H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

SZERAFINNÉ SZABOLCSI ÁGNES: GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ ÉS HÓMAN BÁLINT KÖNYTÁRPOLITIKÁJA

SZERAFINNÉ SZABOLCSI ÁGNES GRÓF KLEBELSBERG RUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖNYTÁRPOLITIKÁJA Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszteri elképzelései, törekvései Gróf Klebelsberg Kunó a legutolsó Pedagógiai Lexikon summás megállapítása szerint „sovinizmust, antiszemitizmust hirdetett". „Kultúrpolitikai koncepcióját neonacionalizmusnak nevezte, amely ... a haladó törekvésekkel szembeforduló ideológia " volt. Klebelsberg Kunó 1875. november 23-án született az Arad megyei Magyarpécskán. Családja apai ágon Tirolból származott, ősi fészkük Thumburg vára volt. Az anyai ág magyar, édesanyja felsőeőri és alsóeőri Farkas Aranka volt. Középiskoláit a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumábanjárta, ezután jogot hallgatott a budapesti, a müncheni és a berlini egyetemen, majd államtudományi tanulmányokat folytatott a párizsi Sorbonne-on. Ezek az évek lehetővé tették számára a német kultúrpolitika megismerését. Közeli barátságba került a berlini egyetemen a később kultúrpolitikus Beckerrel. 1898-ban, miután a budapesti egyetem a jog- és államtudományok doktorává avatta, a miniszterelnökségen vállalt állást, eleinte mint fogalmazó. Később osztálytanácsosként, már Tisza István gróf első minisztersége alatt a külügyi és a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott 1914-ig. Ekkor politikai államtitkárrá nevezték ki a kultuszminisztériumba, ahol részt vett a közoktatás újraszervezésében és a konstantinápolyi magyar intézet megszervezésében. 1916-ban visszakerült a miniszterelnökségre Tisza István politikai államtitkáraként. A kolozsvári II. kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Tisza bukása után ő is lemondott, s a háború alatt rokkant- és hadigondozással foglalkozott. Részt vett a Nemzeti Egyesülés Pártjának megteremtésében, ezért a forradalmi korszakban az üldözések elől vidéken rejtőzött. 1920-ban a soproni kerület képviselője lett, majd e pártból kilépve a disszidens-csoport élén állt. 1921-ben a II. Bethlen-kormányban belügyminiszter lett a választójogi törvény kidolgozásárafelkérve. Ez a poszt nem volt az a színtér, amely igazán az ő képességeihez mérhető lett volna, ezért 1922 júniusában megvált a belügyminiszteri poszttól, és vallásés közoktatásügyi miniszter lett. Végre arra a helyre került, ahol úgy érezte, szerepe lehet a nemzeti kultúra felvirágoztatásában. kz igazságtalannak érzett trianoni döntés következtében a kultúra volt az a szinte stratégiai fontosságú terület, ahol bizonyíthattuk azt, hogy szellemiekben gazdag, értékes nemzet vagyunk. Ez a gondolatkör a magyar kultúrfölényt hangoztató elméletben nyilvánult meg. 1922. június 16-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élére kinevezve egy új korszak vette kezdetét a magyar kultúra területén. Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájában a magyar művelődés szinte minden területén nagyot alkotott. A szellemi élet mellett nem hanyagolta el a testi nevelést és a művészeteket sem. Törekvéseiből kitűnik, hogy egységes kultúrpolitikai elgondolást kívánt megvalósítani. Tevékenységét nyomon követve két fő irányban indult el. Egyik oldalról a széles népréteg műveltségi színvonalát akarta felemelni. Másfelől az európai színvonalú szakemberek képzésével a magasabb műveltséget kívánta fejleszteni. E két irány egyenrangú célként állt előtte. Egyik sem állt a másik felett, ezt tanúsítják 1926. augusztusi megnyilatkozásai: „Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ...és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közgazdasági vezérkara legyenek a magyar termelésnek. "

2 A széles néprétegek iskoláztatását a népiskolák létesítésével foglalkozó 1926. évi VII. te. javaslataiban fejtette ki. A népiskolai rendszer kiépítéséhez jelentős összegeket harcolt ki. Kultuszminisztersége idején (1922—1932) többet áldoztak az iskolákra, mint az elmúlt fél évszázad alatt. Nagy eredménynek tekinthető, hogy 1930-ra átadták az 5000-dik népiskolai épületet. Felkarolta a tanítók képzését és a szakoktatás kérdését is. A magasabb műveltség fejlesztését egyetemi programja segítette elő. 1923-ban nyitja meg a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem jogutódjaként Pécsett a tudományegyetemet. A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem jogutódjaként Szegeden épült 1 Pedagógiai Lexikon 1977. 2. köt. G-K. 2 KLEBELSBERG Kunó 1927. 332. 155