvtártiszti és könyvtárőri munkát végzett, majd 1915-ben az Egyetemi Könyvtár igazgatója lett. 1 Munkája mellett ekkoriban írta első jelentősebb történelmi összefoglaló könyveit, (pl. Magyar városok az Árpádok korában: doktori értekezés, 1908.) 1916-tól a budapesti egyetem magántanára lett. 1922-től a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának igazgatói, 1923-tól a Nemzeti Múzeum főigazgatói székét nyerte el. 1925—31 között a Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává kinevezve a középkori magyar történelemmel foglalkozott. 29 Jelentős történeti munkák születtek ezekben az években is. Ekkoriban jelent meg a Magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában, c. műve. 1928 és 1934 között írta meg Szekfű Gyulával a mai napig elismert Magyar történet c. többkötetes szintézist. (I—VIL kötet, 1929—1933) Hóman munkásságát nagyra értékelték, kortársai 1929-ben az MTA rendes tagjává választották. 1930-ban a korszak egyik rangos kitüntetésében, a Corvin-koszorúban részesítették. A legnagyobb elismerést, a Corvin-láncot, 1935ben nyerte el. 25 OSZK Kt. FOND 45/355; OSZK Kt. FOND 27/141. 26 GULYÁS Pál 83. 27 ROMSICS Ignác 2000. 966—970. 28 BENCSIK Zsuzsanna 1994. 58—60. 29 GLATZ Ferenc 2003. 24—25. 159
