H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
NAGY MÁRTA: HADZSI DEMETER PROSKYNETÁRIONJA JÁSZBERÉNYBEN
kolobiont visel, mezítláb van, kezei elől megkötözve, fején töviskorona, dicsfényében az: OCŰN betűk. Jézus itt rövid szakállú, hosszú haja vállára omlik, a szír típusú Jézusábrázolás ez. A többi három megjelenítésén hosszabb szakállt és rövidebb hajat látunk. Jézus mellett két hosszú szárú gyertya áll. A képmezőt fölülről egy többszörösen tagolt boltív zárja le 15 . Ehhez a nagy képmezőhöz simul balról a 19. Szent Demetert ábrázoló jelenet (felirat: O AriOc; AIMHTP/I/OC). A Szent György-kép szimmetrikus párja. Az ikonográfia hasonló a Györgyéhez, de Demeter keresztes lándzsáját egy bajuszos ember nyakába döfi, ahonnan ömlik a vér. A fekvő férfi mindkét kezében kardot tart, a ló rátapos. Ez alatt a kompozíció alatt egy függőlegesen nyújtott képmezőben látható a 02. Jézus születése-jelenet a H BIÖAEEM-felirattal. A képmező alsó felébe szorított kompozícióban egy boltívszerű bejárattal ellátott ház előtt térdel a jászol felé fordulva Mária és József, a bizánci festészetben szokásos öltözetben. Mögöttük csak egy állat, a szamár 16 világos foltja jelenik meg. A sziklabarlangra utaló boltív alól háromágú sugárból csillag ereszkedik a Gyermek felé. A háztetőtől balra a távolban egy fa és növényzetre utaló bokrok jelennek meg és a felirat is itt kapott helyet. A kompozíciót a bizánci Születés-jelenetek elemeiből rakta össze a festő. József, aki a bizánci ábrázolásokban önálló részkompozícióban jelenik meg, itt Mária szimmetrikus párjaként került térdelő helyzetben a jászol mellé. Mária nem a bizánci ábrázolásokban szokásos, félig fekvő helyzetet veszi föl, hanem térdel. 17 A barlang fölé konstruált háztető is nyugati hatást mutat. A középső egység két szélén a 3—3 jelenet (balról a 15, 16, 17 és jobbról a 18, 19, 20-as számmal jelzettek) mintegy keretet képez a középső kompozíció-csoport körül, mely Jeruzsálem templomépítményeit függőleges metszetben, továbbá bibliai eseményeket és liturgikus cselekményeket mutat be. A középső egység középpontjában az Anasztázisztemplom ismerhető fel, melynek kupolája három horizontális sávra van osztva. A kupola legfölső sávján „ nyílás van a szent tűz leereszkedés ér e, melyet a zarándokok csoportja égő gyertyával, vagy egy görög ortodox pátriárka vár, aki szétosztja a szent tüzet" 18 . A kupola alatt három, fölül boltívvel lezárt, vertikálisan nyújtott képmező látható. 21. Üres képmező, mely nyilvánvalóan a szimmetria kedvéért került kialakításra. 22. Krisztus feltámadása (felirat nincs). Krisztus ágyékkötőben látható, válla fölött himationja lebeg. Baljában hosszú szárú, keresztben végződő botot tart, jobb kezét pedig áldón fölemeli. Körülötte pirosas mandorla, mely 15 Utalásképpen arra a római kori háromnyílású diadalkapura, melyet a mai napig Eccc Homo ívnek neveznek.. In: KROLL, G., 1985.454. 16 Hiányzik a másik állat, az ökör alakja, mely a bibliai szövegben (íz 1 -3) és az ez alapján keletkezett bizánci ábrázolásokon ott szerepel. 17 A térdelő Mária-alak itáliai hatásra a 15. századtól jelenik meg a görög szárazföldön, és terjed el az ortodox festészetben. átnyúlik a két szomszédos képmezőbe. A mandorla alatt a Szent Sír-kápolna látható. 23. Görög ortodox pátriárka (felirat nincs), fején fekete kamilavka, nyakában omophorion lóg, kezében égő gyertya, mellyel szétosztja a szent tüzet a mellette lévő mezőben feltűnő két zarándoknak. 24. Két zarándok négy égő fáklyával. (Felirat nincs). Fölül ez a jelenet is boltívvel van lezárva. Ez a boltív azonban színben más, mint az előzőek, utalván arra, hogy már a Görög ortodox kápolnában vagyunk, melyet szintén kupola koronáz. A kupola ezüstös színe is különbözik az előzőtől. A zarándokoknak csak a feje látszik, a szentélyrekesztő sematikusan megjelenített ajtaja takarja alakjukat. 25. Keresztrefeszítés (felirat: nincs). A középpontban a megfeszített Krisztus látható a keresztfán, balról Mária, jobbról pedig János evangélista. Krisztus oldalából vér és víz folyik, az oltáriszentség alapításának szimbólumaként. A fölszögezés helyeiről is vér ömlik alá sugárban. A kompozíció bizánci ikonográfia nyomán készült. A jelenetet fölülről több apró hullámmal tagolt boltív zárja le. Az Anasztázisz-templomtól balra két nagyon stilizált, ezért kevéssé azonosítható kompozíció látható. 26. Krisztus börtöne? (felirat: nincs). 27. Kórus? Rács? (felirat: nincs). 28. Kereszt lándzsával és nádszálra tűzött szivaccsal (felirat: nincs). Ezen a képhelyen rendszerint Szent Heléna kápolnáját jelenítik meg, belsejében a „Konsztantinosz és Heléna a kereszttef-jelenettel 19 . Ebből maradhatott meg a kereszt, melyet nyilvánvalóan nem akart önmagában megfesteni a festő, ezért mellé helyezte a szenvedés eszközeit, a lándzsát és a nádszálat. Fölülről többívű boltív zárja le a képmezőt. 29. Felirat. Erre írásunk végén visszatérünk. 30. Az Anasztazisz-templom nyitott és zárt ajtói (felirat: nincs). A M. Immerzel által publikált 18. századi proskynetarion 20 nyomán azonosítottuk, melyen ugyanezen a képhelyen ugyanez a kompozíció látható. A jobb oldali ajtó be van falazva. 21 Mindkét ajtó fölül boltíves záródású. A boltívekben egy-egy akantuszlevéldísz. A kompozíció az Anasztázisz-templom alatt látható. 31. Krisztus siratása (felirat: nincs). Középen a kősíron fekszik a halott Krisztus. Balról Mária, jobbról arimateai József, középen hátul János evangélista jelenik meg. A bizánci festészetben szokásos öltözéket viselik. A jelenetet fölülről boltív zárja le. A kompozíció bizánci ikonográfia nyomán készült. 32. Epületek és lépcsők (felirat: nincs). A M. Immerzel által publikált proskynetarion nyomán azonosítható 22 . A képen egy kupolás épületet és a hozzá vezető lépcsőket látjuk 23 . 18 BAB RAJ 91. A ceremónia a (a szent tüz ceremóniája néven) a 11. századtól nagyszombaton folyt, a szent tüz Krisztus sírja feletti feltűnésével kapcsolatosan. 19 IMMERZEL, M. 1999. A felsorolásban a kairóiaiak közül a 7. számú. 18. századi darab, Pl. 1. 20 IMMERZEL, 1999. Pl. 1. 21 Salah an-Din parancsára, míg a másik két iszlám nemzetség gondozására lett bízva. BABRAJ 91. 149
