H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
TÖRŐCSIK ISTVÁN: A JÁSZAPÁTI TEMPLOM KERÍTÉSFALA
hogy a XVI. században, vagy utána épült a körítőfal, de nem bizonyítja az egész fal XVIII. századi eredetét. Ugyanis jól megfigyelhető a keleti és a nyugati oldalon épült kapuk — és a mellettük levő kisebb falszakaszok — eltérő falazási módja, a többi fal irányától való eltérése, s összességében az, hogy elég szervetlenül illeszkednek a fal további részeihez. Szerintem lehetséges, hogy a lőréses övezőfal még valamikor a XVI—XVII. században épült, s 1757 után csak a kapuk környékét építették át. " A „szervetlen illeszkedés" valóban megfigyelhető; az apszis körüli három rövid falszakasz a többitől irányát és szerkezetét tekintve különbözik, ez az eltérés azonban — amit Tolnai Gergely valóban jó szemmel vett észre — az 1823as toldás eredménye (1. kép). A templom utolsó kibővítése során a korábbi falszakasz feltehetően egyenes vonalán „túlnyújtott" apszis miatt 6 öllel „meghosszabbították" a kerítésfalat. 10 Ez azonban nem a betoldott falszakasz hossza, hanem a korábbi DK-i fal vonalának és az új — immár a szimmetrikus hatszög három oldalával záródó — toldás a másik kettőtől rövidebb középső szakaszának a távolsága! Az eredeti téglalap formátumhoz képest „csapott sarkú", a hatszög három oldalával záródó formát a közvetlen környezet lehetséges beépítettségén túl inkább a kővel való takarékosság kényszere diktálhatta, ugyanis a 4. kép A kerítés barokk főkapuja 10 VÁNDORFY 1895. 52—53. 5. kép A templomkerítés hátsó kapuja hevesiványi templom kövei már kevésnek bizonyultak. A kibővült kerítés nyomvonala ugyan csak tíz méterrel lett hosszabb, de az építőanyagot már jóval több téglával, illetve sötétebb színű vulkanikus bányakövekkel kellett kipótolni. Ezért látszik a laikus szemlélő számára is a kétféle fal között különbség (2. kép). A két építési perióduson kívül az északi sarok környékén, hozzávetőlegesen 15 m-es szakaszon lehet megfigyelni egy zömében terméskövet felhasználó 20. századi újjáépítést. A többi utólagos változtatás (a harmadik kapu és egy kisebb átjáró megnyitása, a lourdesi barlang megépítése) már csak „lokális beavatkozás" volt, a fal többi részét nem érintette. A kerítésfal jellemző méretei A templomkerítés hossztengelyének tájolása a temploméhoz idomul, amely a megszokottól eltérő, csaknem DK-i (140°) irányú. A kerítés a templom körül nem szimmetrikusan helyezkedik el, a téglalap alak a templom szentélye felé keskenyedik, ráadásul a DNy-i falszakasz kicsit közelebb húzódik a templomhoz, mint az ÉK-i oldalé. 11 A szabálytalanságok okát nem tudjuk, alapvetően 11 Az alaprajz megszerkesztéséhez Báthor Bélától és Molnárné Szikszai Klárától kaptam segítséget, amit ezúton is szeretnék megköszönni. 135
