H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
SZERAFINNÉ SZABOLCSI ÁGNES: GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ ÉS HÓMAN BÁLINT KÖNYTÁRPOLITIKÁJA
egyetem, melyet képviselőségi kötődése miatt is nagy szeretettel gondozott, miközben a város maga is nagyon sokat tett az új létesítményért. Továbbfejlesztette a debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemet is, s ezzel európai színvonalú gyógyító-oktató-kutatóhely szintjére emelte. Munkásságában támogatta a művészeteket is. 1923-ban létesítette a debreceni Déri Múzeumot, 1928-ban avatta fel a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárát, de a Zeneakadémiát is segítette. A természettudományok terén is maradandót alkotott. Csillagvizsgálót létesített a Svábhegyen, s Tihanyban megkezdte működését a sokat támogatott biológiai állomás is. A tudományos életben is részt vett. 1917-től a Történelmi Társulat élén s egyéb tudományos szervezetekben munkálkodott a levéltári anyagok feldolgozásán, a kutatómunka feltételeinek javításán. A magasabb szintű műveltség megszerzését szolgálták a külföldi tudományos élettel, az oktatással keresett érintkezések és kapcsolatok. A nagy hagyománnyal rendelkező külföldi nemzetek példáit felhasználva alakította ki elképzeléseit a kultuszminiszter. Tevékenységének főbb irányai a következők: Külföldi ösztöndíjak létrehozása Külföldi magyar intézetek, főiskolai internátusok (Collegium Hungaricumok) 3 , egyetemi tanszékek, lektorátusok, könyvtárak létesítése az alábbi színhelyeken: Róma (1913, 1927), Berlin (1916, 1924), Stockholm (1920) Bécs (1921, 1924), Szófia (1925), Helsinki (1926), Nyjmegen (1927) Párizs (1927), Amszterdam (1927), München (1929) Genf, Pávia Münster, Aberdeen, Oxford, Cambridge. 4 Bár ő soha nem volt sportember, mégis sokat tett a magyar sportéletért. Megépítette a Testnevelési Főiskolát, s 1932-ben létrehozta a Magyar Olimpiai Társaságot, amelynek ő lett az elnöke. Már e felsorolásból is látszik, hogy koncepciója egész, kerek rendszert alkotott, mellyel az ország kulturális felemelkedését kívánta elérni. Klebelsberg törekedett a tudományos intézményrendszer szisztematikus megteremtésére, egy egységes struktúrában való kiépítésére. Az első lépést az 1922. évi XIX. te. és az 1923. évi I. te. jelentette, melyek az Országos Magyar Gyűjtemény egy etem létrehozására születtek. A Gyűjteményegyetem az egymástól elszigetelten működő fővárosi intézményeket tömörítette egyetlen egységes szervezetbe. (Eredetileg öt tagja volt: a Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára. Ezekhez az intézményekhez csatlakozott később a Csillagvizsgáló, a tihanyi Biológiai Intézet, a Pedagógiai Könyvtár, a Földrengésjelző Intézet, a Magyar Történeti Intézet, majd a küföldön működő Collegium Hungaricumok is.) Az egységes szervezet kialakítását egyrészt anyagi megfontolások indokolták. A gyűjteményegyetem élén álló Tanács önkormányzatként működött. Ez jelentős újításnak számított a dualizmus idején kialakult centralizációhoz képest. A Tanács részlet3 KLEBELSBERG Kunó 1990. 226. 4 KLEBELSBERG Kunó 1927. 516—536. 156 kérdésekben nem volt érdekelt, mivel a tagok eltérő profillal rendelkeztek. A gyűjtemény egy etemnek csak tudományos minősítéssel rendelkező kutatók lehettek a tagjai. Működésének csúcspontján teljes létszáma kb. 200—220 fő volt, tehát a közhiedelemmel ellentétben nem volt mamutintézmény. Ennek ellenére költségei olyan mértékben növekedtek, ami több más tényezővel együtt oda vezetett, hogy Hóman Bálint kultuszminisztersége idején az 1934. évi VIII. te. megszüntette az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet, s helyét a Magyar Nemzeti Múzeum vette át öt nagy gyűjteményjellegű intézmény kötelékeként. (Országos Levéltár, Széchényi Könyvtár, Történelmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Természettudományi Múzeum). A nem gyűjteményjellegű intézményeket különválasztották, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá rendelték (pl. Collegium Hungaricumok). E szerteágazó, de rendszert alkotó életmű értékelése, megítélése eltérő volt az idők folyamán. A Bethlenkormány lemondásakor Klebelsberg Kunó is távozott a kormányból, s rövid idővel ezután 56 évesen, az 1932. szeptemberi szegedi útján kapott paratifusz következtében 1932. október 11-én meghalt. Barát és ellenség egyaránt óriási megrendüléssel fogadta a kultuszminiszter halálhírét. A ravatalt a Magyar Nemzeti Múzeumban állították fel, s örök nyugalomra a Fogadalmi-templom kriptájába szállították Szegedre. A Nyírvidék 1932. október 14. számában 60000 fős gyászoló tömegről tudósított. 5 A korabeli német és olasz sajtó képviselői nagyrabecsülésüket kifejezve búcsúztatták el a kivételes tehetségű minisztert. Klebelsberg pályája során ellenségeket is szerzett. Sokat és sokan bírálták túlméretezett költekezéseiért, egyoldalú német irányultsága, a tihanyi „csíborpatkolda" és még számtalan részletkérdésben. Valójában el kell ismerni azt az óriási tettrekészséget, amely egész életét jellemezte. Nem csak kigondolta koncepcióit, de tudott olyan hatást gyakorolni a költségvetés összeállítására, hogy a kultúrát felvirágoztassa. Hány iskola, oktatási intézmény köszönheti létét ennek a kitartó szervező munkának? A német irányultság talán baráti kapcsolatai és erős hagyományaink miatt tűnik szorosabbnak. Ezt cáfolja az, hogy igenis követendő példának tekintette az angol oktatási rendszert. Tevékenysége nyomon követésével láthatjuk, hogy a külföldi kapcsolatai szinte a négy égtáj felé irányultak, nem csak a németek felé. Bethlen István is elismerő nyilatkozatot tett például a Horthy Miklóshoz intézett levelében, még Klebelsberg pályája elején, 1926. szeptember 24-én: „Most nem akarok az utódlás kérdésébe belebocsátkozni, hiszen erről majd szóval többet, de csak néhány nevet sorolok fel, akiknek akármelyiké alkalmas volna arra, hogy kormányelnöki állást betöltse. Klebelsberg, Hadik, Vass, Scitovszky Béla, Károlyi Gyula mind képesek és többé-kevésbé alkalmasak is lennének ezen szerepre. " 6 Hívei, tisztelői a halálát követő tíz évben számos kezdeményezéssel őrizték emlékét. Hatalmas anyaggal ren5 Peteken a Nemzeti Múzeumból temetik Klebelsberg Kunót 1932. 1. 6 Horthy Miklós titkos iratai 1963. 61—67.
