H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
NAGY MÁRTA: HADZSI DEMETER PROSKYNETÁRIONJA JÁSZBERÉNYBEN
Alsó sáv: Ebben a sávban éppen ugyanannyi jelenet látható, mint a fölső sorban. 8. Ökör, szárnyakkal, kör formában, könyv nélkül, (felirat: AOY). Lukács evangélista apokaliptikus szimbóluma (Jel 4, 6-7). 9. Fehér vitorlás hajó vízen, vastag, sötét sávval elkülönítve a jobbról és fölülről fölsorakozó épületektől, melyek között egy kupolás templom sejlik föl. A kompozíció fölött a városra utaló megnevezés látható: Jaffa (felirat: IAOOAC). Babraj feltételezése szerint 5 ilyen vitorlásokkal érkeztek a zarándokok a jaffai kikötőbe. Négy epizódból álló, összefüggő jelenetsor következik, mely a legtöbb proskynetarionon ott látható. A jelenetsor stilizált tájképi környezetbe van ágyazva, és az életfa legendáját beszéli el. 6 Az eseménysor két részre oszlik. Közös elem bennük a fa. Mindkét rész két-két epizódból áll. 10. Lőth az életfát öntözi, (felirat nincs). Lóth ősz hajú, hosszú ősz szakállas öregként jelenik meg, khitont és himationt visel, a három lombú fát 7 egy hosszú nyakú korsóból öntözi. A következő jelenet háromszereplős: 11. „És issza az ördög a vizet Lóthtól"(felirat ITIN/E/I O AIABOA02 TO NEPO ATIO TOY AOT ). Középen Lóth látható az előzőhöz hasonló öltözetben. Jobbra tőle egy fehér ló áll, az oldalán egy hosszú nyakú, vízzel teli korsó függ. Lóthtól balra szarvakkal ellátott ördög jelenik meg. Bal kezében egy korsót tart, melyből kiissza a fa öntözésére szánt vizet. Jobbjával is egy korsót tart, melyet éppen most vett ki Lóth kezéből. 12. „És jött Salamon és kivágta a fát"-címet viseli a következő, kétszereplős jelenet, (felirata: (HA0E O IOAOMON KOYE TO EH/Y/AA). Balról Salamon trónon ülve látható. Hosszú khitont, ezen palástot visel, fejét korona díszíti. Jobbjában jogar, míg baljával a háromágú fának arra az ágára mutat, melyet egy bajuszos, térdig érő tunikát és csizmát viselő férfi levág, hogy a király a templomának építéséhez fölhasználhassa 8 . 13. „A keresztnek"-feliratot (TOY STA/B/POY) viseli a következő, kétszereplős jelenet. Két szolgát látunk — az egyik az előző jelenetből ismerős —, akik vállukon egy elnyújtott fatáblára emlékeztető faágat cipelnek. Öltözékük azonos az előző szolgáéval. Jobbra fönt négy, kisebb léptékben ábrázolt, kétféle fajtájú fa látható. 14. Oroszlán szárnyakkal és könyvvel, kör formában (felirat: MAP). Márk evangélista apokaliptikus szimbóluma (Jel 4, 6-7). 5 BABRAJ, 80. 6 IMMERZEEL, M. 1998. 124. 7 Ótestamentumi apokrifek és legendák nyomán Palesztinában 1231-től terjedt cl az a legenda, mely szerint az Ádám sírjának fejrészéhez ültetett három ágat (fenyő, ciprus, cédrus), melyek egy törzzsé nőttek össze, Lóth gondozza. A jelenetsor szövegelőzményciről BABRAJ 86—89. 8 BABRAJ 86—89. 9 A rózsa szimbolikájáról Mária vonatkozásában lásd BABRAJ 74—75. 10 Remete Szent Antal attribútuma. In: SEIBERT, J. 1986. 169. Az alsó sávot szépen tagolja a két háromágú magas fa, melyek egyúttal össze is fogják a jelenetsort. Középső egység: A középső egység három részre osztható. Két szélén egy-egy nagy kép helyezkedik el, ezek függőleges oldalához két kisebb kompozíció simul, a harmadik csoportot az általuk közrefogott jelenetek alkotják. Bal oldal: 15. Kykkoszi Isten Anyja (felirat: H TOY KIKOY). Mária pirosas maphoriont visel, fejét korona díszíti, jobbra, a Gyermek felé hajtja a fejét. Karján a Gyermek pirosas khitonban, fejét jobbra hajtja, arca összeér anyjáéval. Jézus bal kezét kitárja, jobbját anyja felemelt jobbjába helyezi, mindkét mezítelen lábszára kilátszik. Fejük körül dicsfény. Mária egy fa lombjai között jelenik meg, körülötte 12 medalion látható. A medalionokban azonosíthatatlan tárgyak (közöttük egy gyertya?) tűnnek föl. A fa lombjaiból a képmező négy sarkába négy nagy fejű, piros rózsa nyúlik. A rózsa többrétegű szimbólum, elsősorban Máriára utal. 9 A Kykkoszi isten Anyja, a Jessze fája és az Isten Anyja az el nem hervadó rózsa-ikonográfiai típusok elemeiből összeálló kompozíció. Ehhez a nagyméretű képmezőhöz simul jobbról: 16. Szent György (felirat: O ATioc, rEtöPnOq). György páncélt visel, palástja a válla mögött lebeg. Fehér lovon ül, felemelt jobbjában keresztes végű lándzsát tart, melyet a sárkányba döf. Különleges a kereszt formája: úgynevezett „mankós kereszt" ]0 Í villáskereszt" és az ortodox kereszt 12 kombinációja 13 . A keresztes végű lándzsa kettős szimbolikájú. Utal egyrészt arra, hogy György, a római sereg katonájaként a kereszt segítségével, a kereszt nevében tudott győzedelmeskedni a sárkányon, másrészt emlékeztet György vértanú halálára, aki hitéért vállalta a vértanúságot. A Györgyöt bemutató ábrázolás alatt, egy keskenyebb mezőben látható a 17. Júdás halála-jelenet (felirat: H OYAAC). A vertikálisan erősen megnyújtott képmezőbe remekül illeszkedik az ugyancsak vertikális irányultságú kompozíció, melyben balról egy magas törzsű, lombos fát látunk, ennek kihajló ágán lóg Júdás, aki térdig érő, derékban övvel összefogott tunikát és csizmát visel. Kezei hátra vannak eresztve. A jelenet Mt 27,5 nyomán került megfestésre. 14 A középső egység jobb szélén a nagy képmezőben látható az 18. Ecce Homo-jelenet (felirat: IC XC), melyet Jn 19,5 nyomán ábrázoltak. Ennek megfelelően Jézus bíborszínű 11 A keresztvízre utaló rálchelés formája. In: VERBÉNYI I.—ARATÓ M.O. 1988. 122. 12 Az ortodox kereszt alsó vízszintes ága, a felfeszített Krisztus alsó lábtámaszára utal. In: VERBÉNYI I.—ARATÓM. 0.1988. 123. 13 Ugyanilyen keresztet tart Szent György egy 18. századi kopt ikonon (In: Nabil Selim ATTALA 1986,43.). Korai ikonok szentjei is hasonló, de harántirányú ágak nélküli keresztet tartanak: Trónoló Mária a Gyermekkel, Szent Theodorosszal, Szent Györggyel és két angyallal, 6. sz. (In: WEITZMANN K—CHADZIDAKIS M.—MIATEV K.—RADOJCJC S. 1972. vagy Szent Péter, 7. sz., uo. 5. ill. 148 14
