H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

SZERAFINNÉ SZABOLCSI ÁGNES: GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ ÉS HÓMAN BÁLINT KÖNYTÁRPOLITIKÁJA

Hómon a pesti társasági élet igen népszerű alakja volt. Legjobb barátja az irodalomtörténész Benedek Marcell és a szintén történész Szekfű Gyula volt. A sikeres tudományos és tisztviselői karrier, valamint a közkedvelt társasági személy rövid időn belül ismert lett a politikai körökben is. Hamarosan nagy befolyással rendelkezett a politikai életben.

20 A forradalmak idején könyvtári politikai szervezkedésekhez kapcsolódott. Kétszer miniszteri tárcát kínáltak a sokoldalú, kutatói, oktatói és vezetői gyakorlattal is rendelkező szakembernek. Csak harmadszorra fogadott el miniszteri posztot az 1932-ben megalakult Gömbös-kormányban. Néhány hónapot kivéve kultúrpolitikusként, vallás- és közoktatásügyi miniszterként irányította a Darányi-, a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban az oktatást és a kulturális életet. Elődjéhez, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterhez hasonlóan az oktatást és a kultúrát stratégiai ágazatnak tekintette. Igyekezett ezért minél nagyobb állami költségvetési támogatást szerezni az oktatás, a kultúra és a tudományos élet számára. A gazdasági válság következményeként minisztersége idején elődjéhez képest kisebb mértékben nőtt az állami költségvetés kulturális részesedése: 1932—1933-ban 13%, 1934—1935-ben 12%, s 1937—1938-ban 11%-kal.

31 Egyik legfontosabb feladatának a népoktatás továbbfejlesztését tartotta. Ennek a gondolatnak a jegyében folytatta Klebelsberg iskolaépítéseit. Minisztersége idején újabb 2000 iskola készült el 1940-ig. Tervei szerint 3000 oktatási létesítményt szeretett volna megvalósítani, de a kedvezőtlen körülmények, a háborús események meggátolták terve véghezvitelét. Oktatáspolitikai intézkedései azonban napjainkig hatóak, máig él a magyar általános és középiskolai rendszer. Az általános műveltség kiterjesztésére törekedett, amikor az 1940. évi XX. te.-kel létrehozta a 8 osztályos mindennapos népiskolát, mely 4—4 osztály alsó és felső tagozatból állt. A háború miatt az 1941-ben megindított rendszer azonban nem válhatott általánossá. Jelentős közoktatási változtatásokat hajtott végre a középiskolai képzés szerkezetében is. A Klebelsberg-féle három középiskola típus (reáliskola, humán-, ill. reálgimnázium) helyett 1934-ben létrehozta az egységes középiskolát, ezzel felszámolta a középfokú oktatás széttagoltságát. Az új egységes gimnáziumot a nemzetet vezető értelmiség nevelő intézményének szánta. Ezzel úgy biztosította a szélesebb általános műveltség megszerzésének lehetőségét, hogy az érettségi után mindenki egyenlő eséllyel tanulhatott tovább, megszüntetve a korábbi gyakran átjárhatatlan akadályokat. 1938-ban a XIII. tc.-kel megalkotta az ún. líceumokat és szakközépiskolákat, s ezzel a szakképzés alapjait rakta le. Ezekben az iskolákban a 4 tanulmányi év alatt gyakorlatias képzést kaptak a tanulók. A líceumokból továbbléphettek a diákok a tanítóképzőkbe, a szakközépiskolákból pedig a kereskedelmi és gazdasági felsőfokú képzésekbe kerülhettek a továbbtanulni szándékozók. Hóman közoktatáspolitikájának célja 30 GLATZ Ferenc: i. m. 31 ROMSICS Ignác 2001.175. 32 ROMSICS Ignác 2000. 966—970. elsősorban az volt, közelítse egymáshoz a különböző iskolatípusokat az egységes nemzetnevelés alapjain a korábbinál nagyobb mérvű állami ellenőrzés alatt. Klebelsbergtől eltérően nem a keresztény középosztály gyerekeit, hanem a falusi, az alsóbb néprétegek, a munkások, a hátrányosabb környezet szülötteit kívánta több lehetőséghez, tanuláshoz és továbbtanuláshoz juttatni. A szegény, népi tehetségeket 1933-tól módosított tandíjrendelettel, 1937-től a Horthy Miklós ösztöndíjjal, 1941től ingyenes középiskolai beiskolázással, kedvezményekkel, pl. ingyenes internátusi elhelyezéssel, 1939-ben a Bolyai-, 1942-től a Györffy István-Kollégium felállításával segítette.

32 A 30-as évek második felétől a tanulás a társadalmi mobilizáció eszköze lett. Hóman eredményeit a közoktatás fejlődését jelző adatok tükrözik. Nőtt a különböző fokú iskolákat végzettek száma, csökkent az analfabéták száma. A 6 éven felüli lakosság iskolai végzettsége 1930-ban és 1941-ben» Megnevezés 1930 1941 1. Főiskolát végzett 1.1 1.2 2. Legalább 8 középiskolai osztálvt végzett 3.6 5.9 3. Legalább 6 középiskolai osztálvt végzett 4.7 4.9 4. Legalább 4 középiskolai osztálvt végzett 10.8 12.0 5. Legalább 6 elemi osztálvt végzett 48.5 55.4 6. Legalább 4 elemi osztálvt végzett 73.9 78.8 7. írni-olvasni tud 90.4 92.4 8. Csak olvasni tud 0.8 0.3 9. Sem írni. sem olvasni nem tud 8.8 7.3 Ossz. (1—9) 100,0 100.0 A vizsgált korszak idején az újonnan kiadott tantervek felépítése, óraszáma, arányai nem mutattak változást. Megváltozott viszont a tanítás tartalma és a nevelés szelleme. Nőtt a világnézeti-politikai nevelés fontossága, jelentősége. Hóman Bálint minisztersége idején Romsics Ignác megállapítása szerint „ a közvetített műveltséganyag antiintellektualizmusa, ideologikus prezentálása és hungarocentrizmusa megerősödött "

34 Az oktatásban nőtt az ún. nemzetismereti tárgyak szerepe (magyar nyelv és irodalom, történelem, gazdasági és társadalmi ismeretek), duplájára emelkedett a testnevelési órák száma. Csökkent a görög, a latin nyelv és a természettudományos tárgyak óraszáma. Hóman hivatali időszakában átszervezte a közoktatási igazgatást, az állami tanfelügyelői rendszert az 1935. évi VI. te. kiadásával. így a közép- és középfokú iskolák felügyeletét a tankerületi főigazgatóságok végezték. Az ország valamennyi iskolája nyolc tankerületi főigazgató irányítása és ellenőrzése alá került. A korábbiaknak megfelelően a főigazgatók állami felügyeleti joga az egyházi iskolákra is kiterjedt. A törvény az igazgatás egyszerü33 Idézi ROMSICS Ignác 2001. 183. 34 ROMSICS Ignác 2001. 181. 160